Back to top

Milyen hatással van a klímaváltozás az erdőgazdálkodásra?

"Durván beavatkoztunk a természet rendjébe, s a természet erre nagyon nem tetsző válaszokat ad." - Tóth Károly, az egyik Fejér megyei erdőgazdaság helyettes vezetője nyilatkozott a Dunaújvárosi Hírportálnak.

A klímaváltozást, a globális felmelegedést az üvegházhatás okozza, amiről a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás tehet, így ugyanis a Földön keletkező hő nem tud elszökni a légkörön kívülre – emlékeztetett elöljáróban Tóth Károly, a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese, akit a klímaváltozásnak az erdőgazdálkodásra kifejtett hatásáról kérdezett a megyei lap.

A felmelegedésnek-lehűlésnek van természetes ciklikussága, de ez ezer években mérhető. Ezeket a ciklusokat rövidíti le az ember, aki a túlzott szén-dioxid-kibocsátásban vétkes.

Durván beavatkoztunk a természet rendjébe, s a természet erre nagyon nem tetsző válaszokat ad – fogalmazott Tóth Károly, aki szerint

a klímaváltozástól nem függetlenül jelentek meg olyan invazív fajok is Magyarországon, mint például a közismert harlekinkatica vagy az ázsiai poloska.

A bálványfa jól sarjadzik, így elnyomja az őshonos fákat.
A bálványfa jól sarjadzik, így elnyomja az őshonos fákat.
De ilyen özönfajok a gyapottok-bagolylepke, a tölgy-csipkéspoloska vagy a szelídgesztenye-gubacsdarázs is. Normál esetben a tápláléklánc révén helyreáll a természetes egyensúly, ezen rovarok esetében azonban – mivel óriási a számuk, és nincs elegendő ellenségük – ez már nem lehetséges. Inváziós fajok a növények között is találhatók – folytatta a vezérigazgatóhelyettes. – Ilyen az ecetfa, a kései meggy, a turkesztáni szil, a nyugati ostorfa, az ezüstfa, a bálványfa és a vadszőlő.

Magyarországon elsősorban a levegő páratartalma, a csapadékmennyiség és az átlaghőmérséklet alapján öt úgynevezett erdészeti klímazónát különítenek el.

A lucos klíma, amelynek jellemző fás szárú növénye a luc- és a vörösfenyő, Sopron és Kőszeg környékén lelhető fel néhány száz hektáron. A bükkről elnevezett zóna a hegyvidékekre jellemző, ilyen a Bakonyban is található. Van aztán a gyertyános-tölgyes, a cseres- tölgyes, végül az erdőssztyepp. Az utóbbi a legkevésbé párás és a legmelegebb.

Fejérre az erdőssztyepp klíma jellemző, ami természetes faállománnyal nem is írható le, mivel ezek döntően mezőgazdasági területek, amelyeket adott esetben az ember telepített be.

A klímaváltozás hatására a korábbi zónahatárok elmozdultak, az alsóbbak a felsők rovására nyernek teret. A folyamat meglétét, amelynek hatására például feltűnően pusztulnak a bükkösök Zalában vagy a Zselicben, konkrét meteorológiai mérések igazolják – mondta Tóth Károly. Annak hatására pedig, hogy kevesebb a csapadék, legyengülnek a fák, s így kiszolgáltatottá válnak a gombáknak, rovaroknak, például a szúnak – jegyezte meg beszélgetőtársam.

Az alsóbb erdészeti klímazónák a felsők rovására nyernek teret

Az inváziós növényfajok Fejérben is megjelentek. A nyugati ostorfa Sárosd, a bálványfa Cece–Vajta, a vadszőlő pedig az adonyi Duna-szigeten szaporodott el, elnyomva, kiszorítva az őshonos fákat.

Mit tehetnek az erdészek a klímaváltozás ellen, annak kivédéséért?

- Hatalmas léptékű erdőtelepítésre lenne szükség, hiszen a fák a lélegzésnél szén-dioxidot használnak fel. Ugyanakkor persze a fotoszintézishez elegendő vízre is szükség van – hangsúlyozta Tóth Károly. Hazánk egyébként már elindult ezen az úton: nemzeti éghajlatváltozási stratégia készült, illetve az ország erdősültségének mértéke ötven év alatt 16-ról 22 százalékra nőtt, a távlati cél a 27 százalék elérése. A Vadex is folyamatosan telepít erdőt, csak lassan nincs már ehhez szabad terület. Sárosdon pedig rendkívül gyorsan növő úgynevezett hengeresfa-ültetvényt létesítettek, amelynek fáiból fűrészáru lesz.

Forrás: 
duol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vaddisznóktól félnek Révfülöpön

A belterületen élő vaddisznóállományt úgy lehet felszámolni, ha a búvóhelyét, az élelmét, a víz forrását megszüntetik és az elbozótosodott, elhagyott telkeket felszámolják önkormányzati módszerekkel. A vadásztársaság pedig vadbefogókkal eltávolítja a vadat a belterületekről.

A Campus fesztiválon az erdei iskola

Akárcsak az elmúlt évben, idén is bemutatkozik a debreceni Campus Fesztiválon a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolája. A rendezvény minden napján (július 18-22) érdekes programokkal várják a résztvevőket a debreceni Nagyerdőben.

Változatos túraidő és zenés kisvasutazás

A nyári erdő sok kalandot ígér, szerencsére a meteorológusok szerint a hétvégén szép napos időben lehet részünk. Néhol a napsütést megzavarhatják a felhők, mint ahogy a héten több alkalommal is tapasztaltuk a Mátrában és a Bükkben, de egy pár perc intenzív eső után előbújik újra a nap.

Természetjáró szálláshelyek

Négykötetes zsebkalauz készült az év elején, hogy segítse a hazai túrázás kedvelőit nem prémium kategóriás szálláshelyet találni. A kis füzetek az állami erdőgazdaságok, a nemzeti parkok és a Magyar Természetjáró Szövetség bakancsos szálláshelyeit tartalmazza.

Gyérítésjelölésben verhetetlen volt a Mecsekerdő erdésze

Mecsekerdős siker született Gyula-Városerdőn az Év erdésze verseny kétnapos országos döntőjén.

Az erdőből merít energiát

A szellemi és a fizikai munka élteti, árulta el beszélgetésünk közben egyszerűnek tűnő receptjét Balsay Endre. Az egykori Kisalföldi Állami Erdőgazdaság nyugalmazott erdészetigazgatója esetében az aktív évek kifejezés teljes mértékben értelmét veszti: az idén nyolcvanegy éves szakember ugyanis egész életét hivatása szolgálatába állította, és szakmai pályafutásának nagy részét a Hanságban töltötte.

Hőség elől irány az erdő!

Az előrejelzések szerint július első teljes hétvégéjén visszatér a nyár. A közel 30 fokos hőmérséklet szép napos idővel párosul. Az erdő árnyékában nemcsak a vadaknak, hanem nekünk, embereknek is kellemes a pihenés, így hát hátizsákot fel, irány az erdő!

Elismerték a baranyai erdészeket

A Kárpát-medencei magyar erdészek legjelentősebb találkozóját, a 149. Vándorgyűlést tartották meg Gyulán a napokban.

Megkeresi a hegyi szitakötő élőhelyét

Több mint harminc éve járja a Keleti-Mecsek erdeit Tóth István Zsolt. A ma már nyugdíjas természetvédelmi őr most a védett fajok előfordulási helyeit térképezi fel a Duna–Dráva Nemzeti Park megbízásából.

Erdészek figyelem: új formanyomtatványok érhetők el

Elérhetővé vált több új erdészeti formanyomtatvány, mintapéldákkal és kitöltési útmutatókkal.