A gödölyénél, meg kell gondolni, hogy érdemes-e egy évet várni még vele, hogy ez idő alatt kifejlődjön olyan állapotú anyakecskévé, mely nem csak a szívünket dobogtatja meg, hanem a pénztárcánkra is pozitív hatással lesz.
Sokan vannak, akik ismeretlen származású egyedekhez jutottak. Nem tudni mikor született az állat, nem ismert a termelése (a volt tulajdonosok szeretnek többet mondani, vagy vélni). Habos tej mérése mindig becsapós, vagyis nincs pontos adat a kifejt tejmennyiségről. Eladás előtt gyakran nem feji ki és reklamálás esetén az új gazdát hibáztatja az eladó. De az ismeretlen származás nem csak ebben okozhat fejtörést, mert például azt sem tudhatjuk, hogy esetleg milyen rokon tenyésztésből származó egyedhez jutottunk.
A gida egy idő után indokolatlanul elhullik. Kimutatása az állat véréből megoldható, de horribilis költséggel jár. Egyszerűbb, ha ellenőrzött helyről vásárolunk tenyészállatnak valót.
A napokban láttam egy anyakecske képét a facebookon, csont és bőr volt a szegény állat (nem mintha nagyon kövérek lennének a tejelő kecskék). A leírás szerint hétéves. Innentől kezdve ne sokat várjunk az ilyen egyedtől, még ha ajándékba kapjuk is. Ennél az anyánál hármas ikerellés is volt. Hármas ikrek születése nem természetes a kecskénél, akárcsak a tehénnél az ikerellés.
Tenyészbak vásárlása esetén kérjük meg az eladót, hogy végeztessen fertilitási vizsgálatot (a leugratott bak ejakulátumában mennyi az élő és a holt spermium). Utólag már nagyon nehéz bizonyítani az esetleges hibát. Korábbi években külföldről vásároltam mélyhűtött spermát. Nagyon nehezen találtam olyan állatorvost, aki elvállalta az inszeminálást. Utólag kiderült, hogy akit találtam, sem rendelkezett nagy gyakorlattal.
A herék melletti a bimbók hatalmas, tőgybimbó méretűre duzzadtak. A bak nem tudott felugrani az anyákra. Amúgy teljesen egészséges volt. Fedezés helyett az anyákat erőteljes szarvsuhintással „büntette.” Kiselejteztem.
Amire figyelni kell
Fedeztetés előtt féregtelenítsük a bakot, a nőivarúakat. A nőivarúaknál a vemhesülés utáni féregtelenítés könnyen vetélést okozhat. Körmözzünk! A bakot, a nőivarúakat egyaránt körmözni kell. Különben is a kecskéket évente kétszer kell körmölni.
Javítani kell a takarmányozás minőségén is. Ahhoz, hogy egészségesen tudjon kifejlődni a gida az anyaméhben, az anyát jó minőségű takarmánnyal kell etetni.
A-vitamin hiány nem jellemző a kecskéknél. Ha májmétellyel, kokcidiumokkal fertőzöttek akkor rendszerint az A-vitamin hiánya fordul elő. Itt emlékeztetni szeretnék az előbb leírtakra a nagyon legyengült szervezetű anya állapotára. Sajnos sokan sajnálják az ürülék vizsgálatának költségeit kifizetni. Vaktában adagolnak az internetről kapott instrukciók alapján és fogalmuk sincs, hogy a fertőzés átterjedhet az emberre, a nem megfelelően használt gyógyszerek megjelennek a kifejt tejben. Nem hiszem, hogy ez „olyan egészséges” mint ahogy fennhangon hirdetik.
A kezdet kezdetén, amíg nem volt kellő ismeretem a kecsketartásról, minden vetélést, elhullást megvizsgáltattam, hogy legyen képem az állományomról. Nem volt olcsó dolog, de ha hosszú távon akarunk kecskét tartani, ez elengedhetetlen.
A fedeztetés szervezése
Nagyon sokan azt teszik, hogy beengedik a bakot az anyák, gödölyék közé. Aztán az állomány nagyságától függően egy-másfél hónap múlva kihajtják. Innentől kezdve várják a jó szerencsét, hogy öt hónap (145–155 nap) múlva világra jöjjön az újszülött. Amit nem mindig tudunk pontosan, mert csak az ellés pillanatában jövünk rá, hogy az állat vemhes volt.
Ennél sokkal jobban megszervezhetjük az állományunk tejtermelését a következő módon. A bakot az istállóban teljesen elkülönítve tartjuk egy 3 x 3 méteres karámban, oly módon, hogy az anyák könnyedén odamehessenek kívülről a bak karámjához, melynek kapuja könnyen nyitható az anyák oldaláról. Ebben a fedeztető boxban legyen szénarács, itató, sózó, abrakos vályú. Természetes fedeztetésnél a bak fedezőképessége nagyon fontos szempont. Ezt kiváló takarmányozással lehet biztosítani. A bak erőnléti állapotát, tenyész-kondícióját abrak (főleg zab, árpa és nem kukorica) etetésével tudjuk biztosítani. A bak hajlamos ilyenkor kevesebb takarmányt fogyasztani.
Amikor megjön a bakok szaga, mely főleg a szarvalt bakok szarvtöve körüli mirigy váladéktól származik, kiváltja a nőivarú egyedeknél az első ivarzást. Innentől 18–21 naponként ivarzik az egészséges állat, amíg be nem fedezi a bak. Ezt elősegíthetjük azzal, hogy erős bakszagú baknak a szarvtövét megdörzsöljük flanel ruhával, melyet aztán beakasztunk az anyák közé, hogy könnyedén „szagot vehessenek”. Ez jobban megindítja a nőivarúak ivarzását. Amikor ivarzik az egyed, akkor beengedjük a bakhoz és felírjuk az anyakecske fülszámát. Ha meg tudunk győződni a fedezésről, akkor kiengedjük az anyát. A bak azt az anyát, melyet sikeresen befedezett még egyszer nem fedezi be. De azt sem fedezi be, mely nem ivarzik, hiába engedjük be a bakhoz. Meg lehet figyelni a párzási időszakban, de máskor is, hogy a bakok a péniszükből váladékot fecskendeznek a mellkasukra. Ez egy intenzív szagú váladék, mellyel a befedezett nőivarú egyedet bekeni beugráskor. Így jelöli meg a befedezett nőivarú állatokat.
Általában 1-1,5 napig (30-32 órán át, de egy-két óra eltérés lehet) ivarzik a nőivarú kecske. Általában a második nap reggelén a legintenzívebb az ivarzás.
Ehhez szinkronizálni (hormonkezelni) sem kell a nőivarú egyedeket. Nyilván a tehenészetekhez hasonlóan állandóan figyelni kell az állatokat és a fedeztetés időpontjától függően kell őket szárazra állítani, elapasztani a fedeztetéstől számított 90. napon. Ugyanis az anyakecskénél is éppen úgy be kell fejezni a fejést a várható ellés előtt 60 nappal.
Szezonális ivarzás
Az ivarzás jelei általában jól felismerhetők. Ha az általam javasolt módszert alkalmazzák, akkor egyszerű a helyzet.
Más ott levő anyát igyekeznek elkergetni a bak közeléből. Ivarzáskor az anya nyugtalan, sokat mekeg, társait ugrálja. A péra ajkak duzzadtak, a hüvely nyálkahártyája piros. Csendesen ivarzó egyedeknél a tünetek alig észre vehetőek. De az anya ebben az esetben is odamegy a bakhoz. A bak viselkedése minden esetben biztos támpontot ad.
Az anyakecske ellés után két hét múlva már ivarzik. Ezért nem tanácsos a bakot bent hagyni a fedeztetési szezon befejezése után az állományban. A szezonális ivarzás ősszel van (szeptember–október), ez azonban vidékenként – éghajlati, domborzati viszonyok befolyásolják az eltérést – függően változhat Szabad pároztatásnál 30– 40, kézből való párosításnál (a fent említett módszer szerint) 80–100 nőivarút számítunk egy kifejlett bakra. Az utóbbi esetben napi 2–5 fedezés lehet eredményes. Míg fiatal bakoknál csak napi 1–2. A növendék bak kellő fejlettség mellett 9–10 hónapos korban tenyésztésbe vehető.
Néhány tenyésztési probléma, mely előfordulhat az állományunkban:
Fedez-e a bak?
• ha igen, és nem vemhesülnek az anyák, vizsgáltassa meg a bak ondóját,
• ha nem, etessen több zöldet, sárgarépát (darabolva).
A-vitamin:
– az ondósejt szám alacsony, adjon réti szénát a lucerna széna helyett, adjon zabot, korpát, rozsot, tritikálét a baknak.
– az ondósejtszám normális, zöld, sárgarépa, A-vitamin adagolása és féregtelenítés a baknál
– a nőivarúak visszaivarzanak, réti széna, korpa, zab etetése a nőivarúaknál.
