Back to top

Miért szelídebb a házinyuszi a vadnyúlnál?

Egy vadnyúl azonnal menekül, ha ember tűnik fel a láthatáron. Házi rokona azonban némi élelem reményében a közelben marad. Egy új tanulmány alapján a háziasítás az állatok agyában idézett elő változásokat, amelynek segítségével alkalmazkodtak az új, ember-uralta környezethez.

A mostani tanulmány új látószögbe helyezi azt a folyamatos vitát, mely a háziasítás és az evolúció eredményeképpen fellépő fiziológiai változásokról szól, mondja Marcelo Sánchez-Villagra, paleobiológiai professzor a Zürichi Egyetemről, Svájcból.

A tanulmány vezetője, az állatgenetikával foglalkozó Leif Andersson a svéd Uppsala Egyetemről és a College Stationbeli Texas A&M Egyetemről.

Véleménye szerint a háziasítás eredményezte az agyban bekövetkezett változásokat.

A kékkel jelzett amigdala 10 százalékkal kisebb a házinyulaknál, mint vad rokonaiknál. A naranccsal jelzett rész mutatja, hol történt a változás.
A kékkel jelzett amigdala 10 százalékkal kisebb a házinyulaknál, mint vad rokonaiknál. A naranccsal jelzett rész mutatja, hol történt a változás.
Fotó: Irene Brusini et al., PNAS 10.1073
Így a nyulak nem olyan idegesek az emberek jelenlétében. Ahhoz, hogy ezt megerősítsék, MRI felvételeket készítettek nyolc vad- és nyolc házinyúl agyáról, majd összevetették azokat.

Azt találták, hogy az amigdala (az agy mandula formájú neuroncsoportokból álló része), ami a félelem és az aggodalom feldolgozásáért felelős, a házinyulaknál 10 százalékkal kisebb, mint vad társaiknál.

Eközben az agresszióra és félelemre adott válaszokat kontroll alatt tartó mediális prefrontális kéreg (a homloklebeny egyik része) 11 százalékkal nagyobb a házinyulaknál.

A kutatók arra is rájöttek, hogy a házinyulak agya kevésbé tud olyan információkat feldolgozni, ami az „üss vagy fuss” reakciókhoz köthető. Ennek oka, hogy kevesebb a fehérállományuk, mint a vad rokonaiknak. A fehérállomány segíti az idegsejteket összekötni a jeltovábbító rostokon, az axonokon keresztül, ami befolyásolja az agy információ-feldolgozó képességét.

A házinyulak agyában lezajlott változások miatt nem félnek az embertől
A házinyulak agyában lezajlott változások miatt nem félnek az embertől

Amikor egy vadnyúl veszélyben van, a nagyobb mennyiségű fehérállomány segítségével gyorsabban hoz döntést, jobbak a reflexei, és gyorsan megtanulja, mitől kell félnie.

A házinyulak agyában bekövetkezett változások csökkentik az agyban a félelemmel és agresszióval kapcsolatos érzelmeket, így alakul ki egy szelídebb személyiség – írják a tudósok a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos lapban.

Andersson szerint ezek a változások azért mennek végbe az agyban, mert a háziállatok nincsenek kitéve azoknak a hatásoknak, mint vad rokonaik.

Amikor a házinyulakat tenyésztjük, akkor a szelídségre szelektálunk, az ennek eredményeképpen előtérbe kerülő gének pedig befolyásolják az agy felépítését.

Sánchez-Villagra azonban rámutatott, hogy a vadállatokat a háziasított rokonaikkal összehasonlító tanulmányok mindig sántítanak, mivel az első vad és háziasított állományok már nem állnak rendelkezésre. Azonban hozzáteszi, hogy Andersson csapata jó közelítéssel mutatta be, hogy milyen lehetett a háziasítás első lépése, és fontos mérföldkő az evolúciós tanulmányok között.

Forrás: 
http://www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Haszongalambok takarmányozása (2. rész) - Takarmány-kiegészítők és természetes anyagok

Húsgalambjaink takarmányozásában az ásványi kiegészítők közül a konyhasó használata a leggyakoribb, mint erről már korábban is említést tettünk. Fontos a só tisztasága, és mivel nedvszívó anyag, gyorsan csomósodik. A galambok elé tett sóban előforduló sócsomók akár sómérgezést is okozhatnak.

Robot cowboy segít terelni a marhákat - videóval

Az USA egyik nagy marhavágóhídján egy robot is munkába állt. A távirányítású masina feladata, hogy az emberek munkáját biztonságosabbá tegye – elvégre napi 5000 darab, 600 kilónál is nehezebb marhát kell megmozgatniuk.

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Kasztrálás csak teljes érzéstelenítéssel

Németországban 2021-től tilos lesz teljes érzéstelenítés nélkül állatokat kasztrálni. A 2018. decemberében elfogadott új törvény az eddigi legnagyobb lépés, amit az EU tett a malacok kasztrálásának befejezése felé.

Mogyorós pele – nem mogyorón él

Hazánkban három pelefaj él, melyek közül a mogyorós pele 7-9 centiméteres testhosszával és 6-7 centiméteres farkhosszával a legkisebbnek számít. Elnevezése minden bizonnyal a német fajnévből ered. Ám az utóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a nálunk élő példányok nem a mogyoróra alapozzák takarmánybázisukat.

Ha kistermelőktől vásárolna, ezt az oldalt önnek találták ki

Nem szükséges többé zord téli időben a termelői kispiacon dideregni. Egy vállalkozó kedvű szegedi könyvelő egyszerű megoldása segítségével jóval könnyebben találkozhatnak a kistermelők és vevőik. A Microker új térképes kereső alkalmazása segít a termelőknek és a vevőknek egymásra találni.

Idén is lesz állásbörze az állatorvosoknak

A tavalyi első, állatorvosoknak szóló állásbörze sikerén felbuzdulva újabb, potenciális munkáltatóknak és lelkes pályakezdőknek szóló eseményt szerveznek idén is az Állatorvostudományi Egyetemen.

Kutyamentés Dél-Koreában

Dél-koreai állatvédő aktivisták akciót szerveztek kétszáz kutya megmentéséért. A derék négylábúakat ugyanis a koreai hagyományoknak megfelelően vendéglők étlapjaira szánták.

Nő az állatorvosi praxisok száma

Egyre több cég nyújt állatorvosi szolgáltatásokat, míg 2015-ben 866 vállalkozás jelölte meg fő tevékenységeként az állategészségügyi ellátást, addig számuk tavaly elérte a 881-et az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint.

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.