Back to top

Drágult a bor, szűkült a piac, pedig a minőséggel nincs gond

A belföldi borfogyasztás jelentős visszaesése miatt a borkivitel bővítését sürgette a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottság szőlő-, bor-, pálinka albizottságának csütörtöki ülésén.

A belföldi borfogyasztás jelentős visszaesése miatt a borkivitel bővítését sürgette a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottság szőlő-, bor-, pálinka albizottságának csütörtöki ülésén.

Brazsil Dávid megjegyezte, hogy az egy főre eső éves borfogyasztás 33 literről 24 literre esett vissza Magyarországon.

Hozzátette, hogy más mezőgazdasági ágazatokhoz hasonlóan a borászat is jórészt félkész termékeket értékesít külföldön, ám azoknak a nagyobb jövedelmezőség érdekében magasabb hozzáadott értéket kellene tartalmazniuk. A külpiaci értékesítés bővítése érdekében a magyar borpromóció fejlesztését szorgalmazta a kormányzat segítségével.

A főtitkár közölte, hogy a HNT árprognózisa régiók helyett a 22 borvidéki szinten készül el hamarosan a felvásárlói középár meghatározásával a helyben legmeghatározóbb fajtákra, vagyis például a Balaton-felvidéken az olaszrizlingre, Sopron környékén pedig a kékfrankosra.

Brazsil Dávid hangsúlyozta, hogy a bor nem alapélelmiszer, hiszen nem napi fogyasztási igényt elégít ki, fogyasztói köre pedig rendkívül sokszínű, amit a termelésnél is figyelembe kell venni. Hozzátette:

Idén rendkívül korai termés várható, az idei adminisztratív kötelezettségekről és teendőkről ezért idejében tájékoztatni kell az érintetteket.

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára közölte, hogy EU-ban a tavalyi kivételesen gyenge termés miatt jelentősen drágult a bor, idén viszont a kiugró, akár 170 millió hektoliteres termés miatt visszaeshetnek az árak.

A belföldi termést a visszaesés nem érintette, ezért Magyarország rendkívül nagy mennyiséget, csaknem 1 millió hektolitert tudott exportálni, és rendkívül alacsony, mindössze 200 ezer hektoliter volt a behozatal - mondta. Hozzátette, hogy az idei terméskilátások Magyarországon is kedvezőek, hiszen az ültetvényeket országosan nem érte rendkívüli időjárási jelenség.

Font Sándor, a bizottság elnöke (Fidesz) üdvözölte, hogy a gyenge európai termés miatt tavaly visszaesett az olasz lédig bor behozatala, ezért – mint fogalmazott – nem az olcsó import tömegbor határozza meg a magyar felvásárlási árakat. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a kereslet ellenére nem sikerült magasabb felvásárlási árakat érvényesíteni, a termelők a nagyobb haszonból nem részesültek, noha – tette hozzá – Magyarországnál olcsóbban az EU-n belül sehol nem állítanak elő szőlőt. Font Sándor szerint a piac egyelőre nem igazolta vissza, hogy az idei nagyobb termés miatt jelentősen visszaesnének az árak és lehet, hogy ez később sem fog bekövetkezni.

A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a borászatok és a termelők közötti nyereségeloszlás is utóbbiak kárára módosult az elmúlt 2 évben, ezért közülük sokan új tevékenység után néznek és más növényeket telepítenek a szőlőművelés alól kivont területeken.

Ha a kedvező adottságok ellenére elfogy a termőterület, Magyarország kieshet a jelentős bortermelő államok sorából.

Font Sándor közölte, hogy a csaknem 50 ezer termelő és minden piaci szereplő számíthat segítsége piacszabályozáson, jogalkotáson vagy fogyasztásösztönző intézkedéseken keresztül.

Az ülésen Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke kormányzati intézkedéseket sürgetett a népegészségügyi termékadó (neta) módosítása miatt, mivel az – mint mondta – kedvezőtlenül érinti az ágazatot. A pálinkakészítő vállalkozások az adóterhek várható emelése miatt kimaradnak a gyümölcsfelvásárlásból, az Országgyűlés őszi ülésszaka pedig a gyümölcsszezon kifutása miatt késő lesz a helyzet rendezésére – tette hozzá.

A szervezet vezetője szerint vállalkozók tömegének és ezzel egy ismert hungarikumnak a jövőjét veszélyeztetheti a neta módosítása.  
Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Parlagfüves területre nem jár támogatás

A parlagfűvel szennyezett területet kizárják az agrártámogatásból, ha a támogatási szerv tudomására jut a nem megengedett mértékű fertőzöttség, például a helyszíni ellenőrzések során - közölte Nagy István agrárminiszter a parlament honlapján.

A buborék dicsérete

A napsütéses órák számával párhuzamosan nő a buborékláz, ahol életérzés, divat és szomjúság együtt diktál. Most nem a sört vesszük elő, a fröccs is a hétköznapok italává vált, beszéljünk inkább a boralapú széndioxidos italokról. A habzóbort, a gyöngyözőbort és a pezsgőt sokan szinonimaként használják, holott mindhárom szó jelentése más és más fogalmat és eljárást jelent.

Borszakírók a porondon

A nyár elején indított online borszakíróverseny első fordulója után a 6 zsűritag a 46 beérkezett írásból választotta ki a döntősöket, majd a közönség szavazhatott a kedvenc, döntőbe jutott írásra. Az írások magyar és angol nyelven érkezhettek, és nagy örömünkre a külföldi borírók is aktívak voltak: érkezett nevezés amerikai, ázsiai, szerb, orosz és spanyol szerzőtől.

Így kéne átalakítani az agráradózást

„Merész tervek: teljes reform előtt az agráradózás?” című beszélgetés során a NAK egyik közelmúltbeli javaslatát vitatták meg szakemberek Hajdúböszörményben. Az áfacsökkentés folytatását és a családi mezőgazdasági vállalkozási forma bevezetését egyöntetűen kedvezően fogadták.

Nyaralókká "változott" szőlészetek: a hatóságok szemet hunynak

Drámai mértékben csökkent az utóbbi bő egy évtizedben a Balaton-felvidék szőlőterülete, miután az ültetvényeket felvásárlók jogellenesen nyaralókat építenek, továbbá felhagynak a szőlőműveléssel. Eközben pedig a szőlőtelepítés támogatott tevékenység.

Extrém alacsony a Duna vízszintje, veszélyben a vízi áruszállítás

A Duna extrém alacsony vízállása hátráltatja a hajózást, az árufuvarozók kapacitásuk egyharmadát tudják csak kihasználni, a személyszállító hajók forgalmát korlátozták, a kikötők kihasználtsága is csökken.

Több termett meggyből és a főbb növényekből Vas megyében

Magyarországon tavalyhoz képest, a szélsőséges időjárás miatt, minden szántóföldi növényből 200–300 ezer tonnával kevesebb termett. Vas megyében szinte mindenből több termett, mint az országos átlag, meggyből különösen jól teljesítettek a helyi gazdálkodók.

Harmadával több borra számítanak Franciaországban

Közel egyharmadával több szőlőt szüretelhetnek az idén Franciaországban tavalyhoz képest, bár a Bordeaux-i borvidéket a peronoszpóra-járvány és jégeső rendkívüli mértékben sújtotta. A szüret a legtöbb borvidéken a szokásosnál két héttel korábban kezdődhet.

Már fizetik a szőlőültetvény szerkezetátalakítási támogatásokat

A Magyar Államkincstár (Kincstár) 2018. augusztus első hetében elindította a jogos támogatási igények kifizetését, így 123 kérelem alapján, 81 szőlész-borász gazdálkodó részére mintegy 230 millió forint összegű támogatás kifizetéséről gondoskodott.

Út az életműdíjig: Tiffán Ede

Tiffán Ede szőlész-borásszal mindig élmény beszélgetni. Most azért kerestük föl, hogy gratuláljunk neki a Magyar Bor Akadémia életműdíjához, de szó esett az elismeréshez vezető életútról, borokról, szőlőről, virágokról és kvaterkázásról is.