Back to top

Jól tejelnek a szarvasmarhák Somogyban

Ahogy az egész országban, úgy Somogyban is nőtt a szarvasmarha állomány. A helyi gazdaságok bizakodnak, további növekedésre számítanak a következő években – ennek érdekében a beruházások sem maradhatnak el.

Ahogy azt korábban megírtuk, országszerte növekszik a szarvasmarha- és sertésállomány. A KSH adatai szerint Somogyban 2014 december elsején 39 100 szarvasmarhát tartottak, három éve 44 800-at, tavalyelőtt 46 ezret, míg 2017 decemberében 47 500-at.

A Bos-Frucht Agrárszövetkezet kazsoki és homokszentgyörgyi telepein több mint 5300 szarvasmarha ellátásáról gondoskodnak a szakemberek. A tejágazat 107 dolgozó megélhetését biztosítja.

"Tavaly júniushoz képest az idén nyáron 0,5 százalékkal több szarvasmarhánk van

– közölte Bakos Gábor állattenyésztési igazgató a sonline.hu-vanl. – Jelenleg 2561 tehenet tartunk, s az országoshoz képest átlagosan legalább 20 százalékkal több tejet, naponta mintegy 40 litert adnak az állataink."

Szakmailag kiválóan felkészült munkatársak, kidolgozott tenyésztési koncepció és az új kutatási eredmények gyors alkalmazása: a szakember szerint alapvetően ez áll az eredmények hátterében. Bakos Gábor rámutatott: feltétlenül folytatni kívánják a tartós fejlődést biztosító műszaki-technológia programot. Homokszentgyörgyön új fejőházat akarnak felépíteni, a közel 350 millió forintos beruházás tervezés alatt van: ha a létesítmény elkészül, egy időben akár 40 tehenet fejhetnek.

Lényeges, hogy a termelők kiszámítható körülmények között gazdálkodjanak: a tej felvásárlási árát tekintve 2016-ban volt a mélypont, akkor literenként alig 62 forintot kaptak a termelők,

míg tavaly már 95-98 forint között mozgott az összeg, jelenleg mintegy 91-96 forint a tej felvásárlási ára.

A Kapostáj Zrt zimányi telephelyén már több fontos fejlesztést lezártak, s a tejágazat már tavaly nyereséget termelt, s ebben az évben is erre számítanak.

A tejeladásból származó bevételük 2017-ben 463 millió forint volt, az idén 490 millió forinttal kalkulálnak.

Csécsei János elnök kiemelte: a korábbi évekre jellemző nyomott felvásárlási ár keményen érintett sok gazdaságot, ám abban bíznak, hogy az utóbbi időben kialakult helyzet marad, s így a fejlődés nem torpan meg. A szakember lényegesnek tartja a kiszámíthatóságot, a tőkeigényes ágazati fejlesztéseket csak így lehet megvalósítani.

Kicsiben is megéri

– Nem egyszerű munka a szarvasmarha-tartás, mindennap ötkor kelünk, s estig folyamatosan van feladat – mondta Balla Csaba felsőmocsoládi családi gazdálkodó. – Hosszú távon gondolkodunk, apránként lépünk előre, lassan fejlesztjük a kisgazdaságunkat. Az öt tehénen és a két növendék állaton kívül a napokban egy bikaborjú született. Nehéz a munka, de szeretjük csinálni: a tejet eladjuk és sajt készítéssel is foglalkozunk.

Forrás: 
sonline.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Többet pazarolnak a fogyasztók, mint a feldolgozók

Felmérések szerint az Európai Unióban a fogyasztók élen járnak az élelmiszerpazarlás tekintetében, azonban a feldolgozók számára is vannak lehetőségek a veszteségek csökkentésére. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara igyekszik a fejlődést elősegíteni az élelmiszer előállítók körében.

Szépen araszol fölfelé a vágójuh ára

Augusztusban – 2017 azonos hónapjához képest – a vágójuh ára kilónként 38, a vágómarháé pedig 2 forinttal nőtt, ugyanakkor a vágósertésé 41 forinttal visszaesett. A vágóbaromfiért és a nyerstejért 1-1, az étkezési tojásért pedig 2 Ft-tal fizettek kevesebbet.

Agrárvonatkozású miniszteri rendeletek módosulnak októberben

A Magyar Közlönyben 2018. október 11-én megjelent a 30/2018. (X.11.) AM rendelet az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. A NAK elemzése következik:

Indul a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat

Szaktudás, modern technológia és mérethatékonyság – e három tényező határozhatja meg a hazai agrárium fejlődésének jövőbeli irányát és lendületét. A fiatal agrárszakembereket támogató K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat ezért idén az agrárium mérethatékonyságának fokozására fókuszál.

Adománygyűjtő-konvojjal hívták fel a figyelmet a súlyos élelmezési problémákra

30 tonnányi élelmiszeradomány gurult keresztül Budapest belvárosán az Élelmezési világnap alkalmából: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) közös akciója amellett, hogy rászorulókon segít, rendkívül súlyos, globális problémákra is felhívta a figyelmet.

Bioropi és a feldolgozóipar

Évek óta nő a feldolgozott élelmiszerek forgalmazásának aránya, s az egyre élesedő ágazati versenyben a költségek optimalizálásával, csökkentésével igyekeznek nyerő helyzetbe kerülni. Egervári Márk, a Biopont Kft. ügyvezető igazgatójának cégbemutatkozójával kezdődött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Igazgatósága "Erősödő élelmiszergazdaság" címmel tartott sajtótájékoztatója Ercsiben.

EU kampány az uniós élelmiszerek népszerűsítésére

Az Európai Bizottság az Európai Unió (EU) mezőgazdasági költségvetéséből 172,5 millió euróval (mintegy 55,2 milliárd forint) finanszírozza az uniós agrár-élelmiszeripari termékek népszerűsítését Európában és világszerte - közölte az uniós bizottság.

Élelmezési Világnap: Tetteink alakítják a jövőt

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) minden évben október 16-án – az Élelmezési világnapon – a szervezet 1945-ös alapítására emlékezik. Szerte a világon több mint 150 országban tesznek ugyanígy, ezzel az ENSZ egyik legjelentősebb napjává emelve az eseményt. A cél, felhívni a figyelmet az éhezőkre, hogy az élelem, a megfelelő táplálék még nem biztosított mindenki számára.

Elhallgatott magyar minőség?

A rendszerváltozás után érdekes módon, keveset hallani a magyar sajtról. Mintha csak a külföldről érkezett és a külföldiek által Magyarországon készített sajtok lennének. A média hallgat, miközben nemzetközi színtéren egyre másra elismerik a magyar sajtkészítő kistermelők termékeit.

Új korszak nyílik a Borsodi Sörgyár történetében

Negyvenöt éves fennállásának két legnagyobb beruházásba vágott bele idén a Borsodi Sörgyár bőcsi gyárában. A palack- és doboz-töltőgépsor fejlesztésének köszönhetően az üzem kapacitása várhatóan mintegy 700 000 hektoliterrel, éves szinten 2,5 millió hektoliterre bővül, ami lehetővé teszi, hogy Bőcs legyen a Molson Coors vállalat egyik regionális központja.