Back to top

Drágult a bor, szűkült a piac, pedig a minőséggel nincs gond

A belföldi borfogyasztás jelentős visszaesése miatt a borkivitel bővítését sürgette a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottság szőlő-, bor-, pálinka albizottságának csütörtöki ülésén.

A belföldi borfogyasztás jelentős visszaesése miatt a borkivitel bővítését sürgette a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottság szőlő-, bor-, pálinka albizottságának csütörtöki ülésén.

Brazsil Dávid megjegyezte, hogy az egy főre eső éves borfogyasztás 33 literről 24 literre esett vissza Magyarországon.

Hozzátette, hogy más mezőgazdasági ágazatokhoz hasonlóan a borászat is jórészt félkész termékeket értékesít külföldön, ám azoknak a nagyobb jövedelmezőség érdekében magasabb hozzáadott értéket kellene tartalmazniuk. A külpiaci értékesítés bővítése érdekében a magyar borpromóció fejlesztését szorgalmazta a kormányzat segítségével.

A főtitkár közölte, hogy a HNT árprognózisa régiók helyett a 22 borvidéki szinten készül el hamarosan a felvásárlói középár meghatározásával a helyben legmeghatározóbb fajtákra, vagyis például a Balaton-felvidéken az olaszrizlingre, Sopron környékén pedig a kékfrankosra.

Brazsil Dávid hangsúlyozta, hogy a bor nem alapélelmiszer, hiszen nem napi fogyasztási igényt elégít ki, fogyasztói köre pedig rendkívül sokszínű, amit a termelésnél is figyelembe kell venni. Hozzátette:

Idén rendkívül korai termés várható, az idei adminisztratív kötelezettségekről és teendőkről ezért idejében tájékoztatni kell az érintetteket.

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára közölte, hogy EU-ban a tavalyi kivételesen gyenge termés miatt jelentősen drágult a bor, idén viszont a kiugró, akár 170 millió hektoliteres termés miatt visszaeshetnek az árak.

A belföldi termést a visszaesés nem érintette, ezért Magyarország rendkívül nagy mennyiséget, csaknem 1 millió hektolitert tudott exportálni, és rendkívül alacsony, mindössze 200 ezer hektoliter volt a behozatal - mondta. Hozzátette, hogy az idei terméskilátások Magyarországon is kedvezőek, hiszen az ültetvényeket országosan nem érte rendkívüli időjárási jelenség.

Font Sándor, a bizottság elnöke (Fidesz) üdvözölte, hogy a gyenge európai termés miatt tavaly visszaesett az olasz lédig bor behozatala, ezért – mint fogalmazott – nem az olcsó import tömegbor határozza meg a magyar felvásárlási árakat. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a kereslet ellenére nem sikerült magasabb felvásárlási árakat érvényesíteni, a termelők a nagyobb haszonból nem részesültek, noha – tette hozzá – Magyarországnál olcsóbban az EU-n belül sehol nem állítanak elő szőlőt. Font Sándor szerint a piac egyelőre nem igazolta vissza, hogy az idei nagyobb termés miatt jelentősen visszaesnének az árak és lehet, hogy ez később sem fog bekövetkezni.

A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a borászatok és a termelők közötti nyereségeloszlás is utóbbiak kárára módosult az elmúlt 2 évben, ezért közülük sokan új tevékenység után néznek és más növényeket telepítenek a szőlőművelés alól kivont területeken.

Ha a kedvező adottságok ellenére elfogy a termőterület, Magyarország kieshet a jelentős bortermelő államok sorából.

Font Sándor közölte, hogy a csaknem 50 ezer termelő és minden piaci szereplő számíthat segítsége piacszabályozáson, jogalkotáson vagy fogyasztásösztönző intézkedéseken keresztül.

Az ülésen Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke kormányzati intézkedéseket sürgetett a népegészségügyi termékadó (neta) módosítása miatt, mivel az – mint mondta – kedvezőtlenül érinti az ágazatot. A pálinkakészítő vállalkozások az adóterhek várható emelése miatt kimaradnak a gyümölcsfelvásárlásból, az Országgyűlés őszi ülésszaka pedig a gyümölcsszezon kifutása miatt késő lesz a helyzet rendezésére – tette hozzá.

A szervezet vezetője szerint vállalkozók tömegének és ezzel egy ismert hungarikumnak a jövőjét veszélyeztetheti a neta módosítása.  
Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Történetekkel teli borospalackok Vidáéktól

A szekszárdi családi pincészet és egy spanyol dizájner közös, egyéves munkájával megszületett új címkék, arculat és portfólió egy következő fejezetet nyitnak meg a Vida Borbirtoknál.

Porosodó pálinkafőzőkkel lenne tele az ország?

Nem tartja életszerűnek a NAV-hoz befolyó adatokat a Pálinka Nemzeti Tanács, a magánfőzésről szóló 2018-as adóhatósági adatokból ugyanis az derül ki, hogy az országban nyilvántartott, magánfőzésre szolgáló lepárlókészülékeknek csak mintegy egyharmadát használták 2018-ban.

Szárnyal a prémium sörök forgalma

Hetvenhatezer hektoliterrel több sört adtak el tavaly a vezető sörgyárak a hazai piacon. A felsőkategóriás sörök értékesítése 2018-ban messze az átlag felett, összesen 24 százalékkal nőtt. Szintén átlag feletti növekedést ért el az alkoholmentes és az ízesített sörök forgalma is.

Egyszerűbb lesz a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevők elleni támogatás igénylése

Az Agrárminisztérium a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevőkkel szemben - mint például az amerikai szőlőkabóca - fontosnak tartja a megelőzést, amelyhez jelentős összegben támogatást nyújt. A támogatás igénylése egyszerűsödik, a kérelmek 2019. március 1-31. között nyújthatók be postai úton a Magyar Államkincstárhoz.

Csúcsot döntött a skót whisky exportja

Kiemelkedően jó évet zártak a skót whiskyt előállítók és exportálók.Tavaly mind mennyiségében, mind értékében megdőlt az eddigi eladási rekord, s ezzel a kőolajat nem számítva, a brit exportbevétel 1 százaléka származott a skót whisky értékesítéséből.

Ködös Albion – ugrás az ismeretlenbe?

Nem oszlik, sőt inkább egyre sűrűbb a Londont borító legendás köd. A brit parlament példátlan többséggel utasította el január közepén az immár két éve formálódó, az Európai Unióból való kilépésnek szervezett keretet adó, a kilépés feltételeit megfogalmazó megállapodástervezetet. Az ellenzék túl puhának, a kormánypártiaknak pedig túl keménynek találták az Európai Bizottság konszenzusát bíró menetrendet.

Az EU két magyarországi környezetvédelmi kezdeményezést támogat

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való európai átállás elősegítése érdekében az unió LIFE programjának új finanszírozási forrásai több mint 3,2 milliárd euró összegű kiegészítő támogatásban részesítik tíz tagállam környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektjeit, köztük két magyar kezdeményezést.

A német élelmiszeripar az aszály és a Brexit árnyékában

„A német mezőgazdaság számára a legfőbb prioritás a nyitott piac fenntartása az Egyesült Királysággal”, mondta Joachim Rukwied, a Német Parasztszövetség (DBV) elnöke egy, a közelmúltban az ágazat helyzetéről tartott sajtótájékoztatón.

Sok pénz bejött a chipsadóból, csak a népnevelés nem sikerült

Bevezetése óta közel 200 milliárd forint költségvetési rést tömött be a népegészségügyi termékadó. Adóként bevált, népnevelési eszközként viszont kétséges a hatása.

Erdőgazdálkodók figyelem! Lezárul az erdei ökoszisztémák értéknövelését célzó pályázat

Napokon belül zárul a VP5- 8.5.1.-17. kódszámú „Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások” elnevezésű felhívás. A pályázat támogatási kérelmének benyújtási határideje 2019. február 28.