Back to top

Rohamosan terjednek a pettyesszárnyú muslicák

Rohamos tempóban terjedt el világszerte, és az idei enyhébb, csapadékosabb nyáron Magyarországon is jelentős károkat okozhat a bogyós gyümölcsökben a pettyesszárnyú muslica.

A távol-keleti eredetű pettyesszárnyú muslica 2008-ban tűnt fel Olaszországban, Spanyolországban, és Észak-Amerikában, majd néhány éven belül több bogyós gyümölcsfélében (szamóca, cseresznye, meggy, málna, áfonya) is súlyos károkat okozott - mondta az InfoRádióban Kiss Balázs, az MTA Növényvédelmi Intézetének főmunkatársa.

A pettyesszárnyú muslicák azért különösen veszélyes kártevők, mert a nálunk honos muslicákkal szemben egy kemény, fűrészes tojócsővel rendelkeznek, amellyel az érőfélben lévő vagy ép gyümölcsökbe helyezik tojásaikat.

Az egy-két nap alatt a gyümölcsben kikelő lárvák furkálásukkal hamar fogyasztásra alkalmatlanná teszik a gyümölcsöket, többek között másodlagosan károsító élesztőgombákat is szétterjesztve bennük - tette hozzá a szakértő.

A csapadékos időjárás is befolyásolja az állat jelenlétét

Kiss Balázs szerint a hazai klíma nem optimális ennek a fajnak. Hozzátette azt is, hogy a teleket és a nyári száraz hőhullámokat, kánikulát is nehezen viseli, csak csapadékos nyarak esetén képes a fennmaradásra.

2014 és 2016 után idén ismét adott minden ahhoz, hogy nagyon nagy mértékben okozzon kárt a faj, mivel idén minden eddiginél korábban, már június végén megjelentek az állatok a csapdákban, és július elején már erősen fertőzött szederbogyókat lehetett találni az ország délnyugati részén.

Mivel védekezhetünk ellene?

A málnánál lehetőség van gyakoribb szedéssel csökkenteni a kártételt, a szedernél viszont nem működik ez a módszer - vázolta Kiss Balázs, hozzátéve, hogy ez világméretű probléma, és sehol nem megoldott a faj elleni védekezés.

A magyarmezogazdasag.hu korábban beszámolt róla, hogy fürkészdarázs fajokkal is kísérleteznek a pettyesszárnyú muslica ellen. A parazitoidoknak fontos szerep jut a muslicák elpusztításában. Egyes fürkészdarázs fajok (Leptopilina heterotoma, L. boulardi és az Asobara tabida) megtámadják a rothadó gyümölcsben élő muslica lárvákat, és akár 90 százalékban el is pusztítják őket.

Az USA-ban és Európában is számos kísérletet végeztek mostanában a pettyesszárnyú muslicával a Trichopria drosophilae és a Pachycrepoideus vindemmiae fajokhoz tartozó parazitoid bábok felhasználásával. Laboratóriumi tesztekben mindkét faj eredményessége elérte akár a 79 százalékot is.

Szántóföldön persze nem várható el ugyanilyen eredmény.

Forrás: 
Inforádió

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Poloskacsapdát fejleszt az MTA

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Növényvédelmi előrejelzés – jön a mezei pocok

A mezei pocok ez idáig sem a szántóföldön, sem pedig a gyümölcsös ültetvényekben nem okozott gondot. Most azonban fordulat állt be, mindenütt aktivizálódását lehet megfigyelni. Jelentős, gócos kolóniák alakultak ki a füvesített sorközökben, ahol semmi sem gátolja a szaporodását.

Újabb géntechnológiai bravúr

Géntechnológiák és szintetikus biológiai technikák alkalmazásával genetikailag módosított kék rózsát állítottak elő kínai kutatók.

A legszebb konyhakertek közül is a legszebbek

Hétfőn kiosztották az idén 6. alkalommal meghirdetett „ A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei kertvetélkedő országos díjait. Az idén minden eddiginél több, összesen 370 településen több mint 2000 kertet műveltek meg a szorgos kezek, közülük 100 településről 235 kertet jelöltek országos díjra a helyi zsűrik. 37 településről 45 országos díj született.

Nyugat-nílusi láz lovaknál

Hazánkban lovaknál a nyugat-nílusi láz vírusát először 2007-ben izolálták, majd 2008-ban 18 ló betegedett meg, melyből 5 elhullott, és a betegséget átvészelt állatokból három egyednek maradandó idegrendszeri elváltozása maradt fent. A helyzet nem javul, hiszen napjainkig a vírus nagy utat tett meg, számos országban kimutatták jelenlétét.

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, valamint a Börzsönyben terem belőle.

Fénylik, mint a Salamon töke

Az ősz rengeteg magával ragadó színt hoz, és azok mind visszaköszönnek a különféle alakú színes dísztökök látványában. A mélyzöld, az őszi barna, a narancs, a citromsárga és a piros terméseket akár a lakásba is bevihetjük, és a négy fal között is élvezhetjük az évszak különleges hangulatát.

Hogyan védjük meg a dáliáinkat?

A dália az egész világon ismert és kedvelt gumós dísznövény. Több mint 200 éve került Mexikóból Franciaországba, onnan pedig Európa többi államába. A nemesítők munkájának köszönhetően napjainkban több ezer, változatos színű és formájú fajtában gyönyörködhetünk a fagyok beálltáig. Újabban vágottvirágként is hasznosítják.

Kötelező ellenük védekezni

A kedvező körülmények, különösen a száraz őszi időjárás következtében szeptember óta a mezei pocok egyedszámának folyamatos növekedése tapasztalható hazánk több megyéjében. A Nébih felhívja a földhasználók figyelmét a mezei pocokfertőzöttség haladéktalan felmérésére.

Napraforgó-termesztésünk válaszúton

Egy-egy szántóföldi növényfaj termésátlaga akkor növekedett jelentősen, amikor termesztéstechnológiája elemeinek komplex fejlesztése megvalósult. Hazánkban a napraforgó termésátlagának változása, növekedése az elmúlt évtizedekben nem volt folyamatos.