Back to top

A génektől a gépekig: Magyartarka szakmai nap

A jövő állattenyésztését a precíziós gazdálkodás szolgálatába kell állítani – összegezhetnénk a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének teveli szakmai napján elhangzottakat. Tíz év múlva már csak az a fajta lesz versenyképes, aminek küllemi és a belső tulajdonságai lehetővé teszik a termelés szinte teljes gépesítését.

Fogy a munkáskéz. Négy százalék alá csökkent a munkanélküliségi ráta. Közgazdasági értelemben ez már teljes foglalkoztatást jelent, és ezt erősítik meg az egyéb munkaerő piaci mutatók is. A reálbérek idén 10% feletti ütemben nőnek, a 4%-ot meghaladó gazdasági növekedés is tartósnak ígérkezik, így a munkaerő már nem is kevés, hanem egyre kevesebb, hiszen egyre nagyobb és nagyobb az igény.

Ez pedig olyan ördögi kör, amiből csak a hatékonyság növelésével, az innovációval lehet kitörni.

Különösen igaz ez például a tejtermelésre, ahol hosszú távon, tömegtermelés esetén csak a teljes automatizálással lehet majd talpon maradni.

Dráguló földbérlet

Az állattenyésztés gépesítése azonban nem csak a munkaerőhiány miatt válik létkérdéssé a gazdasági társaságok esetében – hallottuk Guth Istvántól, a Tevel Mg. ZRt. cégvezetőjétől. A társas vállalkozásoknak a gazdálkodásukhoz földet kell bérelni. A földbérleti díjak azonban az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedtek, és ez a tendencia látványosan meglódult az uniós csatlakozás után. Ez persze érthető, hiszen a földtulajdonosok is részesedni akartak a magasabb szintű támogatásokból. Ma egy átlagosan 25 aranykorona körüli földterület bérleti díja meghaladja a 70 ezer forintot hektáronként, ami gyakorlatilag megegyezik a jelenlegi földalapú támogatás összegével, beleértve a zöldítést is.

Fotó: MTI - Krizsán Csaba
Az is érzékelhető, hogy a bérleti verseny tovább nő. Ugyanakkor az már bizonyos, hogy a támogatások nem fognak nőni 2021-től, sőt a brüsszeli javaslatok kifejezetten a csökkentést vetítik elő, aminek mértékét ma még nem lehet tudni.

Ez azt jelenti, hogy közel az az idő, amikor a hektáronkénti földbérleti díjak már meghaladják a közvetlen támogatások összegét. Ez pedig – összevetve egy saját földjén gazdálkodó földtulajdonos költségeivel – komoly versenyhátrányt jelent a cégeknek. A mérethatékonyság, a technológiai előny, adott estben a jobb szakmai háttér ezt ma még képes ellensúlyozni, de ha az olló tovább nyílik, akkor csak egy módon tudnak megkapaszkodni a társas vállalkozások, a hatékonyságuk nagyon látványos, ugrásszerű növelésével.

Ez a kényszer egyszerűen megkerülhetetlenné teszi a nagyobb vállalkozásoknál az automatizációt az állattartásban is.

Szorít az idő

Komoly kihívást jelent az időtényező, a megkésettség is. A munkaerőhiány ugyanis már most jelentkezik, óriási, mindennapos gondokat okozva a termelőknek, az automatizálás viszont csak néhány éven belül kínál válaszokat, hiszen a genetikai háttér még nem adott, így egyik pillanatról a másikra akkor sem lehet megoldani egy állattartó telep teljes gépesítését, ha az anyagi fedezet rendelkezésre áll.

A tenyésztésnek pedig még évekre van szüksége ahhoz, hogy eljusson addig, hogy olyan állatokat szaporíthassunk, amelyek már illeszkednek az automatizált technológiákhoz.

Mint ahogy Húth Balázs, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének tenyésztés- és marketingvezetője kiemelte, a generációs intervallumot jelentősen tudná csökkenteni a genomika térnyerése a tenyésztésben. Fontos lenne, hogy a tenyészcélokat ne öt-hat év múlva, vagy még később tudjuk csak elérni, hanem minél előbb. Nem kellene megvárni például egy üszőborjúnál míg minimum az első laktációját lezárják, vagy egy bikának a lányai elkezdenek termelni, mert a genomikus tenyészértékbecsléssel már a borjú születése után tudnak következtetni a teljesítményére. Úgy, hogy gyakorlatilag még nem volt rajta fejőgép.

Persze a legbiztosabb információ mindig az állatok teljesítménye után kapott tenyészérték, de ehhez hosszú időre van szükség. A genomikus tenyészértékbecslésnél pedig elegendő mondjuk, a megszületett kis bikától szőrmintát venni, és gyakorlatilag lekésőbb egy hónapon belül megkapjuk a tenyészértékét. A tenyésztők így gyorsan tudnak döntéseket hozni. Ez az üszőknél még fontosabb. Létezik másik megoldás is a generációs intervallum lecsökkentésére, ez az embrióátültetés, illetve az ehhez kapcsolódó biotechnológiai eljárások – mondta Húth Balázs.

Felértékelődő családtenyésztés

A jövőben ezek az eljárások megváltoztathatják a szarvasmarha- tenyésztésben most uralkodó, leginkább a hímivarra koncentráló tenyésztői szemléletet. Mert az embriómosással gyakorlatilag egy nőivarú donorállattól már nem két-három ivadékot tudunk nyerni, hanem sokkal többet.

Akár több száz vagy ezer utóda is lehet egy kiváló családalapító tehénnek. Ezzel felértékelődik a családtenyésztés szerepe.

A generációs intervallumot akár 25 hónap alá le tudják szorítani, ha üsződonorokkal dolgoznak és nem tehenekkel. Ezt azért lehet megtenni, mert az üszőknek van már genomikus tenyészértéke. Így korán tudni lehet, melyek azok a nagy genetikai értékű üszők, amiket érdemes lenne például tenyészbikaelőállításra használni, nem kell megvárni a 45-50 hónapos generációs intervallumot.

Az okos gazdálkodás, a smart farming persze nem csak okos gazdálkodót és okos gépeket kíván, hanem okos állatokat is. Ezeknek az állatoknak alkalmazkodniuk kell a gépekhez, nagyon jó stressz-tűrő képességgel kell rendelkezniük, hiszen ember alig foglalkozik már velük. Maguktól kell kitalálniuk, hogyan működnek az őket kiszolgáló berendezések, nyugodtnak kell lenniük, tűrniük kell a gépi környezetet, és hamar beletanulni a napi rutinteendőkbe. A tenyésztés során tehát nem csak a termelés további növelésére kell törekedni, hanem olyan tenyészállatokra van szükség, amelyek ezeket a tulajdonságokat is képesek jól örökíteni.

A technológiai tűrőképesség, az automatizált technológiához való alkalmasság miatt, fontos szelekciós szempontokká váltak az ezeket szolgáló – külső és a belső – tulajdonságok. Ilyenek például az elülső tőgyfél illeszkedése, vagy a tőgy tisztasága, vagyis hogy ne legyenek fattyúbimbók, ami a magyartarkánál még előfordul. De például egy bikánál a legfőbb elvárás, hogy könnyen tanuljon, legyen nyugodt vérmérsékletű és a rossz szokásoktól mentes. Ezek a tulajdonságok azok, amelyeket be kell építeni a szelekcióba, hogy a bikáknak az ivadékainál erre is lehessen tenyészértéket számolni. A legutóbbi hódmezővásárhelyi kiállításon jól érzékelhető volt a bírálatoknál, hogy ezek a tulajdonságok milyen jelentős súllyal szerepeltek a bírák döntésénél.

Vidéket éltető állattenyésztés

A Tevel Mg. Zrt.-ben rendezett szakmai nap díszvendége volt a közelmúltban kinevezett Farkas Sándor miniszterhelyettes, államtitkár, aki az állattenyésztés aktuális kérdéseiről tartott előadást. Farkas Sándor jelezte a termelőknek, hogy jelenleg még folynak az átszervezési munkák az Agrárminisztériumban, ahová visszakerült a vidékfejlesztés. Ezért akadtak meg rövid időre a kifizetések, de napokon belül újra indulnak. A miniszterhelyettes emlékeztetett arra, hogy 2010–2017 között jelentősen, folyó áron számolva 52 százalékkal, 2568 milliárd forintra nőtt a mezőgazdaság, ezen belül 47,2 százalékkal, 883 milliárd forintra az állattenyésztés kibocsátása, és 52,2 százalékkal, 8896 millió euróra az agárexport volumene.

A magyar állattenyésztés hosszú távon, támogatások nélkül nem fog fennmaradni

– mondta, és ez jelenleg nem csak a magyar, hanem szinte az egész európai mezőgazdaságra igaz. Az állattenyésztő vállalkozások közül a legnagyobb mértékű jövedelempótló támogatást a sertés-, a húsmarhatartók, illetve a tejelő tehenészetek kapják. Ennek társadalompolitikai célja, hogy a vidéken élő emberek hosszú távon helyben maradjanak, és ebből a szempontból fontos, hogy a vidékfejlesztés visszakerült az agrártárcához.

A tenyésztők idei rendezvényükön ismét a tárca segítségét kérték a magyartarka állomány genomikai tipizálásához. Ez olyan költséges, amit a tenyésztők nem tudnak kifizetni. Tavaly Kocséron már ígéretet kaptak a támogatásra. Jó lenne, ha legalább a következő évi költségvetés számolna ezzel, hiszen egy elvesztegetett év akár öt-tíz évvel tolhatja ki annak az állatnak a megszületését, amelyik igazán alkalmas egy teljesen automatizált gazdaságban való termelésre, életre. A miniszterhelyettes ezúttal is támogatásáról biztosította a tenyésztőket, mint mondta képviselni fogja érdekeiket.

Évről évre javul

S, hogy a magyartarkások mennyire megérdemlik a támogatást, azt az évek óta folyamatosan emelkedő termelési mutatók is indokolják.

A 2017-es esztendő zárási adatai szerint 6467 kilogrammra növekedett az átlagos laktációs tejtermelés, 3,99 százalék tejzsír- és 3,56 százalék fehérjetartalommal

– jelentette be Húth Balázs. A tavalyi esztendőben is, hasonlóan a korábbi évekhez, ismét sikerült növelni a tejtermelést. A legmagasabb termelésű magyartarka-állománnyal továbbra is a Hajdúböszörményi Béke Mg. Kft. rendelkezik, a hajdúvárosban az átlagos tejtermelés 8086 kg volt tavaly, 3,77% tejzsír- és 3,52% tejfehérje-tartalom mellett. A termelési adatok fejlődése jól mutatja, hogy a genetikai képességek kiaknázásában milyen nagy szerepe van a magas színvonalú tartás- és takarmányozástechnológiának – emelte ki Húth Balázs.

A termelés eredményességét nagyban befolyásolja a reprodukciós mutatók alakulása is. Ezek egyike a két ellés között eltelt napok számát jelzi. Ez 2017- ben a tenyészetek átlagát tekintve 419 nap volt, 11 nappal hosszabb, mint amennyit 2016-ban mértek. Sajnos az elmúlt évek pozitív tendenciája megváltozott, ami feltehetőleg a takarmányozási és emberi tényezőknek tudható be. A legjobbak viszont ezen a területen is remek eredményeket mutattak. Tavaly Hajdúböszörményben 391 nap telt el átlagosan két ellés között, vagyis 28 nappal (több mint egy ciklushosszal) az országos átlag alatti időt mértek, míg a bonyhádi Pannon-Állattenyésztő Kft. állományának értéke 389 nap volt. A top három üzem átlaga 393 nap volt az elmúlt esztendőben. Vagyis a romló értéket nem a nagy termelés, hanem a technológia és a menedzsment-tényezők okozzák, amin lehet javítani – jelentette ki a tenyésztés- és marketingvezető.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/07 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan működik a gépesített sárgarépa-betakarítás?

A gyökérzöldségeket (sárgarépa, petrezselyem, paszternák, gumós zeller) ásó vagy nyűvő rendszerű eljárással lehet betakarítani. Mindkét esetben ki kell emelni a terményt a talajból, el kell távolítani róla a lombot, megtisztítani a gyökereket, végül szállítójárműre rakni. A két betakarítási mód eltérő felépítésű gépet igényel.

Ahová messziről köszön a farkas

Aki próbált már délben egy álmos nyájat kitessékelni a tikkadt legelőre, átérezheti­ a két kuvasz nyűgjét, amikor a festői fotók készítésére vonatkozó botor tervemmel beállítottam Puzsikék bekölcei portájára. Betyár és Bobó, ha kelletlenül is, de bemutatkozott, gazdájuk személyében pedig a környék egy nagy reményű fiatal földbirtokosát ismerhettem meg.

Csirkenevelő gyulladt ki Mezőkövesden, több ezer állat veszett oda

Hat-hétezer csirke pusztulhatott el egy mezőkövesdi baromfinevelő telepen keletkezett tűzben kedden. A lángokat a tűzoltók néhány órán belül eloltották, a tulajdonos szerint körülbelül negyvenmillió forintos a kár.

Állattartó telep félmilliárd forintból

Sokkal nagyobb megbecsülést érdemelnek a természetvédelmi területek, nemzeti parkok - jelentette ki az agrárminiszter kedden Makó-Rákoson.

Bodza is hozzájárulhat a vizslagének megőrzéséhez

Bodza, a két és fél éves magyar vizsla is tagja annak a programnak, amely a magyar kutyafajták génmegőrzését tűzte ki céljául. A projekt keretein belül a hazai nemzeti parkok igazgatóságai egy-egy magyar kutyafajtával kapcsolatos feladatot kaptak.

Zsinórban ötödször nagydíj: a juhtenyésztés élvonalában

A Vad Andrea-Barna Miklós házaspár története arra utal, nincs igaza a közmondásnak, ők „próféták lehettek a saját hazájukban”. Hódmezővásárhely melletti tanyájukban juhokat tenyésztenek, és az idén sorrendben ötödször nyerték el a gazdanapok Juhtenyésztési Nagydíját.

A szürkemarhának van jövője

A magyar szürkemarha sorsa a bizonyíték arra, hogy múltján és jelenén túl nagyon komoly jövő elé is néz - mondta Nagy István agrárminiszter a VI. Szürkemarha Fesztiválon szombaton Harsányban.

Mit tegyünk, ha malacunkat „megüti a guta”?

Ebben az időszakban gyakori, hogy romlik a termelőképesség, szaporodásbiológiai zavarok jelentkezhetnek és nő az elhullások száma. A sertések alkatuknál fogva különösen érzékenyek a hőstresszre.

A rókáknál lehet a háziasítás genetikájának kulcsa

A 20. század közepe táján Szibériában végeztek háziasítási kísérleteket ezüstrókákkal. Ennek eredményeképpen olyan állatok születtek, melyek viselkedése a kutyáékhoz hasonlít: keresik az ember társaságát, bújnak, nyüszítenek, akár egy golden retriver. Azonban eddig senki nem vizsgálta a rókákban lezajló genetikai változásokat.

Tarka Marhafesztivál Bonyhádon: hogy alakul az ágazat jövője 2020 után?

Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált. A rendezvény kertében tartott országos agrárfórumom elhangzott, hogy az Agrárminisztérium 2020 után fenn kívánja tartani a szarvasmarha-ágazatot érintő, termeléshez kötött támogatásokat, piaci programokat és nemzeti támogatásokat.