Back to top

Milyen hatással van a klímaváltozás az erdőgazdálkodásra?

"Durván beavatkoztunk a természet rendjébe, s a természet erre nagyon nem tetsző válaszokat ad." - Tóth Károly, az egyik Fejér megyei erdőgazdaság helyettes vezetője nyilatkozott a Dunaújvárosi Hírportálnak.

A klímaváltozást, a globális felmelegedést az üvegházhatás okozza, amiről a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás tehet, így ugyanis a Földön keletkező hő nem tud elszökni a légkörön kívülre – emlékeztetett elöljáróban Tóth Károly, a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese, akit a klímaváltozásnak az erdőgazdálkodásra kifejtett hatásáról kérdezett a megyei lap.

A felmelegedésnek-lehűlésnek van természetes ciklikussága, de ez ezer években mérhető. Ezeket a ciklusokat rövidíti le az ember, aki a túlzott szén-dioxid-kibocsátásban vétkes.

Durván beavatkoztunk a természet rendjébe, s a természet erre nagyon nem tetsző válaszokat ad – fogalmazott Tóth Károly, aki szerint

a klímaváltozástól nem függetlenül jelentek meg olyan invazív fajok is Magyarországon, mint például a közismert harlekinkatica vagy az ázsiai poloska.

A bálványfa jól sarjadzik, így elnyomja az őshonos fákat.
A bálványfa jól sarjadzik, így elnyomja az őshonos fákat.
De ilyen özönfajok a gyapottok-bagolylepke, a tölgy-csipkéspoloska vagy a szelídgesztenye-gubacsdarázs is. Normál esetben a tápláléklánc révén helyreáll a természetes egyensúly, ezen rovarok esetében azonban – mivel óriási a számuk, és nincs elegendő ellenségük – ez már nem lehetséges. Inváziós fajok a növények között is találhatók – folytatta a vezérigazgatóhelyettes. – Ilyen az ecetfa, a kései meggy, a turkesztáni szil, a nyugati ostorfa, az ezüstfa, a bálványfa és a vadszőlő.

Magyarországon elsősorban a levegő páratartalma, a csapadékmennyiség és az átlaghőmérséklet alapján öt úgynevezett erdészeti klímazónát különítenek el.

A lucos klíma, amelynek jellemző fás szárú növénye a luc- és a vörösfenyő, Sopron és Kőszeg környékén lelhető fel néhány száz hektáron. A bükkről elnevezett zóna a hegyvidékekre jellemző, ilyen a Bakonyban is található. Van aztán a gyertyános-tölgyes, a cseres- tölgyes, végül az erdőssztyepp. Az utóbbi a legkevésbé párás és a legmelegebb.

Fejérre az erdőssztyepp klíma jellemző, ami természetes faállománnyal nem is írható le, mivel ezek döntően mezőgazdasági területek, amelyeket adott esetben az ember telepített be.

A klímaváltozás hatására a korábbi zónahatárok elmozdultak, az alsóbbak a felsők rovására nyernek teret. A folyamat meglétét, amelynek hatására például feltűnően pusztulnak a bükkösök Zalában vagy a Zselicben, konkrét meteorológiai mérések igazolják – mondta Tóth Károly. Annak hatására pedig, hogy kevesebb a csapadék, legyengülnek a fák, s így kiszolgáltatottá válnak a gombáknak, rovaroknak, például a szúnak – jegyezte meg beszélgetőtársam.

Az alsóbb erdészeti klímazónák a felsők rovására nyernek teret

Az inváziós növényfajok Fejérben is megjelentek. A nyugati ostorfa Sárosd, a bálványfa Cece–Vajta, a vadszőlő pedig az adonyi Duna-szigeten szaporodott el, elnyomva, kiszorítva az őshonos fákat.

Mit tehetnek az erdészek a klímaváltozás ellen, annak kivédéséért?

- Hatalmas léptékű erdőtelepítésre lenne szükség, hiszen a fák a lélegzésnél szén-dioxidot használnak fel. Ugyanakkor persze a fotoszintézishez elegendő vízre is szükség van – hangsúlyozta Tóth Károly. Hazánk egyébként már elindult ezen az úton: nemzeti éghajlatváltozási stratégia készült, illetve az ország erdősültségének mértéke ötven év alatt 16-ról 22 százalékra nőtt, a távlati cél a 27 százalék elérése. A Vadex is folyamatosan telepít erdőt, csak lassan nincs már ehhez szabad terület. Sárosdon pedig rendkívül gyorsan növő úgynevezett hengeresfa-ültetvényt létesítettek, amelynek fáiból fűrészáru lesz.

Forrás: 
duol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természet és ember harmóniája

Mi lehetne nagyobb feladat a „terepi” gyakorlatát megkezdő erdőmérnöknek, mint hogy olyan erdészetnél álljon munkába, ahol az egyetemen tanult szinte minden tudására szüksége van. Változatos erdeivel és sokrétű feladataival a Bakonyszentlászlói Erdészet számomra ilyen kihívás, de legalább akkora ajándék is, hogy rutinos és elhivatott kollégákkal együtt dolgozva sajátíthatom el a szakma csínját-bínját.

A ménes szerelmese, Dallos Andor

Dallos Andor, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója gyerekkorát a természet és a lovak közelségének élménye határozták meg. Erdész édesapja nyomdokaiba akart lépni, de a sors a lovak mellé sodorta. Azaz nem is sodorta, tudatos döntés volt. Így került Szilvásváradra, ahol aztán mindkét szenvedélyének hódolhatott: az erdőnek és a lovaknak egyaránt.

Az erdészszakma a hazai erdők védelmét, gyarapodását szolgálja

A kormány célkitűzése az élhetőbb, zöldebb Magyarország, az erdősültség növelése. Az agrártárcánál ennek jegyében folytatjuk a nyolc évvel ezelőtt megkezdett munkát – hangzott el az Országos Erdészeti Egyesület 149. vándorgyűlésén, Gyulán.

A talajtól a ritka fotós pillanatokig

Limp Tibor családi indíttatásból lett erdész, édesapja mai napig aktívan dolgozik egy társerdőgazdaságnál. Mint bevallja, az orvosi tanulmányoktól egy gimnáziumi biológia órán végignézett boncolás tartotta vissza. Ma nem csak a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője, de elismert talajtani szakember, a bálványfa elleni küzdelem élharcosa és elkötelezett természetfotós.

Nem vágják tarra, csak felújítják

Soron kívül felülvizsgálják Sóstón az erdei tornapálya fáit a szakemberek, mert az elmúlt hétvégén egy élő fa mintegy 20 centiméter átmérőjű oldalága lehasadt, nem kis riadalmat keltve az ott tartózkodó kisgyermekes szülőkben. Az tarvágás azonban nem indokolt, csupán nevelővágást végeznek, így az erdei tornapálya "zöld képe" is megmarad.

A Bence-hegyi kilátó

Fejér megye legnagyobb erdőgazdálkodója, a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. az erdészeti, vadászati és kereskedelmi feladatai mellett számos közjóléti beruházással járult hozzá a régió turisztikai vonzerejének növeléséhez. Legutóbb a Bence-hegyi kilátóval gazdagodott a környék.

A virágos kőris

Az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett szavazás eredményeként a virágos kőris (Fraxinus ornus) lett az év fája 2018-ban. Magyar neve feltűnő virágzatára utal. Bár hajlott, szabálytalan törzse, és az ágak gyakori villás elágazása miatt erdészeti jelentősége elenyésző, kiváló várostűrésével, gazdag virágzásával és szép őszi lombszíneződésével mind fontosabb parkfa lesz.

Helyreállították: szombaton menetrend szerint indul a kisvasút

Hétfőn éjszaka Szilvásváradon rekord mennyiségű csapadék, összesen 181 mm eső hullott, mely nemcsak a falu házaiban, hanem az EGERERDŐ Zrt. erdei infrastruktúrájában is tetemes károkat okozott.

Lövészverseny erdész módra

Az erdészek munkája nagyon sokrétű tevékenységet foglal magába. Az erdőállomány ápolása, védelme, az értékes erdővagyon fakitermeléssel való hasznosítása, utak, átereszek karbantartása, turistautak fenntartása, erdei házak, kisvasutak üzemeltetése is mind-mind az erdészek feladata.

A Dráva-sík katedrálisai – interaktív erdészeti túra Szentegáton

A Mecsekerdő Zrt. június elején szervezett erdészeti túrája a szentegáti erdőtömb hazánkban egyedülálló síkvidéki bükkös-kocsányos tölgyes erdeibe invitálta az érdeklődőket. Az interaktív erdészeti túrasorozat célja, hogy az erdőgazdálkodással kapcsolatos témák, az erdészek összetett munkája és az általunk kezelt erdők értékei személyes élményeken keresztül, közvetlen módon kerüljenek bemutatásra.