Back to top

Rohamosan terjednek a pettyesszárnyú muslicák

Rohamos tempóban terjedt el világszerte, és az idei enyhébb, csapadékosabb nyáron Magyarországon is jelentős károkat okozhat a bogyós gyümölcsökben a pettyesszárnyú muslica.

A távol-keleti eredetű pettyesszárnyú muslica 2008-ban tűnt fel Olaszországban, Spanyolországban, és Észak-Amerikában, majd néhány éven belül több bogyós gyümölcsfélében (szamóca, cseresznye, meggy, málna, áfonya) is súlyos károkat okozott - mondta az InfoRádióban Kiss Balázs, az MTA Növényvédelmi Intézetének főmunkatársa.

A pettyesszárnyú muslicák azért különösen veszélyes kártevők, mert a nálunk honos muslicákkal szemben egy kemény, fűrészes tojócsővel rendelkeznek, amellyel az érőfélben lévő vagy ép gyümölcsökbe helyezik tojásaikat.

Az egy-két nap alatt a gyümölcsben kikelő lárvák furkálásukkal hamar fogyasztásra alkalmatlanná teszik a gyümölcsöket, többek között másodlagosan károsító élesztőgombákat is szétterjesztve bennük - tette hozzá a szakértő.

A csapadékos időjárás is befolyásolja az állat jelenlétét

Kiss Balázs szerint a hazai klíma nem optimális ennek a fajnak. Hozzátette azt is, hogy a teleket és a nyári száraz hőhullámokat, kánikulát is nehezen viseli, csak csapadékos nyarak esetén képes a fennmaradásra.

2014 és 2016 után idén ismét adott minden ahhoz, hogy nagyon nagy mértékben okozzon kárt a faj, mivel idén minden eddiginél korábban, már június végén megjelentek az állatok a csapdákban, és július elején már erősen fertőzött szederbogyókat lehetett találni az ország délnyugati részén.

Mivel védekezhetünk ellene?

A málnánál lehetőség van gyakoribb szedéssel csökkenteni a kártételt, a szedernél viszont nem működik ez a módszer - vázolta Kiss Balázs, hozzátéve, hogy ez világméretű probléma, és sehol nem megoldott a faj elleni védekezés.

A magyarmezogazdasag.hu korábban beszámolt róla, hogy fürkészdarázs fajokkal is kísérleteznek a pettyesszárnyú muslica ellen. A parazitoidoknak fontos szerep jut a muslicák elpusztításában. Egyes fürkészdarázs fajok (Leptopilina heterotoma, L. boulardi és az Asobara tabida) megtámadják a rothadó gyümölcsben élő muslica lárvákat, és akár 90 százalékban el is pusztítják őket.

Az USA-ban és Európában is számos kísérletet végeztek mostanában a pettyesszárnyú muslicával a Trichopria drosophilae és a Pachycrepoideus vindemmiae fajokhoz tartozó parazitoid bábok felhasználásával. Laboratóriumi tesztekben mindkét faj eredményessége elérte akár a 79 százalékot is.

Szántóföldön persze nem várható el ugyanilyen eredmény.

Forrás: 
Inforádió

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még nem kell félniük a hétvégi fagyoktól a gyümölcstermesztőknek

Aggódnak a gyümölcstermesztők. A héten volt olyan nap, amikor 15-17 C-fokot is mértek, de napközben országszerte is 8-10 C-fok körül alakult a hőmérséklet. A hétvégére viszont erős lehűlést jeleztek a meteorológusok. A bogyós gyümölcsök már elkezdtek hajtani, mi lesz így a növényekkel – kérdeztük Ledó Ferenctől FruitVeB elnökétől.

Ismeretlen betegség tizedeli a bükkfákat

Egyelőre nem tudni, milyen kórokozó pusztítja a bükkfákat az Amerikai Egyesült Államok illetve Kanada területén. Aggodalomra ad okot, hogy a betegséget az európai bükkből (Fagus sylvatica) is kimutatták.

A szívó kártevők réme

Bár az elmúlt években nem volt jellemző, hogy új hatóanyaggal jelennek meg a növényvédős cégek, a Bayer Hungárai Kft. most mégis meglepte a gazdákat. A cég országjáró szőlő szimpóziumának egri állomásán mutatkozott be az idei év nagy újdonsága, a Sivanto prime, amelyet egyszerűen úgy jellemeztek, hogy a természet ajándéka a szívó kártevők ellen.

Egyszerűbb lesz a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevők elleni támogatás igénylése

Az Agrárminisztérium a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevőkkel szemben - mint például az amerikai szőlőkabóca - fontosnak tartja a megelőzést, amelyhez jelentős összegben támogatást nyújt. A támogatás igénylése egyszerűsödik, a kérelmek 2019. március 1-31. között nyújthatók be postai úton a Magyar Államkincstárhoz.

Egészséges függőség a kertészkedés

Ha egész életedben boldog akarsz lenni, kertészkedj, ajánlja a kínai mondás, mely szerint egy nap boldogsághoz elég berúgni, egy hónapnyihoz pedig megnősülni. A legújabb élettani kutatások alátámasztják ezt a régi nézetet. A kertészkedés az egyik legbiztosabb módja az egészség és a lelki nyugalom megőrzésének, amit már számos tudományos eredmény igazol.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

Rózsák Afrikából

Kenya a világ legnagyobb rózsa­exportőre. A Kenyai Virágiroda szerint az ország virágkertészeti ipara 2016-ban 890 millió USD bevétellel zárt.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Frissítették a génmódosított petúniák jegyzékét

Két évvel ezelőtt botrányt keltett szakmai körökben, amikor génmódosított narancsszínű petúnia tűnt fel számos uniós tagállamban. Az elmúlt két év a petúniaállomány GMO-fajtáktól való megtisztításáról szólt, a Nébih honlapján most elolvasható a GM-petúniák egyesített és frissített európai jegyzéke.

Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei szervezete 2018-ban ismét összeállította a közterületi sorfák jegyzékét, a növényeket növényvédelmi igényük szerint is értékelték. A védekezésben pedig már most is vannak tennivalók.