Back to top

A hortobágyi pásztorok titkos kincse: a sinka

A sinka egy rövid, sima szőrű, hegyes, felálló fülű kutyafajta kunkorodó farokkal. A fajta neve küllemére utal, a sinka szó simát jelent a hortobágyi tájnyelvben. Bár a fajtának kialakultak a meghatározó külső jegyei, a sinkatenyésztés és szelekció elsődleges szempontja napjainkban is a terelőképesség.

A hagyományos legeltetéses állattartásnál a pásztor legfontosabb „munkaeszköze” és társa a kutya. A Hortobágyon ez mind a mai napig így van, ahol a szürkemarhák vagy a rackák terelésénél nagy szükség van a négylábú segítségre.

Kosina Péter, hortobágyi gulyásszámadó a Magyar Gazda stábjának elmondta, hogy a pásztorkutyák a legeltetésnél tudnak leginkább segíteni, főként nagyszámú állatállomány esetén. A számadó megjegyezte, hogy a haszonállatok nem tartanak úgy öt-hat embertől, mint egy pásztorkutyától.

A kutyának nagyobb tekintélye van a jószág előtt bizonyos esetekben, mint a pásztornak.

A hagyományos terelőkutyákat a 20. század második felében váltotta fel a sinka.

Ezt a fajtát az ebtenyésztő közösség elől elzárva, maguk a pásztorok tenyésztették ki kizárólag terelőre munkára.

Tari József tenyésztő arról beszélt, hogy a hajdúsági pásztorok, – akik kitenyésztették ezt a fajtát – a mai napig egymás között adják, veszik és cserélik ezeket a kutyákat. Minden pásztornak megvan a saját elvárási rendszere, amely alapján neveli és képezi a kutyáját.

Az úgynevezett magyar terelőstílusnak az ismérvei, hogy a kutyák hangosan ugatva, testközelből dolgoznak.

Ez a fajta viselkedés nem jellemző más népek terelőkutyáira. A sinkánál ezek a jellemzők még dominánsabbak. Mivel a kutyákat nagy nyájak és gulyák mellett tartják, ezért fontos az is, hogy az ösztöneik erősek legyenek – tette hozzá a szakértő.

A fajtát ma már nemcsak a Hortobágyon használják terelésre, hanem a Tiszántúlon, a Nyírségben és a Kiskunságon is.

Tari József aranykoszorús pulitenyésztő egy hortobágyi terelőkutya versenyen ismerte meg a sinkát. A tenyésztő megjegyezte, hogy a sinkák szinte „kitalálják gazdáik gondolatait”, így rendkívüli hatékony módon tudnak együtt dolgozni az emberekkel.

A sinkát egyelőre nem ismerik el önálló fajtaként. Ennek részben az az oka, hogy a pásztorok igyekeztek megőrizni maguknak ezeket a kutyákat. Attól tartottak, hogyha népszerűvé válik, a tenyésztésnél a hangsúly a küllemre helyeződik, és a sinka elveszítheti kiváló terelőképességét.

A tenyésztő kihangsúlyozta, hogy szükség lenne az sinka-állomány méretének a felmérésére, illetve egy olyan rendszer kidolgozására, amely nemcsak az eb küllemi jegyeit emelné ki, hanem a belső tulajdonságaira, képességeire is nagy hangsúlyt fektetne.

Ha a sinkát sikerül hivatalosan is elismertetni, akkor bekerül a védett magyar kutyafajták közzé, hiszen a hortobágyi pásztorkultúra, és ezáltal a magyar örökség fontos része.
Forrás: 
hirado.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az emberre is veszélyes E. coli visszaszorítása a marhaitatókban

Egy egyetemi kutatás bebizonyította, hogy a víztartályban lévő felmelegedett víz elősegíti a patogén replikációt. Ez azt jelenti, hogy ivás közben több tehén is megfertőződhet. Mit tehetünk ellene?

Rekord árverés: 45 ezer juh került kalapács alá Ausztráliában

Ausztráliában 50 éve nem tombolt olyan aszály, mint idén. A helyi gazdák jelentős része nem tudja fenntartani háziállat-állományát. A héten egy aukción rekord mennyiségű, 45 ezer juhot adtak el.

Recept: ökörsütés „Bonyhádi tarka marha módra”

Az újra reneszánszát élő ökörsütés hagyományait elevenítették fel a kétnapos bonyhádi Tarka Marhafesztiválon. A rendezvényen két ökröt is felszolgáltak.

Magyar óriásnyulaink showbírálaton

A FarmerExpo történetében először tartottak nyúl showbírálatot – nem is akármilyet: a magyar óriás fajtának bírálatát láthatták az érdeklődők. A Szlovákiából érkezett bírók a nemzetközi előírásoknak megfelelően értékelték az állatokat, miközben hangosan, jól érthetően magyarázták el a jelenlévőknek, miért is lesz egy-egy nyúl kitüntetett, vagy éppen miért kap alacsonyabb pontszámot.

A méhcsaládok szaporítása

A méhészetben bármit mond is, az jó – az egyik vizsgázónak mondtam ezt néhány évvel ezelőtt az egyetemen, amikor nem jutott eszébe semmilyen jó gondolat a tételével kapcsolatban. Rögtön felcsillant a szeme és már mondott volna valamit, amikor hozzátettem: viszont meg kell indokolni. Sok más technológiai fogáshoz hasonlóan ilyen a méhcsaládok mesterséges szaporítása is.

Több a tojás, csökken az ára

Miközben a KSH adatai szerint Magyarországon csökkent a tyúkfélék száma – idén június 1-jén 35 millió volt, ami 776 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál –, a tojóállomány egy év alatt 432 ezerrel 11 millióra bővült. Az étkezési tojás termelése is emelkedett, az első öt havi 482,6 millió darab közel 20 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél.

Eltűnnek a tájsebek a Hortobágyról

A legnagyobb hazai környezetvédelmi Life-projekt valósul meg a Hortobágyon. A több mint három milliárd forintos természetvédelmi beruházásnak köszönhetően csaknem ötezer hektáron javul a terület vízháztartása.

Ahová messziről köszön a farkas

Aki próbált már délben egy álmos nyájat kitessékelni a tikkadt legelőre, átérezheti­ a két kuvasz nyűgjét, amikor a festői fotók készítésére vonatkozó botor tervemmel beállítottam Puzsikék bekölcei portájára. Betyár és Bobó, ha kelletlenül is, de bemutatkozott, gazdájuk személyében pedig a környék egy nagy reményű fiatal földbirtokosát ismerhettem meg.

Csirkenevelő gyulladt ki Mezőkövesden, több ezer állat veszett oda

Hat-hétezer csirke pusztulhatott el egy mezőkövesdi baromfinevelő telepen keletkezett tűzben kedden. A lángokat a tűzoltók néhány órán belül eloltották, a tulajdonos szerint körülbelül negyvenmillió forintos a kár.

Állattartó telep félmilliárd forintból

Sokkal nagyobb megbecsülést érdemelnek a természetvédelmi területek, nemzeti parkok - jelentette ki az agrárminiszter kedden Makó-Rákoson.