0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Megoldható a januári adócsökkentés

Akár januártól is csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, amennyiben a bérmegállapodást a felek ősszel módosítják, ám az ezzel kapcsolatos tárgyalásokhoz szükség van az év utolsó hónapjaiban megjelenő adatokra – értesült a Magyar Idők.

A 2016-ban megkötött bérmegállapodás jelenleg a jövő év első negyedévének reálkereseti adataihoz köti a szociális hozzájárulási adó szintén jövőre tervezett mérséklését, az Országgyűlés előtt lévő adócsomag szerint így 2019 júliusától csökkenne a munkaadói teher.

Megállapodhat a kormány az adócsomag elfogadását követően is a munkaadói és a munkavállalói oldallal folytatott őszi tárgyalásokon a szociális hozzájárulási adó (szocho) jelenleg jövő júliustól tervezett, két százalékpontos mérséklésének korábbi, ja­nuári életbelépéséről – értesült a Magyar Idők.

Az Országgyűlés előtt lévő 2019-es adócsomag tartalmazza a 2016-ban megkötött bérmegállapodásban foglaltak szerinti járulékcsökkentést, ám az nem januártól, hanem júliustól lépne életbe.

Ennek oka a bérmegállapodásban foglalt módszertan. Eszerint akkor csökkenhet tovább a munkaadói teher, ha 2018. első negyedévéhez képest 2019. első negyedévének végére 6 százalékkal nő a reálkereset.

Ekkor mérséklődhet – az adatok megjelenésének időpontjától függően – a következő negyedévtől a munkaadói teher. A januári csökkentés tehát azért nem reális, mert a mérsékléshez szükséges feltétel teljesülésének alapjául szolgáló időszak adatai csak áprilisra, májusra állnak rendelkezésre. Az adótörvényben található indoklás szerint a júliusra meghatározott mérséklés leegyszerűsítené az adminisztrációt.

A lap úgy tudja, nagy esély van rá, hogy ősszel a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF) változtathatnak a kormány, a munkavállalói és a munkaadói oldal képviselői a bérmegállapodáson, ezzel pedig – az adócsomag módosítása mellett – lehetőség lenne a szocho-csökkentésre már januártól.

Ugyanakkor a januá­ri munkaadói tehercsökkentés költségvetési oldalról megfontoltságot igényel, a döntéshez szükség lesz az ősz végén megjelenő adatokra, mivel július­ban még nem láthatók azok a gazdasági, nemzetközi folyamatok, amelyek befolyásolhatják az átütemezést.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018. első negyedévének végére 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek az előző év azonos időszakához képest. A nettó béremelkedés a vizsgált időszakban 12 százalék felett alakult, az infláció pedig két százalék volt márciusban.

Jövőre a kormány már magasabb inflációval számol, némileg kisebb átlagkereset-növekedés mellett, de a szakértők szerint akár 2019-ben is meglehet a két számjegyű nettó átlagbérbővülés.

Amennyiben a világgazdasági folyamatok a legrosszabb forgatókönyvek szerint alakulnának, a tehercsökkentéshez szükséges, 6 százalékos reálkereset-növekedés várhatóan akkor is teljesülne.

Ráadásul késő ősszel állapodnak meg a VKF keretei között a felek a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelés mértékéről is, amelyet várhatóan szintén hosszabb távra kötnek a szociális partnerek.

A munkaadói érdekképviseletek szerint abban az esetben, ha a szocho nem januártól csökken, de a minimálbéreket januártól kell emelni, akkor az nagy nehézséget jelent majd a vállalkozásoknak. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ugyanakkor korábban  a lapnak jelezte, ma már keresletvezérelt a munkaerőpiac.

A versenyszféra szereplőinek elemi érdeke a munkavállalók megtartása, így a központilag meghatározott minimálbérek kisebb hangsúlyt kapnak, mint az elmúlt években. Ráadásul a legalacsonyabb kötelező kereseti kategóriáknál többért dolgozóknál is jelentősen emeli a fizetéseket a munkaadó.

A munkaerő megtartása miatt pedig adott esetben a magasabb közteher mellett is meglépik a szükséges emeléseket a cégek. A kamara elnöke ugyanakkor hozzátette: adminisztrációs szempontból is kedvezőbb lenne a januári csökkentés, mind a gazdasági szereplők, mind a kormány részéről könnyítést jelentene az átütemezés.

Forrás: Magyar Idők