Back to top

Mi történik az istállóban? - HG2018/1

Február közepén ismét megrendezte az Agroinform.hu a PREGA (Precíziós gazdálkodás és agrárinformatika) elnevezésű nagyszabású konferenciát, amelyen az állattenyésztési szekcióban a Holstein Genetika Kft. is szerephez jutott. Alföldi László területi igazgató, illetve az Invitech Megoldások Zrt. részéről Horváth Balázs ismertette új projektünk fő vonalait.

2017 őszétől zajlanak – egyidejűleg műszerfejlesztés és telepi adaptáció formájában – azok a munkák, amelyek révén reményeink szerint egy teljesen új területen nyílik lehetőség a tejtermelés hatékonyságának fokozására. A termelők ugyan felismerték a modern istállók, illetve a tehenek jobb komfortjának jelentőségét, de a termelési és kiesési adatokon kívül nem áll rendelkezésre információ arról, hogy mi is történik napi szinten a tehenek közvetlen környezetében.

Ilyen adatok gyűjtése, továbbítása, tárolása komoly technikai hátteret és műszaki szaktudást is igényel, ezért ezen a területen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Holstein Genetika Kft. és az Invitech Megoldások Zrt. együttműködve kezdte meg a kutató, fejlesztő munkát.

Az állatokat érő közvetlen hatások méréséből származó rendszeres és nagy mennyiségű adat gyűjtésével és elemzésével a rendszer számos etológiai és élettani jelenségre, összefüggésre adhat választ, illetve megoldást.

A témában részletes összeállítással jelentkezünk az Állattenyésztés folyóirat nyár végi számában. (x)

 

További írások a Holstein Genetika Hírlevél 2018/1 számából

Forrás: 
Holstein Genetika Kft.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az „akváriumi halak királya”, a vitorlás

Akinek megfelelő méretű az akváriuma, annak bizton ajánlható a vitorláshal. Ma már szinte minden állatkereskedésben beszerezhető, gondozása egyszerű és több változata is ismert. Ám nem volt mindig így.

Nehogy kártérítést kelljen fizetnünk! A lótartás árnyoldalai

Az állattartás nemcsak örömet okoz vagy hasznot hajt az állattartónak, hanem felelősséggel is jár. A állatokkal kapcsolatos jogi felelősség egy olyan örökzöld téma, amihez többször vissza kell térnünk, mivel Kistermelők Lapjának olvasói is keresnek minket ebbe a körbe tartozó konkrét kérdésekkel.

Elkutyásodott macskák: mit értenek belőlünk?

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói az Intelligence folyóiratban megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy a gyűjtőnéven „mutatásnak” nevezett emberi gesztusokat nem csak a kutyák értik.

Mitől függ a nyulak születési súlya? I.

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ. Bár elválasztás után a vágónyulak növekedését már saját képességük határozza meg, ennek ellenére esetenként mégis kimutatható a korai életszakasz hatása.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.

Miniszteri előadás és elnökválasztás a MÁSZ küldöttgyűlésen

Erős magyar mezőgazdaság nincs erős szuverén magyar állattenyésztés és fejlett tenyészállat-előállítás nélkül, emelte ki Nagy István agrárminiszter Herceghalmon, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) küldöttgyűlésén, ahol Zászlós Tibort a szervezet elnökévé választották.

A ketreces termelés szabadsága

Piackutatási és tájékoztatási kampányt indít a Baromfi Termék Tanács a magyar vásárlók tojásfogyasztási igényeinek felmérésére. A BTT szerint fel kell lépni az ellen, hogy az üzletláncok kiszorítsák kínálatukból a ketreces tojásokat, mert szerintük ezzel nemcsak a tojáspiaci szereplők, hanem a fogyasztók is rosszul járnának.

Átrendeződik a magyar szarvasmarha-kivitel

Átrendeződőben van a magyar szarvasmarha-kivitel, bár az exportban még mindig domináns szerep jut a török piacnak, az állattartók egyre több jószágot adnak el a volt jugoszláv, tenyészállatot pedig a hajdani szovjet tagállamokban.

Egy elfeledett hüllőnk: az amúrsikló

A terrarisztika hőskorában, a ’70–80-as években nagyon nehéz volt beszereznie kedvenceket annak, aki nem a hazai faunát akarta „dézsmálni”. Gyakorlatilag csak Kubából, illetve a volt Szovjetunió területéről lehetett egzotikus fajokra szert tenni.

Emu: így is, úgy is szerethető

Targuba Miklós egy egész csomag szeletelt kenyérrel érkezett az emuk „birodalmához”, és a madarak szemmel láthatóan örültek a fotózás miatti plusz élelemnek: valósággal megrohamozták a gazdájukat.