0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Tömeges méhpusztulás hazánkban: a teljes ágazat kutatja a rejtély okát

Ahogy virágba borultak a napraforgótáblák, elkezdtek pusztulni a méhek – távol a kaptártól, a termőföldeken. A teljes körű vizsgálat elindult. Az agrárium minden szereplőjének érdeke, hogy kiderüljön, mi állhat az országos jelenség hátterében. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke foglalja össze a jelenlegi helyzetet és beszámol a következő lépésekről is:

Mielőtt rátérnék a mostani helyzet elemzésére, nézzük át a tényeket röviden. Idén az akácszezon nem volt rossz. Átlagos, jó termést hozott, még akkor is, ha kicsit korán indult a virágzás. A legtöbb méhész örült annak, hogy – a körülményekhez képest – elég akácmézet gyűjtöttek a méhei.

Ezt követően jött a nyári legelők időszaka. Ez is átlagos, vagy az elvárásoknál valamivel rosszabb eredménnyel zárult, de komoly gondokról ekkor sem számoltak be a hazai méhészek. Végül elérkeztünk a napraforgó virágzásához.

Mi történhetett a napraforgótáblákban?

A többi növényhez hasonlóan a napraforgó is korábban kezdett virágozni. Sőt, június közepi kezdéssel minden idők legkorábbi napraforgó virágzásának lehettünk szemtanúi. Hogy ez hatással lehet-e a méhpusztulásra és ha igen, miként, még nem tudjuk. Minden esetre, ahogy a méhészek elvándoroltak a napraforgóra, 2-3 nappal később már hozzánk is beérkeztek az első jelzések a méhpusztulásokról.

Nem szokványos mérgezés

Felettébb aggasztó, ugyanakkor meg kell jegyeznem érdekes, nem épp tipikus tünetekről számoltak be a méhészek. Egy tipikus mérgezés esetén a méhek a kaptártól egy méternél nem távolabb, kinyújtott szipókával tömegesen pusztulnak el. Az ehhez hasonló esetekben általánosságban elmondható, hogy nagy valószínűséggel a környékbeli gazda nem megfelelően alkalmazta a növényvédelmi technológiákat, ezért a környék méheit megmérgezte. Ezek viszonylag egyszerű, lokális esetek, melyeket általában a méhészek és gazdák tudnak is rendezni.

Ám ebben a jelenlegi esetben a méhészek előzmény nélkül, váratlanul azt vették észre, hogy kiürültek a kaptárak. A hullákat pedig a napraforgótáblákban lehetett csak fellelni.

Ráadásul ilyen esetekről az ország minden területéről érkeztek bejelentések. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy volt olyan terület, ahol egyetlen méhecske sem pusztult el, ugyanakkor máshol már a regenerálásra sincs lehetőség, akkorák a veszteségek.

Jelenlegi becsléseink alapján ezernél is több méhész, a teljes szakma mintegy 10 százaléka érintett.

Csak a teljes összefogás segít

Hogy a méhek nem a kaptár körül hullottak el, felvetett egy óriási problémát: ugyanis hiába fordultak a méhészek a hatósághoz. Az állatorvos, aki összehívja a bizottságot, sok esetben megtagadta ezt, mert a jogszabály azt mondja, méhmérgezés gyanújával akkor indítható vizsgálat, ha kaptár környékén megtalálhatók a méhhullák és megfelelő mennyiség összegyűjthető a laborvizsgálathoz szükséges mintavételhez. Ebben az esetben azonban méhhullák sehol… illetve kint a földeken, a növények tövében.

Ahogy besétálunk a táblába valóban ott találjuk az elhullt méheket, de egy virágzó kultúrában nem lenne szabad élettelen méheket látni. Hiszen éppen a virágzó növények táplálják a méheket, onnan energiával telve térnek haza.

Ráadásul kint a földeken, esős időszakban szinte lehetetlen 20 dekagramm méhhullát összeszedni a vizsgálatokhoz.

Ekkor fordultunk – az Országos Magyar Méhészeti Egyesület – az Agrárminisztériumhoz és a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságához. Azonnal reagáltak és minden lehetséges segítséget megadtak. Növényvédelmi szakembereket még szabadságról is visszahívtak, hétvégén is dolgoztak az illetékesek annak érdekében, hogy mielőbb elkezdődjenek a vizsgálatok.

Beindultak a mintavételek, kutatják, adatokat gyűjtenek, minél többet, minél szerteágazóbban, hogy később azokat kiértékelve eredményre juthassunk.

A növények elemzése is folyamatban van, elsősorban napraforgókból, de most már a címerét kibontó kukoricákból is kerültek minták a laboratóriumokba, ugyanis a kukoricát is járják a méhek virágporért. Elektronikus postaládát hoztunk létre, a mehmergezes@omme.hu címre a méhészek bejelenthetik tapasztalataikat, melyekből összefoglalót készítünk és eljuttatjuk a hatóság szakembereinek.

A laborvizsgálatok eredményeit még nem tudjuk, de július 20-án, pénteken az Agrárminisztérium, a Nébih és a méhész szakma találkozik, ahol összefoglaljuk az eddigi tapasztalatokat és eredményeket, átbeszéljük a „hogyan-továbbot”.

Addig marad a találgatás

Jóslatokba semmiképp sem bocsátkoznék, pontos adatokat sem tudunk, de természetesen vannak feltételezések, találgatások, melyek mentén a vizsgálatok is haladnak.

A károkat sem látjuk még, de az biztos, hogy a magyar méhészet nem fog összeomlani, még két hónap van a méhcsaládok regenerálódására, melyben a hazai méhészek magas szintű szaktudása is segít.

Ami a növényvédő szereket illeti, biztosat a neonikotionidok hatásáról sem lehet állítani, egyet azonban tudhatunk róluk, hogy minden évjáratban másként viselkednek. A hőmérséklet és az eső mennyisége is befolyásolja a környezetre gyakorolt hatásukat. Tavaly is ezzel a – méhészek között nem épp kedvelt – vegyszerrel csávázták a magokat, akkor rekord méztermés született.

A másik teória, hogy a sok eső miatt használt gombaölők „kavartak” be, vagy sok jogszabályban engedélyezett, méhbarát vegyszer elegye okozta a méhpusztulást… még nem tudjuk.

Azonban ehhez kapcsolódva szeretném kiemelni, hogy jelenlegi feltételezéseink szerint, nem a gazdák szakszerűtlen vagy jogszabályellenes növényvédőszer alkalmazása állhat a háttérben.

Sőt, határozottan úgy gondoljuk, hogy sem törvénybe ütközően, sem szakmailag nem hibáztak a gazdák.

Következő lépések

Nem bűnösöket keresünk, hanem megoldást erre az aggasztó problémára. Sajnos tapasztaltuk, hogy méhészek nem jelentik a méhpusztulást, mert jóban vannak a növénytermesztő gazdával és nem szeretnék, ha ez a jó munkakapcsolat megromlana.

Ehhez a problémához nem állhatunk ilyen szemlélettel. Állatorvosok, növényvédelmi szakmérnökök dolgoznak folyamatosan, hogy megtalálják a méhpusztulás okait, így magától értetődik, hogy az érintett ágazatoknak is meg kell mindent tennie az ügy felderítéséért.

Fontos, hogy mindkét fél, a méhész és a növénytermesztő is együttgondolkozva próbálja napjaink méhelhullásának okát megfejteni, mert méhek nélkül nincs sikeres mezőgazdaság.

A napraforgó is idegenbeporzású növény, azaz bizonyított, hogy ha méhek porozzák be, emelkedik a mag olajtartalma. Mind a hatóság, mind a növénytermesztők – és nyilván nekünk méhészeknek is – alapvető érdekünk, hogy jövőre ez a helyzet ne ismétlődjön meg!

Ezért kérjük, hogy aki hasonló helyzetet tapasztal, jelentkezzen a „mehmergezes@omme.hu” e-mail címen, további infókat pedig a www.omme.hu-n talál.

(A fotók illusztrációk)

Forrás: magyarmezogazdasag.hu
Mizsei Károly
Mizsei Károly
teszt munka
teszt elismerés