Back to top

Sokan akarnak felmondani: növelni kell a munkavállalói élményt

A havi fizetés és a juttatások mellett a munkakörnyezet minősége és a kiszámíthatóság számít leginkább a fizikai munkavállalóknak, mégis sokan az elvártnál alacsonyabb fizetések ellenére sem feltétlenül váltanak munkahelyet.

Bár sokan ragaszkodnak jelenlegi munkahelyükhöz, több mint ötszázezren viszont azonnal vagy egy-két éven belül szívesen dolgoznának új munkáltatónak – írja a profit7.hu.

A fluktuáció igen komoly pénzügyi hátrányokkal jár a növekvő toborzási, betanítási költségek és a csökkenő termelékenység miatt.

Mindez könnyen elkerülhető lenne, ha a cégek tudatosan foglalkoznának a munkavállalói élmény rendszeres mérésével és fejlesztésével. Az EMPX Solutions kutatása megerősíti, hogy a munkaszervezési kérdések mellett leginkább a jövedelem és a juttatások mértéke a legfontosabb ma egy fizikai munkavállaló számára (5-ös skálán 3,8-as érték), és változást is ezen a téren várnak leginkább.

A kereskedelem, a szállítás, a feldolgozóipar területén, valamint, a vendéglátásban és a turizmusban dolgozó munkavállalók körében végzett kutatás szerint a legtöbben havi nettó 200 és 300 ezer forint közötti jövedelemmel lennének elégedettek (34%), 29% több, mint nettó 300 ezer forintos fizetést szeretne, de viszonylag magas azok aránya is, akik megelégednének 150-200 ezer forint közötti nettó havi bérrel is (24%).

Csak a válaszadók 29 százaléka keres éppen annyit, mint amennyit szeretne, a többség (44%) az aktuális fizetésénél legalább egy kategóriával magasabb bérsávot tart ideálisnak. A bérükkel leginkább az alacsony végzettségűek és a magyar tulajdonú cégeknél dolgozók elégedetlenek. A megkérdezettek leginkább a munkahely által nyújtott többlet szolgáltatásokkal és a munkahelyi biztonsággal elégedettek.

A munkaerő viszonylag nagy százaléka állandó mozgásban van.

A megkérdezettek 17 százaléka azonnal, de legkésőbb 1-2 éven belül váltani szeretne, ami több mint 400 ezer embert jelent, további hat százalék (mintegy 145 ezer fő) pedig jelenleg is aktívan keres új munkahelyet. Középtávon 220 ezer ember hagyná el az országot, és noha mintegy hatszázezer fő nem keresi aktívan a lehetőséget, de romló körülmények között elképzelhetőnek tartja, hogy külföldön vállaljon munkát.

Ez indokolná, hogy a közepes méretű és kisebb vállalatok is különös figyelmet fordítsanak a munkavállalói élmény fejlesztésére, mégis, eddig döntően csak a multik és a nagyvállalatok foglalkoztak ezzel a szakterülettel tudatosan, de stratégiai szinten még közülük is csak kevesen.

A váltás elsődleges motivációja a magasabb jövedelem (61%), a megkérdezettek 45 százalékát a húsz százalékos bérkülönbség mozdítja meg.

Vonzó a jobb munkakörnyezet, a biztonság és a kiszámíthatóság, a rugalmasabb munkaidő, de a szakmai fejlődést és a kihívást is szem előtt tartják a dolgozók.

Sok munkaadó azt hiszi, elég, ha felemeli az alkalmazott fizetését, és ezzel minden rendben van, a munkavállaló korlátlan stresszt, rossz munkakörülményeket, állandó kritikát is elvisel a kapott pénzért. Aztán csodálkoznak, ha az illető akár kevesebb bérért is vált. A munkaadók ma már gyakran látják, hogy korábbi gyakorlatuk nem megfelelő, mégis, sokan nagyon nehezen változtatnak.

Szemléletváltás kell

Mégis jelentős szemléletváltásra van szükségük, ha nem akarják a munkavállalóikat elveszíteni, és minőségi munkaerőt kívánnak megszerezni –véli Ríz Ádám, az EMPX Solutions ügyvezetője. Szerinte a fluktuáció miatt megnövekedett toborzási és betanítási költségek jelentős pénzügyi veszteséget jelentenek mind vállalati, mind nemzetgazdasági szinten mégis, kevés vállalatnál indítottak el stratégiai munkavállalói élmény fejlesztő programot.

„Pedig a munkavállalók érdemi megkérdezésével egyszerűen felmérhetők azok az új munkavállalói igények, amelyeknek egy munkahelynek ma meg kell felelnie” – tette hozzá Ríz Ádám. Szerinte az elvárások szektoronként is változnak, de az elégedetlenség mindenhol a fluktuációt segíti.

Ma már a fizikai állomány esetében is fejvadászatra van szükség

– tette hozzá Ríz, aki szerint a minőségi munkaerő megtartását nemcsak anyagi megbecsüléssel lehet fokozni. Amíg a cégek egy része még mindig hisz a dolgozók könnyű cserélhetőségében, és nem is veszi számba a pénzügyi veszteségeket, addig nagy valószínűséggel nem lesz érdemi változás Magyarországon a munkáltatói élmény javításában. A gyakran tapasztalt cégvezetői érdektelenség mögött leginkább a megszokás áll. A menedzsment felelőssége nem vitás, de a tettek tartós hiánya már felveti a tulajdonosi felelősség kérdését is – fogalmazott.

Forrás: 
profit7.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bevált az indiai dolgozó a tehenészetben

Mára az ország több tehenészetében is dolgoznak külföldi vendégmunkások, miután helyi, magyar munkaerőt nem nagyon lehet találni az állatokkal való munkára. A bevándorlók közül is kiemelkednek az indiai dolgozók, akikkel nagyon jó tapasztalatok vannak az ország több tehenészetében is. Egyikük, Sandeep Kumar nyilatkozott a magyarmezogazdasag.hu-nak.

A felső öt százalék termel legtöbbet

Lassan, de biztosan Amerikában is folyik a birtokkoncentráció – derül ki a kormányzat agrárcenzusából. A csökkenő farmszám és a növekvő terület mellett különösen a nagyobb gazdaságok növekvő produktuma szembeötlő.

Az agrárképzést népszerűsítették a Szakmák Éjszakáján

Országszerte 160 település 467 szakképző intézménye várta az érdeklődő diákokat a Szakmák Éjszakája rendezvénysorozaton péntek este.

A munkavállalók 23 százaléka váltott tavaly munkahelyet

A Randstad Employer Brand Research 2019 felmérés eredményei alapján hatodik alkalommal adták át a legvonzóbb vállalatoknak járó díjakat. Ismét a Mercedes-Benz lett a legvonzóbb magyarországi munkáltató a magyar munkavállalók értékelése szerint - közölte csütörtökön a Randstad Hungary.

Tipikus gazdaságok nemzetközi összehasonlítása - tejtermelés

Egyre nagyobb az igény az olyan nemzetközi hálózatok iránt, amelyek rendszeresen elemzik és összehasonlítják egy adott ágazat tipikus üzemeit. Az IFCN (International Farm Comparison Network) 2000 óta foglalkozik a globális tejszektor üzemszintű összehasonlításával.

Vendéglátás: a séfek keresnek a legjobban

Több mint 300 ezer forintot visz haza a vendéglátóiparban dolgozók fele, 12 százalékuk pedig félmilliónál is többet. Legjobban a séfek keresnek, helyenként még az üzletvezetőknél is jobban, az átlagjövedelmük eléri a havi 360 ezer forintot - írja a Világgazdaság keddi száma az Eventrend Global iparági kutatására hivatkozva.

Saját apját gázolta el véletlenül a traktorral

„Csak pár méterre van a háztól az istálló, jó lesz nekem itt a fellépőn addig…” – ismerősek esetleg ezek a szavak? Rengeteg baleset származik abból, hogy az utast nem erre szolgáló helyen szállítják. Az agrarheute.de portál egy nemrég megtörtént esettel kívánta felhívni a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a munkabiztonsági szabályok nem üres szavak – és nekünk is érdemes leszűrni a megfelelő tanulságot.

Kevesebb halálos baleset az agráriumban

Tovább javult a munkabiztonság az agráriumban, két év alatt közel 45 százalékkal csökkent a halálos kimenetelű munkabalesetek száma a Pénzügyminisztérium Fókuszban a mezőgazdaság - első a munkavégzés biztonsága című kampányának köszönhetően - nyilatkozta Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár az MTI-nek.

Munkaerőhiány a szőlő-bor ágazatban

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) és az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) február 19-én on-line felmérést indított, melynek célja a szőlő- és bortermelő vállalkozások foglalkoztatási jellemzőinek részletes feltérképezése.

Önellátóból őstermelő: „Ő a fákkal is beszélgetett”

Ángyán Józsefné szerint a magyar mezőgazdaság legnagyobb, már-már égető problémája az, hogy nincs „hadra fogható” munkaerő. A Somogy megyei Marcaliban gazdálkodó és a környéken piacozó asszony szerint úgyszólván tarthatatlan állapot uralkodik, és a fiatalok hozzáállása miatt nem is várható, hogy alapjaiban megváltozna a helyzet.