Back to top

Drágult a bor, szűkült a piac, pedig a minőséggel nincs gond

A belföldi borfogyasztás jelentős visszaesése miatt a borkivitel bővítését sürgette a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottság szőlő-, bor-, pálinka albizottságának csütörtöki ülésén.

A belföldi borfogyasztás jelentős visszaesése miatt a borkivitel bővítését sürgette a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottság szőlő-, bor-, pálinka albizottságának csütörtöki ülésén.

Brazsil Dávid megjegyezte, hogy az egy főre eső éves borfogyasztás 33 literről 24 literre esett vissza Magyarországon.

Hozzátette, hogy más mezőgazdasági ágazatokhoz hasonlóan a borászat is jórészt félkész termékeket értékesít külföldön, ám azoknak a nagyobb jövedelmezőség érdekében magasabb hozzáadott értéket kellene tartalmazniuk. A külpiaci értékesítés bővítése érdekében a magyar borpromóció fejlesztését szorgalmazta a kormányzat segítségével.

A főtitkár közölte, hogy a HNT árprognózisa régiók helyett a 22 borvidéki szinten készül el hamarosan a felvásárlói középár meghatározásával a helyben legmeghatározóbb fajtákra, vagyis például a Balaton-felvidéken az olaszrizlingre, Sopron környékén pedig a kékfrankosra.

Brazsil Dávid hangsúlyozta, hogy a bor nem alapélelmiszer, hiszen nem napi fogyasztási igényt elégít ki, fogyasztói köre pedig rendkívül sokszínű, amit a termelésnél is figyelembe kell venni. Hozzátette:

Idén rendkívül korai termés várható, az idei adminisztratív kötelezettségekről és teendőkről ezért idejében tájékoztatni kell az érintetteket.

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára közölte, hogy EU-ban a tavalyi kivételesen gyenge termés miatt jelentősen drágult a bor, idén viszont a kiugró, akár 170 millió hektoliteres termés miatt visszaeshetnek az árak.

A belföldi termést a visszaesés nem érintette, ezért Magyarország rendkívül nagy mennyiséget, csaknem 1 millió hektolitert tudott exportálni, és rendkívül alacsony, mindössze 200 ezer hektoliter volt a behozatal - mondta. Hozzátette, hogy az idei terméskilátások Magyarországon is kedvezőek, hiszen az ültetvényeket országosan nem érte rendkívüli időjárási jelenség.

Font Sándor, a bizottság elnöke (Fidesz) üdvözölte, hogy a gyenge európai termés miatt tavaly visszaesett az olasz lédig bor behozatala, ezért – mint fogalmazott – nem az olcsó import tömegbor határozza meg a magyar felvásárlási árakat. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a kereslet ellenére nem sikerült magasabb felvásárlási árakat érvényesíteni, a termelők a nagyobb haszonból nem részesültek, noha – tette hozzá – Magyarországnál olcsóbban az EU-n belül sehol nem állítanak elő szőlőt. Font Sándor szerint a piac egyelőre nem igazolta vissza, hogy az idei nagyobb termés miatt jelentősen visszaesnének az árak és lehet, hogy ez később sem fog bekövetkezni.

A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a borászatok és a termelők közötti nyereségeloszlás is utóbbiak kárára módosult az elmúlt 2 évben, ezért közülük sokan új tevékenység után néznek és más növényeket telepítenek a szőlőművelés alól kivont területeken.

Ha a kedvező adottságok ellenére elfogy a termőterület, Magyarország kieshet a jelentős bortermelő államok sorából.

Font Sándor közölte, hogy a csaknem 50 ezer termelő és minden piaci szereplő számíthat segítsége piacszabályozáson, jogalkotáson vagy fogyasztásösztönző intézkedéseken keresztül.

Az ülésen Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke kormányzati intézkedéseket sürgetett a népegészségügyi termékadó (neta) módosítása miatt, mivel az – mint mondta – kedvezőtlenül érinti az ágazatot. A pálinkakészítő vállalkozások az adóterhek várható emelése miatt kimaradnak a gyümölcsfelvásárlásból, az Országgyűlés őszi ülésszaka pedig a gyümölcsszezon kifutása miatt késő lesz a helyzet rendezésére – tette hozzá.

A szervezet vezetője szerint vállalkozók tömegének és ezzel egy ismert hungarikumnak a jövőjét veszélyeztetheti a neta módosítása.  
Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Várakozáson felüli sikerrel zárult az őszi mézkampány

Mézes reggelivel, rádiókampánnyal és jótékonysági akcióval is népszerűsítette a mézfogyasztást az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a 2018. december 9-én befejeződött őszi kampányában.

AM-államtitkár: a Pálinkakiválóságok Könyve hozzájárul az ország imázsépítéséhez

A nemzeti pálinkakiválóság program küldetése, hogy megismertesse a minőségi magyar pálinkákat a belföldi és külföldi közönséggel, Magyarország imázsépítéséhez és a mértékletes fogyasztás ösztönzéséhez a Pálinkakiválóságok Könyve is hozzájárul.

Marihuánás bort karácsonyra?

Méregzöld bort kínál karácsonyra egy brit webáruház. A 9,5 százalék alkoholtartalmú, félédes, „Winabis” fantázianevű bor marihuánaszármazékot, pontosabban kannabiszolajat tartalmaz.

Borárverések újragondolva

Most először két tapasztalt fél összefog, hogy útjára indítson egy igazi, klasszikus kereskedelmi borárverést. Az Axioart valamint a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. egy karácsony előtti borárverést szervez abban bízva, hogy az elmúlt néhány évtizedben újra születtek kiemelkedő minőségű és sokáig eltartható bor tételek.

Mibe is kóstoltunk bele?

2018-ban izgalmas előadássorozatot hirdetett meg a Budapesti Gazdasági Egyetem Nemzetközi Bormarketing Akadémia címmel. A rendezvényt a BGE Marketing Tanszékének kollégái - Totth Gedeon, Harsányi Dávid és Szabó Zoltán - hívták életre, melynek nem titkolt célja volt, hogy megismertesse a fiatalokat és az érdeklődőket a borágazat fontos vonatkozásaival, marketing kihívásaival.

Jönnek a lengyel borok?

A lengyel bort a jellegzetes ízéről és savasságáról lehet felismerni. Az európai desszertital piacon Lengyelország versenyképessé vált a jégborával. A lengyel borászatok már számos nemzetközi versenyen nyertek díjat boraikkal. A szakértők szerint Lengyelország hamarosan komoly versenytársa lesz az ismert bornagyhatalmaknak.

A méhészet kiemelten támogatott ágazat

A hazai méhészeti ágazat 18-20 000 család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást – fogalmazott a mezőgazdaságért felelős államtitkár a XI. Gyulai Méz- és Mézeskalács-fesztivál megnyitóján. Feldman Zsolt kiemelte a méhészet agrárgazdasági jelentőségét is, hiszen az ágazat a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja.

Negyedével több pulykát eszünk az ünnepek alatt

Mintegy 20-25 százalékkal bővülhet a növekvő kereslet miatt a pulykahús belföldi forgalma az év többi hónapjához viszonyítva decemberben, és az exportnál 35-40 százalékos növekedésre számít a Magyar Pulykaszövetség.

Buborékokkal teli borok a Dél-Balatonról

A Dél-Balaton számos szőlőfajtának ad otthont, de több tényező is közrejátszik abban, hogy remek habzó-, gyöngyözőborok és pezsgők készülnek a borvidéken. A löszös talaj miatt a borok gyümölcsösek, a Balaton közelsége és egyedi mikroklímája, az uralkodó északi szélirány, valamint az átlagosnál magasabb páratartalom pedig abban segít, hogy ne legyen perzselő forróság, és a savak is megmaradjanak.

Mézhamisítás: újratanulni Kínát

Magyarországon a méhészek körében a „kínai hamisított méz" egyfajta szitokszóvá vált, aminek már a közvéleményben is érzékelhető hatása van. Számos fogyasztó és méhész egyaránt úgy véli: a magyar méz értékesítésének egyik akadálya, hogy kínai méz „jön be" az országba. Ez persze jórészt a figyelem elterelése más, égetőbb gondokról.