Back to top

Sokan akarnak felmondani: növelni kell a munkavállalói élményt

A havi fizetés és a juttatások mellett a munkakörnyezet minősége és a kiszámíthatóság számít leginkább a fizikai munkavállalóknak, mégis sokan az elvártnál alacsonyabb fizetések ellenére sem feltétlenül váltanak munkahelyet.

Bár sokan ragaszkodnak jelenlegi munkahelyükhöz, több mint ötszázezren viszont azonnal vagy egy-két éven belül szívesen dolgoznának új munkáltatónak – írja a profit7.hu.

A fluktuáció igen komoly pénzügyi hátrányokkal jár a növekvő toborzási, betanítási költségek és a csökkenő termelékenység miatt.

Mindez könnyen elkerülhető lenne, ha a cégek tudatosan foglalkoznának a munkavállalói élmény rendszeres mérésével és fejlesztésével. Az EMPX Solutions kutatása megerősíti, hogy a munkaszervezési kérdések mellett leginkább a jövedelem és a juttatások mértéke a legfontosabb ma egy fizikai munkavállaló számára (5-ös skálán 3,8-as érték), és változást is ezen a téren várnak leginkább.

A kereskedelem, a szállítás, a feldolgozóipar területén, valamint, a vendéglátásban és a turizmusban dolgozó munkavállalók körében végzett kutatás szerint a legtöbben havi nettó 200 és 300 ezer forint közötti jövedelemmel lennének elégedettek (34%), 29% több, mint nettó 300 ezer forintos fizetést szeretne, de viszonylag magas azok aránya is, akik megelégednének 150-200 ezer forint közötti nettó havi bérrel is (24%).

Csak a válaszadók 29 százaléka keres éppen annyit, mint amennyit szeretne, a többség (44%) az aktuális fizetésénél legalább egy kategóriával magasabb bérsávot tart ideálisnak. A bérükkel leginkább az alacsony végzettségűek és a magyar tulajdonú cégeknél dolgozók elégedetlenek. A megkérdezettek leginkább a munkahely által nyújtott többlet szolgáltatásokkal és a munkahelyi biztonsággal elégedettek.

A munkaerő viszonylag nagy százaléka állandó mozgásban van.

A megkérdezettek 17 százaléka azonnal, de legkésőbb 1-2 éven belül váltani szeretne, ami több mint 400 ezer embert jelent, további hat százalék (mintegy 145 ezer fő) pedig jelenleg is aktívan keres új munkahelyet. Középtávon 220 ezer ember hagyná el az országot, és noha mintegy hatszázezer fő nem keresi aktívan a lehetőséget, de romló körülmények között elképzelhetőnek tartja, hogy külföldön vállaljon munkát.

Ez indokolná, hogy a közepes méretű és kisebb vállalatok is különös figyelmet fordítsanak a munkavállalói élmény fejlesztésére, mégis, eddig döntően csak a multik és a nagyvállalatok foglalkoztak ezzel a szakterülettel tudatosan, de stratégiai szinten még közülük is csak kevesen.

A váltás elsődleges motivációja a magasabb jövedelem (61%), a megkérdezettek 45 százalékát a húsz százalékos bérkülönbség mozdítja meg.

Vonzó a jobb munkakörnyezet, a biztonság és a kiszámíthatóság, a rugalmasabb munkaidő, de a szakmai fejlődést és a kihívást is szem előtt tartják a dolgozók.

Sok munkaadó azt hiszi, elég, ha felemeli az alkalmazott fizetését, és ezzel minden rendben van, a munkavállaló korlátlan stresszt, rossz munkakörülményeket, állandó kritikát is elvisel a kapott pénzért. Aztán csodálkoznak, ha az illető akár kevesebb bérért is vált. A munkaadók ma már gyakran látják, hogy korábbi gyakorlatuk nem megfelelő, mégis, sokan nagyon nehezen változtatnak.

Szemléletváltás kell

Mégis jelentős szemléletváltásra van szükségük, ha nem akarják a munkavállalóikat elveszíteni, és minőségi munkaerőt kívánnak megszerezni –véli Ríz Ádám, az EMPX Solutions ügyvezetője. Szerinte a fluktuáció miatt megnövekedett toborzási és betanítási költségek jelentős pénzügyi veszteséget jelentenek mind vállalati, mind nemzetgazdasági szinten mégis, kevés vállalatnál indítottak el stratégiai munkavállalói élmény fejlesztő programot.

„Pedig a munkavállalók érdemi megkérdezésével egyszerűen felmérhetők azok az új munkavállalói igények, amelyeknek egy munkahelynek ma meg kell felelnie” – tette hozzá Ríz Ádám. Szerinte az elvárások szektoronként is változnak, de az elégedetlenség mindenhol a fluktuációt segíti.

Ma már a fizikai állomány esetében is fejvadászatra van szükség

– tette hozzá Ríz, aki szerint a minőségi munkaerő megtartását nemcsak anyagi megbecsüléssel lehet fokozni. Amíg a cégek egy része még mindig hisz a dolgozók könnyű cserélhetőségében, és nem is veszi számba a pénzügyi veszteségeket, addig nagy valószínűséggel nem lesz érdemi változás Magyarországon a munkáltatói élmény javításában. A gyakran tapasztalt cégvezetői érdektelenség mögött leginkább a megszokás áll. A menedzsment felelőssége nem vitás, de a tettek tartós hiánya már felveti a tulajdonosi felelősség kérdését is – fogalmazott.

Forrás: 
profit7.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erősebb érdekképviseletre van szüksége a dohánytermelőknek Európában

A magyar és az európai dohánytermelés fennmaradása érdekében új politikai megállapodások megkötését, és az eddigieknél erősebb érdekképviselet megteremtését kell elérnie a dohánytermelőknek az Európai Unióban - jelentette ki a Madosz elnöke az Európai Dohánytermesztők Szövetségének (Unitab) kongresszusán hétfőn Brüsszelben.

Nők a gáton

Az ENSZ közgyűlése – felismerve a mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben tevékenykedő nők helyzetét – 2007-ben tűzte ki célul a falusi szegénység felszámolását és október 15-én a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának évenkénti megünneplését. A vidékfejlesztés elképzelhetetlen a nők részvétele nélkül, hiszen odaadásukra és gondoskodó munkájukra szükség van a vidék sérülékeny egyensúlyának megőrzésében.

Béremelés és adócsökkentés jövőre, de miből?

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nem gondolkozik két számjegyű béremelésben 2019 vonatkozásában, már jövő januártól 2 százalékkal csökkentené a szochót, és optimalizálná a cafeteriát érintő adóterheket.

Elkezdődött a homoktövisszüret

Elkezdődött a homoktövisszüret Jászszentandrás határában. Idén is bő termés várható, ami jócskán ad munkát a helyieknek. Egyre kevesebb a közfoglalkoztatott dolgozó, ezért a kétkezi munkát igénylő betakarítás olykor nehézségekbe ütközik. A piac telített, ez pedig folyamatos termékmegújításra ösztönözi a feldolgozást végző szociális ­szövetkezetet.

Jelentősen csökkent az illegálisan foglalkoztatottak száma

A mezőgazdaságban jelentősen csökkent a feketén foglalkoztatott munkavállalók aránya az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a 2017. I. félévhez képest – közölte a Pénzügyminisztérium foglalkoztatás-felügyeleti főosztálya.

Közfoglalkoztatottak a agráriumban - változik a szabályozás

Újabb változás várható a közfoglalkoztatás szabályozásában, amely az Agrárminisztérium tervei szerint érdekeltté tenné a közfoglalkoztatottakat az agráriumban való elhelyezkedésre.

A juhászati fejlesztés mint a vidékfejlesztés eszköze

Egy tipikusan környezetminőséget javító a lakosságmegtartásban pozitív szerepet játszó, ugyanakkor mégiscsak extenzív állattenyésztési ágazat, nevezetesen a juhászat – amely mintegy 8000 tenyészetben, egységben működik – fejlődése hogyan hathat a juhászok sorsára, jövedelemtermelésére, életminőségére.

Átalakulnak a munkaügyi központok

A munkaügyi hivatalok foglalkoztatási osztályai hatékonyságának növelésére, az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésének segítésére indított programot az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (Ofa) Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú Bihar megyében, a projekt 656 millió forint értékű, költségvetési forrásból valósul meg.

Öregszik a gazdatársadalom: kiszámíthatóvá kell tenni a megélhetést

Az uniós agrárpolitika eszközeivel és tagállami intézkedésekkel is meg kell állítani a gazdatársadalom elöregedését - mondta az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Nagy genetikai értékű állatok: a siker a részletekben rejlik

Hosszú, de tartalmas szakmai napot állítottak össze a szarvasmarhatenyésztők számára a FarmerExpo szervezői. Az ágazatban tevékenykedő kiállítók mindegyikének lehetőséget teremtettek arra, hogy bemutathassák, mivel tudják segíteni a nagy genetikai értékű állatok teljesítményének jobb kihasználását.