Back to top

Miért szelídebb a házinyuszi a vadnyúlnál?

Egy vadnyúl azonnal menekül, ha ember tűnik fel a láthatáron. Házi rokona azonban némi élelem reményében a közelben marad. Egy új tanulmány alapján a háziasítás az állatok agyában idézett elő változásokat, amelynek segítségével alkalmazkodtak az új, ember-uralta környezethez.

A mostani tanulmány új látószögbe helyezi azt a folyamatos vitát, mely a háziasítás és az evolúció eredményeképpen fellépő fiziológiai változásokról szól, mondja Marcelo Sánchez-Villagra, paleobiológiai professzor a Zürichi Egyetemről, Svájcból.

A tanulmány vezetője, az állatgenetikával foglalkozó Leif Andersson a svéd Uppsala Egyetemről és a College Stationbeli Texas A&M Egyetemről.

Véleménye szerint a háziasítás eredményezte az agyban bekövetkezett változásokat.

A kékkel jelzett amigdala 10 százalékkal kisebb a házinyulaknál, mint vad rokonaiknál. A naranccsal jelzett rész mutatja, hol történt a változás.
A kékkel jelzett amigdala 10 százalékkal kisebb a házinyulaknál, mint vad rokonaiknál. A naranccsal jelzett rész mutatja, hol történt a változás.
Fotó: Irene Brusini et al., PNAS 10.1073
Így a nyulak nem olyan idegesek az emberek jelenlétében. Ahhoz, hogy ezt megerősítsék, MRI felvételeket készítettek nyolc vad- és nyolc házinyúl agyáról, majd összevetették azokat.

Azt találták, hogy az amigdala (az agy mandula formájú neuroncsoportokból álló része), ami a félelem és az aggodalom feldolgozásáért felelős, a házinyulaknál 10 százalékkal kisebb, mint vad társaiknál.

Eközben az agresszióra és félelemre adott válaszokat kontroll alatt tartó mediális prefrontális kéreg (a homloklebeny egyik része) 11 százalékkal nagyobb a házinyulaknál.

A kutatók arra is rájöttek, hogy a házinyulak agya kevésbé tud olyan információkat feldolgozni, ami az „üss vagy fuss” reakciókhoz köthető. Ennek oka, hogy kevesebb a fehérállományuk, mint a vad rokonaiknak. A fehérállomány segíti az idegsejteket összekötni a jeltovábbító rostokon, az axonokon keresztül, ami befolyásolja az agy információ-feldolgozó képességét.

A házinyulak agyában lezajlott változások miatt nem félnek az embertől
A házinyulak agyában lezajlott változások miatt nem félnek az embertől

Amikor egy vadnyúl veszélyben van, a nagyobb mennyiségű fehérállomány segítségével gyorsabban hoz döntést, jobbak a reflexei, és gyorsan megtanulja, mitől kell félnie.

A házinyulak agyában bekövetkezett változások csökkentik az agyban a félelemmel és agresszióval kapcsolatos érzelmeket, így alakul ki egy szelídebb személyiség – írják a tudósok a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos lapban.

Andersson szerint ezek a változások azért mennek végbe az agyban, mert a háziállatok nincsenek kitéve azoknak a hatásoknak, mint vad rokonaik.

Amikor a házinyulakat tenyésztjük, akkor a szelídségre szelektálunk, az ennek eredményeképpen előtérbe kerülő gének pedig befolyásolják az agy felépítését.

Sánchez-Villagra azonban rámutatott, hogy a vadállatokat a háziasított rokonaikkal összehasonlító tanulmányok mindig sántítanak, mivel az első vad és háziasított állományok már nem állnak rendelkezésre. Azonban hozzáteszi, hogy Andersson csapata jó közelítéssel mutatta be, hogy milyen lehetett a háziasítás első lépése, és fontos mérföldkő az evolúciós tanulmányok között.

Forrás: 
http://www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hallotta már a gyökerek növekedését?

A gyökerek növekedését meg lehet hallani, sőt, a talajban élő giliszták mozgását is. Az ETH Zürich és a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet egy új módszerrel állt elő a talajok vizsgálatához.

Gesztenye és aszalt szilva

A gesztenyére keresleti piac van, az árak folyamatosan emelkednek, érdemes termelni - hangzott el a Pölöskén tartott aszalt szilva és gesztenye szakmai napon. Gesztenyéből jelenleg mintegy 300-400 hektárnyi területen körülbelül 1000 tonna terem az országban.

Testünk őrei, a bioflavonoidok a fiatalság titkát rejtik

A citrusfélékben is megtalálható bioflavonoidok nemcsak a gyümölcsök és fűszerek ízét adják, de sejtjeink felett is őrködnek. Antioxidáns hatásuk pedig segít megőrizni a bőr fiatalságát.

A vadludak védelmében nem lehet tűzijátékozni

A tatai Öreg-tavon több ezer vadmadár telel minden évben. A vadludak azonban érzékenyek a zavarásra, és a szilveszteri tűzijátékok már korábban is hetekre elriasztották őket. Amellett, hogy fölösleges stresszt okoznak az állatoknak, az éjszaka megriadó nappali madarak a sötétben nem tudnak úgy tájékozódni, és akár halálos baleset is érheti őket.

Az „akváriumi halak királya”, a vitorlás

Akinek megfelelő méretű az akváriuma, annak bizton ajánlható a vitorláshal. Ma már szinte minden állatkereskedésben beszerezhető, gondozása egyszerű és több változata is ismert. Ám nem volt mindig így.

Árulkodó méhek

Méheket több évtizede használnak környezeti terhelések megfigyelésére. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatói, ipari partnerek bevonásával 2015-ben kezdtek méhcsaládokra alapozott biomonitoring rendszer fejlesztésébe. Eddigi tapasztalataikat konferencia keretében számoltak be.

Nehogy kártérítést kelljen fizetnünk! A lótartás árnyoldalai

Az állattartás nemcsak örömet okoz vagy hasznot hajt az állattartónak, hanem felelősséggel is jár. A állatokkal kapcsolatos jogi felelősség egy olyan örökzöld téma, amihez többször vissza kell térnünk, mivel Kistermelők Lapjának olvasói is keresnek minket ebbe a körbe tartozó konkrét kérdésekkel.

Elkutyásodott macskák: mit értenek belőlünk?

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói az Intelligence folyóiratban megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy a gyűjtőnéven „mutatásnak” nevezett emberi gesztusokat nem csak a kutyák értik.

Mitől függ a nyulak születési súlya? I.

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ. Bár elválasztás után a vágónyulak növekedését már saját képességük határozza meg, ennek ellenére esetenként mégis kimutatható a korai életszakasz hatása.

A mérgezett méhek antiszociálisak lesznek

A méhek szociális viselkedése nagyon fontos az életmódjuk szempontjából: akár táplálkoznak, élelmet gyűjtenek, az utódaikat nevelik vagy éppen a fészküket hűtik, fűtik, építik és javítják, a kolónia minden feladatot egy egységként végez.