Back to top

Tudatosan eszünk több gyümölcsöt és kevesebb gyorsételt

A hazai lakosság fogyasztói szokásainak változása az egészséges és tudatos életmód irányába mutat, ugyanis a megkérdezettek azt állítják, hogy 2013-hoz képest több zöldséget, gyümölcsöt és hazai élelmiszert fogyasztanak.

Élelmiszer vásárlása esetén a minőség, az ár-érték arány és a származási hely a három legfontosabb tényező a kutatásban résztvevők szerint – derül ki a K&H felméréséből.

„A reprezentatív, 600 fő megkérdezésével történt lakossági kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy jelenleg milyen tényezőket vesznek figyelembe az emberek az elfogyasztott élelmiszereknél, valamint, hogy hogyan változtak étkezési szokásaik az elmúlt 5 évben. Hiszen az élelmiszeripari beruházások tervezésekor érdemes tisztában lenni a fogyasztói szokásokkal” – ismertette a kutatás irányait Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

Tudatosan vásárolunk élelmiszert

A K&H kutatásból kiderül, hogy a fogyasztók, bevallásuk szerint, élelmiszer vásárlásakor elsősorban a minőségre és az ár-érték arányra figyelnek oda a megkérdezett fogyasztók.

Emellett az étel származási helye, szavatossági ideje és a hazai alapanyagfelhasználás is fontos számukra. 

Miközben az adott élelmiszer jól csengő márkaneve és szép csomagolása sokkal kevésbé meghatározó a felmérés szerint. Érdekes, hogy a manapság oly divatos bio, vega, paleo és allergénmentes étkezési trend ellenére ezek a legutolsó szempontok, amit elmondásuk szerint figyelembe vesznek. Holott a magyar betegstatisztikák (2013) szerint a serdülők és fiatal felnőttek (15-29 év) 6,62%-a, valamint a felnőttek (30-49 év) 14,66%-a szenved laktóz intoleranciában, és minden 50. embert érinti a gluténérzékenység.

Több zöldség-gyümölcs, kevesebb gyorsétel

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint egy főnek naponta minimum 400 gramm zöldség és gyümölcs fogyasztása ajánlott. Ehhez képest a szervezet 2013-as kutatása szerint Magyarországon mindössze napi 260 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk fejenként, amellyel az Európai Unióban az utolsók között vagyunk.

Habár a WHO felmérése nem fest túl jó képet a hazai zöldség-gyümölcsfogyasztásról, a kutatás szerint kedvező tendencia indult el a hazai lakosságnál, hiszen az egyre tudatosabb és egészségesebb étkezés irányába mozdultak el a fogyasztói szokások, a fogyasztói gondolkodás.

A megkérdezettek válaszai alapján ugyanis az látható, hogy

az 5 évvel korábbi értékhez képest több zöldség és gyümölcs kerülhetett az asztalra, miközben jelentősen mérséklődött a készételek vásárlása és a gyorséttermek látogatása.

A tejtermékek és húsok az elmúlt öt évben is fontos részét képezték a fogyasztásnak, a jövőben azonban még nagyobb szerepük lehet a mindennapi étkezések során: szakértők (FAO) szerint a következő évtizedekben jelentős étrendváltozás következhet be a magas hozzáadott értékű élelmiszerek javára. Ez azt jelenti, hogy erőteljes növekedés várható a hús és a tejtermékek fogyasztásában .

Forrás: 
K&H Bank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Önellátóból őstermelő: „Ő a fákkal is beszélgetett”

Ángyán Józsefné szerint a magyar mezőgazdaság legnagyobb, már-már égető problémája az, hogy nincs „hadra fogható” munkaerő. A Somogy megyei Marcaliban gazdálkodó és a környéken piacozó asszony szerint úgyszólván tarthatatlan állapot uralkodik, és a fiatalok hozzáállása miatt nem is várható, hogy alapjaiban megváltozna a helyzet.

Lengyel marhahús-botrány: a csehek bizalmatlanok

A cseh agrárminiszter szerint Prága továbbra is szükségesnek tartja a lengyel marhahús szigorú ellenőrzését, mert nem bízik a lengyelországi élelmiszerellenőrzési rendszerben.

Felére csökkent a cukrozott üdítők fogyasztása

Ötvenkét százalékkal csökkent a cukrozott üdítők fogyasztása három év alatt Kalifornia államban, ahol 2015-ben vezették be az egészséget károsító italok megadóztatását - derítették ki a Kaliforniai Egyetem kutatói.

Narancs- és almaültetvényből van a legtöbb Európában

Magyarországon 36,3 ezer hektáron termeltek gyümölcsöt 2017-ben, az Európai Unióban (EU) a vizsgált évben közel 1,3 millió hektár földterületet borítottak gyümölcsfák, amelyek kétharmada Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban koncentrálódott - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) csütörtökön.

Élelmiszer-Higiéniai és –biztonsági rendezvénysorozatot tart a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága az „Együtt az élelmiszeriparért” konferenciasorozat keretében „Élelmiszer-higiénia és -biztonság kis- és közepes vállalkozásoknak” című rendezvényt tart három helyszínen.

70-80 hektár zöldséghajtató üvegház "full extra" fölszereltségű

A zöldségtermesztésben is pénzre váltható az innovatív technológiai, technikai megoldások alkalmazása, hangsúlyozták a Prega konferencia zöldségtermesztési szekcióülésén. Amíg a szabadföldi termesztésben főként a gépesítés, robotizáció, precíziós öntözés és tápanyag-gazdálkodás javíthatja a hatékonyságot, a hajtatásban az adatgyűjtésen alapuló döntéstámogató rendszerek is segítik a kertészeket.

6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom

A kiskereskedelmi üzletek forgalma tavaly decemberben a nyers adat szerint 3,7 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,4 százalékkal nőtt a forgalom.

Többet költünk élelmiszerre, mint bármi másra

A magyarok közel fele (46 százalék) úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban. A pénztöbbletből leginkább a kiskereskedelem profitált: 100-ból 42 magyar fogyasztó, saját bevallása szerint, többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt.

A németek megfeleznék a kidobott élelmiszer mennyiségét

Az élelmiszerhulladék 50 százalékos csökkentését célzó stratégiát fogadott el szerdai ülésén a német kormány, az évente 11 millió tonnás mennyiséget 2030-ig kellene megfelezni.

Termelői piac nyílt Pusztaszeren

A helyben és a környékbeli tanyákon élők régóta felmerülő igényeit kiszolgáló új közösségi térrel gazdagodott Pusztaszer, ahol a kor követelményeinek megfelelő elárusítóhelyen találhat egymásra termelő és fogyasztó – mondta Farkas Sándor országgyűlési képviselő, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a 31 és fél millió forintból kialakított pusztaszeri piactér átadásán.