Back to top

Milyen hatással van a klímaváltozás az erdőgazdálkodásra?

"Durván beavatkoztunk a természet rendjébe, s a természet erre nagyon nem tetsző válaszokat ad." - Tóth Károly, az egyik Fejér megyei erdőgazdaság helyettes vezetője nyilatkozott a Dunaújvárosi Hírportálnak.

A klímaváltozást, a globális felmelegedést az üvegházhatás okozza, amiről a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás tehet, így ugyanis a Földön keletkező hő nem tud elszökni a légkörön kívülre – emlékeztetett elöljáróban Tóth Károly, a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese, akit a klímaváltozásnak az erdőgazdálkodásra kifejtett hatásáról kérdezett a megyei lap.

A felmelegedésnek-lehűlésnek van természetes ciklikussága, de ez ezer években mérhető. Ezeket a ciklusokat rövidíti le az ember, aki a túlzott szén-dioxid-kibocsátásban vétkes.

Durván beavatkoztunk a természet rendjébe, s a természet erre nagyon nem tetsző válaszokat ad – fogalmazott Tóth Károly, aki szerint

a klímaváltozástól nem függetlenül jelentek meg olyan invazív fajok is Magyarországon, mint például a közismert harlekinkatica vagy az ázsiai poloska.

A bálványfa jól sarjadzik, így elnyomja az őshonos fákat.
A bálványfa jól sarjadzik, így elnyomja az őshonos fákat.
De ilyen özönfajok a gyapottok-bagolylepke, a tölgy-csipkéspoloska vagy a szelídgesztenye-gubacsdarázs is. Normál esetben a tápláléklánc révén helyreáll a természetes egyensúly, ezen rovarok esetében azonban – mivel óriási a számuk, és nincs elegendő ellenségük – ez már nem lehetséges. Inváziós fajok a növények között is találhatók – folytatta a vezérigazgatóhelyettes. – Ilyen az ecetfa, a kései meggy, a turkesztáni szil, a nyugati ostorfa, az ezüstfa, a bálványfa és a vadszőlő.

Magyarországon elsősorban a levegő páratartalma, a csapadékmennyiség és az átlaghőmérséklet alapján öt úgynevezett erdészeti klímazónát különítenek el.

A lucos klíma, amelynek jellemző fás szárú növénye a luc- és a vörösfenyő, Sopron és Kőszeg környékén lelhető fel néhány száz hektáron. A bükkről elnevezett zóna a hegyvidékekre jellemző, ilyen a Bakonyban is található. Van aztán a gyertyános-tölgyes, a cseres- tölgyes, végül az erdőssztyepp. Az utóbbi a legkevésbé párás és a legmelegebb.

Fejérre az erdőssztyepp klíma jellemző, ami természetes faállománnyal nem is írható le, mivel ezek döntően mezőgazdasági területek, amelyeket adott esetben az ember telepített be.

A klímaváltozás hatására a korábbi zónahatárok elmozdultak, az alsóbbak a felsők rovására nyernek teret. A folyamat meglétét, amelynek hatására például feltűnően pusztulnak a bükkösök Zalában vagy a Zselicben, konkrét meteorológiai mérések igazolják – mondta Tóth Károly. Annak hatására pedig, hogy kevesebb a csapadék, legyengülnek a fák, s így kiszolgáltatottá válnak a gombáknak, rovaroknak, például a szúnak – jegyezte meg beszélgetőtársam.

Az alsóbb erdészeti klímazónák a felsők rovására nyernek teret

Az inváziós növényfajok Fejérben is megjelentek. A nyugati ostorfa Sárosd, a bálványfa Cece–Vajta, a vadszőlő pedig az adonyi Duna-szigeten szaporodott el, elnyomva, kiszorítva az őshonos fákat.

Mit tehetnek az erdészek a klímaváltozás ellen, annak kivédéséért?

- Hatalmas léptékű erdőtelepítésre lenne szükség, hiszen a fák a lélegzésnél szén-dioxidot használnak fel. Ugyanakkor persze a fotoszintézishez elegendő vízre is szükség van – hangsúlyozta Tóth Károly. Hazánk egyébként már elindult ezen az úton: nemzeti éghajlatváltozási stratégia készült, illetve az ország erdősültségének mértéke ötven év alatt 16-ról 22 százalékra nőtt, a távlati cél a 27 százalék elérése. A Vadex is folyamatosan telepít erdőt, csak lassan nincs már ehhez szabad terület. Sárosdon pedig rendkívül gyorsan növő úgynevezett hengeresfa-ültetvényt létesítettek, amelynek fáiból fűrészáru lesz.

Forrás: 
duol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kalandos életút az erdő varázsában

Nem csak magas termetével tűnik ki a tömegből, észjárásával, több mint fél évszázados szakmai tapasztalatával, énekes kedvével, jóízű humorával a mai napig meghatározó tagja az erdész közösségeknek Schmotzer András.

Szarvasoktól hangos az erdő

Szombat este kisvonatra szállhattak mind azok, akik gímszarvasok énekére voltak kíváncsiak. Kora este, 5 órakor a felsőtárkányi állomásról családokkal, baráti társaságokkal megtelt szerelvények gördültek ki a Stimecz-ház állomás felé, ahol az EGERERDŐ Zrt. szakemberei szeretettel fogadták a népes társaságot.

Tapasztalatcsere a fenntartható erdőgazdálkodásról

A gazdasági, társadalmi és természetvédelmi elvárások közötti harmóniát biztosító többcélú erdőgazdálkodás tapasztalatainak átadását segíti az az Európai Unió által finanszírozott projekt, amelynek keretében hazánkban üdvözölhetjük a georgiai környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettest és delegációját – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a georgiai (grúz) szakemberek fogadásakor.

A Vendvidék kincsei: tökmagolaj, hajdina és köles

Az ország legnyugatibb részén, közel a Hármashatárhoz, ahol Ausztria, Szlovénia és Magyarország találkozik, él a hajdan vendnek nevezett közösség, a 6. században a területre költözött szlovénség. A Rába folyótól délre elterülő, 94 négyzetkilométeres Szlovén Rába-vidéknek nemcsak adottságai, története sajátos, a konyhája is különleges.

Elhunyt a magyarországi természetvédelem atyja

Életének 89. évében, szeptember 10-én elhunyt Rakonczay Zoltán erdőmérnök, az intézményes természetvédelem magyarországi atyja. A szakma az ő érdemének tartja a jelenleg 10 igazgatóságból álló magyarországi nemzetipark-hálózat kialakítását, a szükséges jogszabályi hátterének és működtetési rendszerének megteremtését.

A Prónay-kilátó

2017 októberében adták át a cserháti Romhányi-hegyen épült Prónay-kilátót. A Kecske-kő 421 méter magas csúcsán található építmény az Országos Kéktúra útvonaláról egy nagyon rövid kitérővel megközelíthető, minden évszakban és napszakban szabadon látogatható. A kilátót a környéken történelmi hagyatékkal rendelkező Prónay családról nevezték el.

Akkora tűzifahiány várható idén, mint még soha

Egyre tovább gyűrűzik a munkaerőhiány. Az építőipar már elvitt minden munkára fogható embert, így nincs elég fakitermelő. Úgy tűnik, idén akkora tűzifahiány várható, mint még soha. Emiatt a kereskedők azt javasolják mindenkinek, hogy aki teheti, mielőbb szerezze be a téli tűzrevalót, mert ha már most hiánycikk, akkor a szezonban várhatóan még nehezebben és drágábban lehet majd csak hozzájutni.

Láncfűrészes bajnokok

17 alkalommal rendezte meg az Andreas Stihl Kereskedelmi Kft. a STIHL Országos Fakitermelő Versenyt, aminek döntőjét a 31. Bábolnai Gazdanapok zárónapján, szombaton tartották, nagy szakmai és közönség-érdeklődés mellett. Az ügyesség és a gyorsaság mellett az erdészeti munkabiztonsági szabályok betartása volt a legfontosabb értékelési szempont.

Újjászületett emlékhelyek

Tavaly 27 vallási vonatkozású erdei emlékhely és annak környezete újulhatott meg a Mecsekerdő Zrt. által kezelt területeken. Az egyes helyszínek és a hozzájuk kapcsolódó információk online böngészhetők, de a téma iránti fokozott érdeklődésre való tekintettel a tartalom zsebfüzet formájában is megjelent.

Különleges helyen gyűltek össze a nyugdíjas erdészek

Közel száz nyugdíjas gyűlt össze Szomolyán, az EGERERDŐ Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület Egri Helyi Csoportjának Nyugdíjas Találkozóján.