Back to top

Sokan akarnak felmondani: növelni kell a munkavállalói élményt

A havi fizetés és a juttatások mellett a munkakörnyezet minősége és a kiszámíthatóság számít leginkább a fizikai munkavállalóknak, mégis sokan az elvártnál alacsonyabb fizetések ellenére sem feltétlenül váltanak munkahelyet.

Bár sokan ragaszkodnak jelenlegi munkahelyükhöz, több mint ötszázezren viszont azonnal vagy egy-két éven belül szívesen dolgoznának új munkáltatónak – írja a profit7.hu.

A fluktuáció igen komoly pénzügyi hátrányokkal jár a növekvő toborzási, betanítási költségek és a csökkenő termelékenység miatt.

Mindez könnyen elkerülhető lenne, ha a cégek tudatosan foglalkoznának a munkavállalói élmény rendszeres mérésével és fejlesztésével. Az EMPX Solutions kutatása megerősíti, hogy a munkaszervezési kérdések mellett leginkább a jövedelem és a juttatások mértéke a legfontosabb ma egy fizikai munkavállaló számára (5-ös skálán 3,8-as érték), és változást is ezen a téren várnak leginkább.

A kereskedelem, a szállítás, a feldolgozóipar területén, valamint, a vendéglátásban és a turizmusban dolgozó munkavállalók körében végzett kutatás szerint a legtöbben havi nettó 200 és 300 ezer forint közötti jövedelemmel lennének elégedettek (34%), 29% több, mint nettó 300 ezer forintos fizetést szeretne, de viszonylag magas azok aránya is, akik megelégednének 150-200 ezer forint közötti nettó havi bérrel is (24%).

Csak a válaszadók 29 százaléka keres éppen annyit, mint amennyit szeretne, a többség (44%) az aktuális fizetésénél legalább egy kategóriával magasabb bérsávot tart ideálisnak. A bérükkel leginkább az alacsony végzettségűek és a magyar tulajdonú cégeknél dolgozók elégedetlenek. A megkérdezettek leginkább a munkahely által nyújtott többlet szolgáltatásokkal és a munkahelyi biztonsággal elégedettek.

A munkaerő viszonylag nagy százaléka állandó mozgásban van.

A megkérdezettek 17 százaléka azonnal, de legkésőbb 1-2 éven belül váltani szeretne, ami több mint 400 ezer embert jelent, további hat százalék (mintegy 145 ezer fő) pedig jelenleg is aktívan keres új munkahelyet. Középtávon 220 ezer ember hagyná el az országot, és noha mintegy hatszázezer fő nem keresi aktívan a lehetőséget, de romló körülmények között elképzelhetőnek tartja, hogy külföldön vállaljon munkát.

Ez indokolná, hogy a közepes méretű és kisebb vállalatok is különös figyelmet fordítsanak a munkavállalói élmény fejlesztésére, mégis, eddig döntően csak a multik és a nagyvállalatok foglalkoztak ezzel a szakterülettel tudatosan, de stratégiai szinten még közülük is csak kevesen.

A váltás elsődleges motivációja a magasabb jövedelem (61%), a megkérdezettek 45 százalékát a húsz százalékos bérkülönbség mozdítja meg.

Vonzó a jobb munkakörnyezet, a biztonság és a kiszámíthatóság, a rugalmasabb munkaidő, de a szakmai fejlődést és a kihívást is szem előtt tartják a dolgozók.

Sok munkaadó azt hiszi, elég, ha felemeli az alkalmazott fizetését, és ezzel minden rendben van, a munkavállaló korlátlan stresszt, rossz munkakörülményeket, állandó kritikát is elvisel a kapott pénzért. Aztán csodálkoznak, ha az illető akár kevesebb bérért is vált. A munkaadók ma már gyakran látják, hogy korábbi gyakorlatuk nem megfelelő, mégis, sokan nagyon nehezen változtatnak.

Szemléletváltás kell

Mégis jelentős szemléletváltásra van szükségük, ha nem akarják a munkavállalóikat elveszíteni, és minőségi munkaerőt kívánnak megszerezni –véli Ríz Ádám, az EMPX Solutions ügyvezetője. Szerinte a fluktuáció miatt megnövekedett toborzási és betanítási költségek jelentős pénzügyi veszteséget jelentenek mind vállalati, mind nemzetgazdasági szinten mégis, kevés vállalatnál indítottak el stratégiai munkavállalói élmény fejlesztő programot.

„Pedig a munkavállalók érdemi megkérdezésével egyszerűen felmérhetők azok az új munkavállalói igények, amelyeknek egy munkahelynek ma meg kell felelnie” – tette hozzá Ríz Ádám. Szerinte az elvárások szektoronként is változnak, de az elégedetlenség mindenhol a fluktuációt segíti.

Ma már a fizikai állomány esetében is fejvadászatra van szükség

– tette hozzá Ríz, aki szerint a minőségi munkaerő megtartását nemcsak anyagi megbecsüléssel lehet fokozni. Amíg a cégek egy része még mindig hisz a dolgozók könnyű cserélhetőségében, és nem is veszi számba a pénzügyi veszteségeket, addig nagy valószínűséggel nem lesz érdemi változás Magyarországon a munkáltatói élmény javításában. A gyakran tapasztalt cégvezetői érdektelenség mögött leginkább a megszokás áll. A menedzsment felelőssége nem vitás, de a tettek tartós hiánya már felveti a tulajdonosi felelősség kérdését is – fogalmazott.

Forrás: 
profit7.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A digitalizáció a fejlődés kulcsa

A Közös Agrárpolitika forrásainak megőrzését célzó tárgyalásokon való eredményes fellépést, az osztatlan közös tulajdon körüli problémák felszámolását, az öntözésfejlesztést, valamint a digitalizáció elterjedésének támogatását nevezte a következő év, illetve évek legfontosabb feladatának Farkas Sándor.

Idén is lesz állásbörze az állatorvosoknak

A tavalyi első, állatorvosoknak szóló állásbörze sikerén felbuzdulva újabb, potenciális munkáltatóknak és lelkes pályakezdőknek szóló eseményt szerveznek idén is az Állatorvostudományi Egyetemen.

Szezonális vendégmunkások: kik dolgoznak a német földeken?

Évente 300 ezer, főként lengyel és román mezőgazdasági vendégmunkás érkezik Németországba, hogy – olykor embert próbáló feltételek között – részt vegyen a spárga vagy az eper és más zöldség- és gyümölcsfélék betakarításában.

Átlagosan 15 százalékkal emeli dolgozói bérét a Lidl

Újabb, átlagosan 15 százalékos béremelést hajt végre a Lidl Magyarország március 1-jétől, csaknem 4600, az üzletekben és a raktárakban dolgozó munkavállaló fizetése nő - közölte a társaság csütörtökön az MTI-vel.

Kincset ér a jó idénymunkás, mégis visszaélnek a külföldiek kiszolgáltatottságával

Egyfelől küzdenek az idénymunkásokért a németországi gazdák, hiszen nélkülük számos zöldség- és gyümölcskultúra elképzelhetetlen lenne, másfelől viszont még mindig sokan kritikán aluli munkakörülményeket biztosítanak nekik.

Megállapodás az uniós irányelv a munka és a magánélet közötti egyensúlyról

Megállapodás született a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről szóló uniós irányelvről.

Az év magyar vállalata az AXIÁL Kft.

A 37. AGROmashExpón és 9. Agrárgépshow-n tartotta szokásos évértékelő sajtótájékoztatóját az AXIÁL Kft. Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető a vállalat eredményeiről, a szakmai utánpótlásról, a mezőgazdasági fejlesztésekről, illetve az ágazat innovatív digitalizációjáról tájékoztatta a megjelenteket.

Béremelés a diszkontláncnál

2018-ban a Penny Marketnél dolgozók átlagosan közel 10 százalékos béremelést kaptak. A cégnek idénre is hasonló tervei vannak, emellett pedig kizárólag önkéntes alapon lehetővé teszik a 400 órás túlmunkát is dolgozóik számára.

Kevesebb feketén foglalkoztatott volt a mezőgazdaságban

Munkaügyi szabálytalanságot találtak a vizsgált 13 316 munkáltató 70 százalékánál, az ellenőrzött több mint 54 ezer munkavállalónak pedig a 68 százalékánál a 2018 első kilenc hónapjában tartott ellenőrzéseken, a legtöbb jogsértés a feketefoglalkoztatásból adódott – ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztálya.

Olcsóbb gyümölcs, drágább zöldség, és a munkaerőhiány

Tavaly sokféle nyavalya sújtotta a mezőgazdaságot és annak egyik nagyon fontos ágát, a kertészetet is. Az ezutáni kilátásokról foglaltuk össze szakértőnk, ifjabb Csizmadia György álláspontját.