Back to top

Tudatosan eszünk több gyümölcsöt és kevesebb gyorsételt

A hazai lakosság fogyasztói szokásainak változása az egészséges és tudatos életmód irányába mutat, ugyanis a megkérdezettek azt állítják, hogy 2013-hoz képest több zöldséget, gyümölcsöt és hazai élelmiszert fogyasztanak.

Élelmiszer vásárlása esetén a minőség, az ár-érték arány és a származási hely a három legfontosabb tényező a kutatásban résztvevők szerint – derül ki a K&H felméréséből.

„A reprezentatív, 600 fő megkérdezésével történt lakossági kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy jelenleg milyen tényezőket vesznek figyelembe az emberek az elfogyasztott élelmiszereknél, valamint, hogy hogyan változtak étkezési szokásaik az elmúlt 5 évben. Hiszen az élelmiszeripari beruházások tervezésekor érdemes tisztában lenni a fogyasztói szokásokkal” – ismertette a kutatás irányait Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

Tudatosan vásárolunk élelmiszert

A K&H kutatásból kiderül, hogy a fogyasztók, bevallásuk szerint, élelmiszer vásárlásakor elsősorban a minőségre és az ár-érték arányra figyelnek oda a megkérdezett fogyasztók.

Emellett az étel származási helye, szavatossági ideje és a hazai alapanyagfelhasználás is fontos számukra. 

Miközben az adott élelmiszer jól csengő márkaneve és szép csomagolása sokkal kevésbé meghatározó a felmérés szerint. Érdekes, hogy a manapság oly divatos bio, vega, paleo és allergénmentes étkezési trend ellenére ezek a legutolsó szempontok, amit elmondásuk szerint figyelembe vesznek. Holott a magyar betegstatisztikák (2013) szerint a serdülők és fiatal felnőttek (15-29 év) 6,62%-a, valamint a felnőttek (30-49 év) 14,66%-a szenved laktóz intoleranciában, és minden 50. embert érinti a gluténérzékenység.

Több zöldség-gyümölcs, kevesebb gyorsétel

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint egy főnek naponta minimum 400 gramm zöldség és gyümölcs fogyasztása ajánlott. Ehhez képest a szervezet 2013-as kutatása szerint Magyarországon mindössze napi 260 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk fejenként, amellyel az Európai Unióban az utolsók között vagyunk.

Habár a WHO felmérése nem fest túl jó képet a hazai zöldség-gyümölcsfogyasztásról, a kutatás szerint kedvező tendencia indult el a hazai lakosságnál, hiszen az egyre tudatosabb és egészségesebb étkezés irányába mozdultak el a fogyasztói szokások, a fogyasztói gondolkodás.

A megkérdezettek válaszai alapján ugyanis az látható, hogy

az 5 évvel korábbi értékhez képest több zöldség és gyümölcs kerülhetett az asztalra, miközben jelentősen mérséklődött a készételek vásárlása és a gyorséttermek látogatása.

A tejtermékek és húsok az elmúlt öt évben is fontos részét képezték a fogyasztásnak, a jövőben azonban még nagyobb szerepük lehet a mindennapi étkezések során: szakértők (FAO) szerint a következő évtizedekben jelentős étrendváltozás következhet be a magas hozzáadott értékű élelmiszerek javára. Ez azt jelenti, hogy erőteljes növekedés várható a hús és a tejtermékek fogyasztásában .

Forrás: 
K&H Bank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szálka nélkül: divat lehet a halétel

A halfogyasztás növelését szorgalmazzák szakemberek: az akciók és új recepteken kívül kampányok hozhatják meg a várva várt eredményt.

Több tojást exportálunk

Miközben 2018 első négy hónapjában 7 százalékkal 7,9 ezer tonnára csökkent a tojás importja a tavaly január-áprilisi időszakhoz képest Magyarországon, a kivitel csaknem 8 százalékkal 3,5 ezer tonnára emelkedett - írja pénteki számában a Világgazdaság az Agrárgazdasági Kutató Intézetre és a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva.

Újabb jégeső Spanyolországban

Rájár a rúd a gyümölcstermesztőkre Spanyolország Valencia tartományában: július elsején egyszer már letarolt a jég nem kevesebb, mint 11 ezer hektárt, július közepén pedig újabb 4 ezer hektárt tett tönkre.

Lisztéria: nemcsak az üzemben fontos a higiénia!

A fagyasztott élelmiszerek annak idején új távlatokat nyitottak meg a táplálkozásban, így idővel az egész világon keresett termékekké váltak. A nemrégiben kitört lisztériabotrány azonban megingatta a fogyasztók egy részének beléjük vetett hitét. Hogy megalapozottak-e a félelmek, arról Losó József, a MIRELITE MIRSA Zrt. igazgatósági elnöke beszélt albertirsai üzemük bemutatása alkalmával.

30 millió euróra becsüli a kárt a Greenyard

Bár jelenleg még lehetetlen a pontos becslés, ezért nagyon sok mindentől függhet még a végösszeg, de egyelőre úgy számol a Greenyard, hogy mintegy 30 millió eurós veszteséget könyvelhet el a lisztériafertőzés miatt.

Ízlett a dinnye az Erzsébet-táborokban is

Az Erzsébet-táborokban nyaraló gyermekek idén is nagy örömmel fogadják a friss dinnyét. Az Agrármarketing Centrum Fonyódligeten 1500, Zánkán pedig 2500 kg sárga- és görögdinnyét osztott szét. Volt, aki életében először most evett dinnyét, más azt mondta, hogy ilyen finomat még soha nem kóstolt korábban.

Ki milyen műtrágyát?

A világon és Európában is a nitrogén hatóanyagú műtrágyákból termelnek és juttatnak ki a legtöbbet. Az európai felhasználás a jóval kisebb mennyiségben termelt káliumhoz és foszforhoz hasonlóan nitrogénből is alulmúlja a gyártást. Hazánkban is nitrogén hatóanyagból fogy a legtöbb, abból is a kalcium-ammónium-nitrátból. Szerzőink a Faostat-adatokból állították össze a műtrágyapiaci helyzetképet.

Napozásnál is segítenek a zöldségek, gyümölcsök

A színes zöldségek és gyümölcsök segítik megvédeni a bőrt a napozás káros hatásaitól - mondta Bálint Márta, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának tanszékvezetője az M1 aktuális csatorna csütörtök délelőtti műsorában.

Nyáron sem kell lemondaniuk a lovasterápiáról a rászorulóknak

Autista, pszichés zavarokkal, magatartásproblémákkal küzdő, tanulásban vagy értelmileg akadályozott, hallás- vagy látássérült gyermekeknek szerveznek lovasterápiás tábort Fóton.

Hamburger lombik húsból?

Három éven belül éttermekben is felszolgálhatják a laboratóriumi körülmények között előállított húst – jelentette be az a dán vállalat, amely öt éve a világ első mesterséges hússal készült hamburgerét mutatta be.