Back to top

Meggy-exportban verhetetlenek vagyunk

Nagyot nőtt tavaly a meggy kivitele, az idén ugyanakkor visszaesésre számíthatnak a termelők. Nemcsak nálunk, hanem a versenytársainknál is bőséges volt az idei termés, így a külföldi érdeklődés is alacsonyabb a friss magyar alapanyag iránt.

Fotó: Horváth Csilla
Élen jár hazánk a friss meggy kivitelé­ben, az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentése szerint Magyarország a világ legnagyobb exportőre - mutat rá a Magyar Idők.

Tavaly kifejezetten jó évet zárhattak a külpiacokra szállító hazai termelők, a kivitel ugyanis csaknem 90 százalékkal haladta meg az előző évit, az export értéke pedig 7,6 milliárd forint felett volt.

Magyarország összesen 26,7 ezer tonna friss meggyet exportált, illetve 2,3 ezer tonnát importált 2017-ben. A legtöbbet Németországba és Lengyelországba szállítottak a hazai vállalkozások.

A friss gyümölcs mellett a feldolgozott termékek kivitelében is jól állunk: a fagyasztott termékek exportértéke 120 százalékkal, 2,8 milliárd forintra emelkedett, míg az importértéke 10 százalékkal, 248 millió forintra csökkent tavaly. Hazánk összesen 7,3 ezer tonna fagyasztott meggyet exportált, illetve 614 tonnát importált.

A fagyasztott áru mellett a magyar meggy­konzervek is keresettek a külpiacokon. A feldolgozók mintegy 13 milliárd forint értékben exportáltak ilyen terméket, ami 22 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi gyümölcsültetvény-összeírásának előzetes eredményei alapján itthon mintegy 13,9 ezer hektáron termesztenek meggyet a gazdálkodók. Bár az ültetvények 37 százaléka öntözhető, ugyanakkor sokan nem élnek a lehetőséggel, a KSH szerint tavaly csupán a terület felén gondoskodtak a vízutánpótlásról a gazdálkodók.

A termés egyik évről a másikra jelentős eltéréseket mutat, az átlag 42,5 ezer és 91,8 ezer tonna között mozgott az elmúlt években.

Szakemberek szerint az idén bő termést takaríthattak be a gazdák, ugyanakkor a minőséggel néhol problémák akadhatnak. Nem tett jót a meggytermésnek, hogy a betakarítás időszakában sok eső hullott. A csapadék ugyanis könnyen megrepeszti a szemeket, amelyek így értéktelenné, eladhatatlanná válnak.

Az sem kedvezett a gazdálkodóknak, hogy a hűvös márciust követően hirtelen beköszöntő tavasz és nyár hatására a máskor különböző időpontban érő fajták egyszerre kezdtek beérni. Ez okozott némi fennakadást a felvásárlásban is, emiatt voltak olyan termelők, akik úgy döntöttek, le sem szedik a fáról az érett gyümölcsöt. A túlkínálat ugyanis leszorította az árakat – ráadásul bizonyos tételeket a feldolgozók sem vettek át –, s mivel a versenytársainknál is bőséges volt a termés, a külföldi érdeklődés is alábbhagyott a magyar alapanyag iránt.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A svájci Toszkána

Nedves, meleg szubtrópusi éghajlatú, mediterrán mikroklímája miatt Svájc Toszkánájának is nevezik Luganót. Az éves átlaghőmérséklet 12,4 °C, fagypont alatti vagy 30 °C fölötti értéket ritkán mutat a hőmérő. A napsütéses órák száma magas, meghaladja az évi 2000 órát és jelentős a csapadék mennyisége. Az éghajlati tényezőknek köszönhetően burjánzik a vegetáció.

Friss zöldség egész évben a jeges Izlandon

Izlandon a geotermikus energiának köszönhetően – mely a szigetországban termelt elektromos energia negyedének forrása is – egész évben képesek friss zöldséget termelni.

Szakmaközi szervezet lett a Magyar Díszkertészek Szövetsége

A dísznövény ágazatban évek óta kiemelkedő teljesítménnyel dolgozó Magyar Díszkertészek Szövetsége olyan szervezettséget és képviseleti szintet ért el, amely alkalmassá tette a miniszteri elismerés elnyerésére. Az erről szóló dokumentumot Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár adta át az Agrárminisztériumban.

Negyedével több pulykát eszünk az ünnepek alatt

Mintegy 20-25 százalékkal bővülhet a növekvő kereslet miatt a pulykahús belföldi forgalma az év többi hónapjához viszonyítva decemberben, és az exportnál 35-40 százalékos növekedésre számít a Magyar Pulykaszövetség.

Mézhamisítás: újratanulni Kínát

Magyarországon a méhészek körében a „kínai hamisított méz" egyfajta szitokszóvá vált, aminek már a közvéleményben is érzékelhető hatása van. Számos fogyasztó és méhész egyaránt úgy véli: a magyar méz értékesítésének egyik akadálya, hogy kínai méz „jön be" az országba. Ez persze jórészt a figyelem elterelése más, égetőbb gondokról.

Emelkedtek a karácsonyfa árak, nem is kevéssel

Megkezdődött a karácsonyfavásár, a fő kérdés pedig nyilván minden médiumban az, hogy mennyibe fog kerülni az idén, drágább lesz-e mint tavaly. Erre évek óta az volt a válasz, hogy nem. Az idén azonban némi áremelkedésről kell beszámolnunk.

Strukturális okokra vezethetők vissza a gyümölcspiaci gondok

Az idei gyümölcspiaci lehetőségeket még a tavalyi európai fagyhullám befolyásolta, mondta Apáti Ferenc, a szervezet alelnöke a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács mátraházai évértékelő tanácskozásán.

Küszöbön az év eleji kiállítási szezon

Az év végi tempóban nem könnyű erre gondolni, ám hamarosan mégis itt a január, és megnyitnak a híres és nagy nemzetközi kertészeti kiállítások Európa-szerte. Ajánlunk néhány érdekes úti célt, kisebb és nagyobb szabású rendezvényt az év első heteire.

Többet kapnak vissza a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák, mivel idén nyáron 4 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelték az agrárbiztosítások díjtámogatási keretét - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Új fejezet nyílik a magyar-libanoni agrár-külkereskedelmi kapcsolatokban

Kétoldalú egyeztetést folytatott Nagy István agrárminiszter a Libanoni Köztársaság agrárminiszterével Budapesten, az Agrárminisztériumban. A felek mezőgazdasági együttműködésről szóló tárcaközi egyetértési szándéknyilatkozatot is aláírtak, valamint megnyitották az első Magyarországon rendezett libanoni termékbemutatót.