Back to top

Miért szelídebb a házinyuszi a vadnyúlnál?

Egy vadnyúl azonnal menekül, ha ember tűnik fel a láthatáron. Házi rokona azonban némi élelem reményében a közelben marad. Egy új tanulmány alapján a háziasítás az állatok agyában idézett elő változásokat, amelynek segítségével alkalmazkodtak az új, ember-uralta környezethez.

A mostani tanulmány új látószögbe helyezi azt a folyamatos vitát, mely a háziasítás és az evolúció eredményeképpen fellépő fiziológiai változásokról szól, mondja Marcelo Sánchez-Villagra, paleobiológiai professzor a Zürichi Egyetemről, Svájcból.

A tanulmány vezetője, az állatgenetikával foglalkozó Leif Andersson a svéd Uppsala Egyetemről és a College Stationbeli Texas A&M Egyetemről.

Véleménye szerint a háziasítás eredményezte az agyban bekövetkezett változásokat.

A kékkel jelzett amigdala 10 százalékkal kisebb a házinyulaknál, mint vad rokonaiknál. A naranccsal jelzett rész mutatja, hol történt a változás.
A kékkel jelzett amigdala 10 százalékkal kisebb a házinyulaknál, mint vad rokonaiknál. A naranccsal jelzett rész mutatja, hol történt a változás.
Fotó: Irene Brusini et al., PNAS 10.1073
Így a nyulak nem olyan idegesek az emberek jelenlétében. Ahhoz, hogy ezt megerősítsék, MRI felvételeket készítettek nyolc vad- és nyolc házinyúl agyáról, majd összevetették azokat.

Azt találták, hogy az amigdala (az agy mandula formájú neuroncsoportokból álló része), ami a félelem és az aggodalom feldolgozásáért felelős, a házinyulaknál 10 százalékkal kisebb, mint vad társaiknál.

Eközben az agresszióra és félelemre adott válaszokat kontroll alatt tartó mediális prefrontális kéreg (a homloklebeny egyik része) 11 százalékkal nagyobb a házinyulaknál.

A kutatók arra is rájöttek, hogy a házinyulak agya kevésbé tud olyan információkat feldolgozni, ami az „üss vagy fuss” reakciókhoz köthető. Ennek oka, hogy kevesebb a fehérállományuk, mint a vad rokonaiknak. A fehérállomány segíti az idegsejteket összekötni a jeltovábbító rostokon, az axonokon keresztül, ami befolyásolja az agy információ-feldolgozó képességét.

A házinyulak agyában lezajlott változások miatt nem félnek az embertől
A házinyulak agyában lezajlott változások miatt nem félnek az embertől

Amikor egy vadnyúl veszélyben van, a nagyobb mennyiségű fehérállomány segítségével gyorsabban hoz döntést, jobbak a reflexei, és gyorsan megtanulja, mitől kell félnie.

A házinyulak agyában bekövetkezett változások csökkentik az agyban a félelemmel és agresszióval kapcsolatos érzelmeket, így alakul ki egy szelídebb személyiség – írják a tudósok a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos lapban.

Andersson szerint ezek a változások azért mennek végbe az agyban, mert a háziállatok nincsenek kitéve azoknak a hatásoknak, mint vad rokonaik.

Amikor a házinyulakat tenyésztjük, akkor a szelídségre szelektálunk, az ennek eredményeképpen előtérbe kerülő gének pedig befolyásolják az agy felépítését.

Sánchez-Villagra azonban rámutatott, hogy a vadállatokat a háziasított rokonaikkal összehasonlító tanulmányok mindig sántítanak, mivel az első vad és háziasított állományok már nem állnak rendelkezésre. Azonban hozzáteszi, hogy Andersson csapata jó közelítéssel mutatta be, hogy milyen lehetett a háziasítás első lépése, és fontos mérföldkő az evolúciós tanulmányok között.

Forrás: 
http://www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vaddisznóktól félnek Révfülöpön

A belterületen élő vaddisznóállományt úgy lehet felszámolni, ha a búvóhelyét, az élelmét, a víz forrását megszüntetik és az elbozótosodott, elhagyott telkeket felszámolják önkormányzati módszerekkel. A vadásztársaság pedig vadbefogókkal eltávolítja a vadat a belterületekről.

Több országgal folyik egyeztetés a sertéspestis kapcsán

Ukrajnán kívül több más országgal is egyeztetés folyt vagy folyik a sertéspestis ügyében - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Hogyan rendezzük be a galambdúcot?

A legkedveltebbek a dúc legmagasabb helyén lévő fészkek, ezekért folyik a folytonos küzdelem a hímek között. A fészekberendezések legalább 70 centiméter szélesek, 50 centiméter magasak és 50 centiméter mélyek legyenek, és biztosítsák azt, hogy a galambok a fészekben párosodni is tudjanak.

Kivétel a pulyka

2018 első öt hónapjának összegzése szerint a pulyka kivételével valamennyi fontosabb állat és állati termék felvásárlási ára meghaladta az előző év azonos időszakának árait – derül ki a KSH gyorstájékoztatójából.

A génektől a gépekig: Magyartarka szakmai nap

A jövő állattenyésztését a precíziós gazdálkodás szolgálatába kell állítani – összegezhetnénk a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének teveli szakmai napján elhangzottakat. Tíz év múlva már csak az a fajta lesz versenyképes, aminek küllemi és a belső tulajdonságai lehetővé teszik a termelés szinte teljes gépesítését.

Minden csepp vízért hálásak a madarak nyáron

A kánikula idején nem csak nekünk embereknek, hanem a körülöttünk él ő madaraknak is sok folyadékra van szükségük. A kertben a madarak gyülekező helye lehet egy jól elkészített itató.

Zöldségek és gyümölcsök lekövethetősége

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat innovatív fejlesztését, versenyképességének növelését tűzte ki célul a Szent István Egyetem. A pályázati forrásokból megvalósuló K+F projekt fókuszában a kertészeti termékek eredetiségvizsgálata, tárolhatóságának javítása, illetve a hozzáadott érték növelése áll, különös tekintettel az élelmiszer-biztonságra.

Egy párjához hűséges gyönyörű víziszárnyas

A mandarinréce gácsérja kétségkívül a világ egyik leggyönyörűbb szárnyasának számít. Nem véletlen tehát, hogy már hosszú évszázadok óta tartják őshazájában is, Ázsiában mint díszréce. Európába az 1840-es években importálták először.

A hortobágyi pásztorok titkos kincse: a sinka

A sinka egy rövid, sima szőrű, hegyes, felálló fülű kutyafajta kunkorodó farokkal. A fajta neve küllemére utal, a sinka szó simát jelent a hortobágyi tájnyelvben. Bár a fajtának kialakultak a meghatározó külső jegyei, a sinkatenyésztés és szelekció elsődleges szempontja napjainkban is a terelőképesség.

A szarvastej az új-zélandi séfek új kedvence

A különleges italból készült ételek egyelőre csak Auckland és Wellington öt felsőkategóriás éttermében érhetőek el. Az új, szokatlan alapanyag már díjat is nyert és a szakácsok az egekig magasztalják.