Back to top

Talajművelési ABC – Tarlóápolás

Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvből szemlézünk, ezúttal a nyári aratás befejezéséhez közeledve a tarlógondozás és -ápolás kerül a fókuszba.

Tarlónak nevezzük a szántóföldi területet az aratást követően; más megfogalmazásban a tarló a learatott növényeknek a föld felett visszamaradt csonkja (1. fotó). A föld feletti és föld alatti részek együtt a tarlómaradványok. Akkor is tarlóállapotról beszélünk, ha a be nem takarított szár vagy szalma is a talajon marad (2. fotó). A tarlók értéke, kezelhetősége a talajok szempontjából a learatott növényfajtól függően változik.

• A mélyen gyökerező és nagy gyökértömeget fejlesztő növények száraz években a művelhetőséget rontóan száríthatják ki a talajt (pl. lucerna, cirokfélék). Az évelő pillangós növények esetében meg kell szüntetni a tarlócsonk élettevékenységét, lehetőleg úgy, hogy lebomlása javítsa az elővetemény- hatást.

• A keresztes virágú növények (őszi káposztarepce, mustár, olajretek) gyökerei lazultságfenntartó (s nem lazító) hatásúak, tarlójuk, amikor a talaj még nem száradt ki, könnyen és jó minőségben művelhető.

• A kalászos gabonák tarlója, a gyökérzet talajra gyakorolt kedvező hatása, valamint az – egyre ritkábban jelentkező – beárnyékolási érettség következtében nyirkos állapotban jó minőségben művelhető. Száraz idényben a talaj a művelhetőség nedvességszintjének eléréséig pihenhet a szecskázott szalma alatt.

1. fotó: Az időjárás elemeinek kitett, takaratlan felszín aratás után
• A hosszú tenyészidejű, széles sorközű növények tarlójának művelésekor – a száraz vagy a nedves évek kivételével – számíthatunk a beárnyékolási érettség vagy a sorközművelés kedvező utóhatására. A tenyészidő alatt és a végén sok gyom kelhet, amelyek kiszárítva a talajt, rontják a művelhetőségét. A szárszecskázás és a sekélyen végzett keverő-porhanyító művelés könnyíti a mélyebb (alap)művelést.

2. fotó: Szalmaszecskázás, egyenletes terítés, törekszórás aratáskor
Száraz tenyészidőben a talaj gyakran a holtvíztartalomig kiszárad, ezért jobb megoldás a talaj pihentetése a szecskázott szár vagy a sekélyen hántott réteg alatt (3., 4. fotó). A talajból a felszínre húzódó nedvesség a maradványok vagy a

következtében nyirkos állapotban jó minőségben művelhető. Száraz idényben a talaj a művelhetőség nedvességszintjének eléréséig pihenhet a szecskázott szalma alatt. • A hosszú tenyészidejű, széles sorközű növények tarlójának művelésekor – a száraz vagy a nedves évek kivételével – számíthatunk a beárnyékolási érettség vagy a sorközművelés kedvező utóhatására.

3. fotó: Száraz idényben a talaj pihenjen a zúzott szár alatt művelés előtt
A tenyészidő alatt és a végén sok gyom kelhet, amelyek kiszárítva a talajt, rontják a művelhetőségét. A szárszecskázás és a sekélyen végzett keverő-porhanyító művelés könnyíti a mélyebb (alap)művelést. Száraz tenyészidőben a talaj gyakran a holtvíztartalomig kiszárad, ezért jobb megoldás a talaj pihentetése a szecskázott szár vagy a sekélyen hántott réteg alatt (3., 4. fotó). A talajból a felszínre húzódó nedvesség a maradványok vagy a porhanyított réteg alatt kicsapódva javítja a talaj művelhetőségét. • A betakarítás az utónövény művelésére lehet kedvező – pl. a cukorrépa kiemelése, a burgonyabakhát megbontása lazító hatású –, de kedvezőtlen, amikor a talajt összetiporják. A talajokon a cukorrépa, öntözött vetőmag- és csemegekukorica betakarításakor keletkezett taposási kár hosszabb idő alatt gyógyítható.

4. fotó: A szecskázott kukoricaszár az elvárások szerint keverhető a talajba
Tarlógondozás

A talajállapot alakítása aratás után a biológiai élet pezsdítése, a vízforgalom és a művelhetőség javulása érdekében. A tarlóstádium ideje alatt, ha a gondozás szakszerű, a talaj pihen és megújul. A gondozás feladatai: a szalmát, szárat minél kisebbre kell aprítani, egyenletesen teríteni, sekélyen, mulcsot hagyva hántani a tarlót, majd a kigyomosodás után a talajt ápolni kell. Szalma, szárszecskázás és terítés. Az aratással megszűnik az árnyékolás. Mivel a bolygatatlan talaj felmelegedését és vízvesztését a tarlócsonkok nem akadályozzák meg, ezért új, hatásos védőtakarót kell találni. A talaj első nyári védőtakarója a szecskázott és egyenletesen terített kalászos szalma, esetleg a repceszár. Az aratáskor adapterrel zúzott és a tarlón egyenletesen terített szalma késlelteti a talaj kiszáradását, amely révén a hántás is jobb minőségben sikerül (2. fotó). A talaj mélyebb rétegeiből a felszín felé áramló víz a takaróanyag alján kicsapódva nedvesíti vissza a talajt. Az idővel, nedvességgel való takarékosság, a talaj kímélése az újabb taposástól az aratással egymenetes szalma- és száraprítás és a minél jobb terítés mellett szól. A tarlóhántás sekély (6–10 cm) tarlóművelési mód, amely a bolygatott felszín lezárásával teljes. A tarlót a tarlómaradványok zúzása után vagy azzal egy menetben lehet hántani. A talaj második nyári védőtakarója a hántott réteg. A védelem tökéletesebb, ha a tarlómaradványok legalább 35–45 százaléka a felszínen marad.

5. fotó: Búzaszalma – talajvédő anyag az aratás utáni kritikus időszakban
A művelés iránya térjen el a növényi sorok irányától (rézsútosan), mivel az eszközök keverő munkája így kedvezőbb (8. fotó). A korán aratott növények kisebb vízigényéből adódó előnyt jó tarlóműveléssel tovább lehet és kell növelni. Ez az előny a tarlók gondatlan használata esetén 2–3 hét, hőségben pár nap alatt elveszhet (1. fotó).

Búzaszalma 

A betakarított növény szára; a fő termék (szem) fontossága miatt mellékterméknek nevezik. Igen értékes, aratással egy menetben szecskázva és terítve talajvédő, klímastresszt enyhítő hatású anyag (5. fotó). Például: 3 t/ha búzaszalma általában 11–18 kg/ha N-, 2–7 kg/ha P- és 18–30 kg/ha K-hatóanyagot tartalmaz.

6. fotó: Repcetarló, közvetlenül aratás után; kedvező szecskaméret és eloszlás
A búzaszalma alomként használva is értékes, istállótrágya alapanyagként fontos szervesanyag- utánpótlási forrása a talajnak. A szervesanyag-források szűkössége miatt erősen vitatható a búzaszalma elégetése erőművekben (vagyis a hőenergiaként való használat).

Repcetarló

A dudvás szárú olajnövény betakarításakor szerencsés a szárszecskázó adapter járatása, törekszóróval (6. fotó). A hibrid repcék szára aratáskor is zöld, kissé vonódott, életlen kések esetén hosszabb maradványok kerülnek a talajra.

A felszíntakarás aránya – különösen törekszóró hiányában – közepes, ezért nem szerencsés a hántás halogatása. A repceszár a meleg napokon összeroskad, a takarás aránya csökken. Magas tarló hagyása – hibrid repcénél – látványnak nem szép, haszna azonban van, fékezi a felszín közeli légmozgást, ezzel a talaj kiszáradását.

7. fotó: Hibrid repce magas tarlója, alatta az árvakelés (jobbra) és kultivátoros alapművelés eredménye (balra)
A mérsékelt takarás, valamint az árvakelés elősegítése érdekében jobb a tarló hántását mielőbb elvégezni. A hántás sekély legyen (6–8 cm) és hengerezett felszín maradjon.

A hántott rétegből kiálló szárak a következő műveléskor már nem képeznek akadályt, mivel a száradással együtt a vonódottságot is elveszítik (7. fotó). A repceszár értékes, emiatt sem ajánlott tüzelésre való használata.

 

 

 

 

 

Meggondolandó:

A hántott és elmunkálatlan vagy a hántatlan és takaratlan felszín növeli a talaj vízvesztését. Hőségnapokon a talaj a nedvesség elpárolgásával párhuzamosan veszíti el rugalmasságát.

8. fotó: A hántás iránya a keverés érdekében térjen el a növényi sorok irányától
Az így kőkeményre kiszárított talajon az őszi alapművelést minőség- és energiaveszteséggel végezhetik el. Az őszi betakarítású növények tarlóinak gondozása céljában és hatásában eltér a nyáritól, a szárak aprítására, zúzására és talajba juttatására szorítkozik. A tarlóhántás fontos tudnivalói:

• A nedvesség visszatartását, a hőstressz enyhítését hatásos takarás – legalább 35%, jobb a 45–50% –, és a minél kisebb, hengerezett felszín nyújtja (9. fotó).

• A talajszerkezet és a biológiai élet védelmét hatásos takarással lehet elérni. A jól takart felszín felfogja az esőcseppek ütőhatását, enyhíti a hőség kárát, az alig takart, a csupasz azonban nem.

9. fotó: A bolygatott talaj felszínét – különösen nyáron – le kell zárni hengerrel
• A hántott réteg lazultsága a felszínre érkező csapadék befogadása miatt fontos. Ha nincs tömör talpréteg a hántott felszín alatt, a víz egyenletesen áztatja be a talajt, ekkor nem alakulnak ki az eliszapolódást fokozó összefolyások. Amikor nedves talajt hántanak, az alsó réteg összegyúrásával megakadályozzák a normális vízbeszivárgást.

• A hántott felszín rögösségének szerepe a kárenyhítésben: a közel azonos, legfeljebb ökölnyi nagyságú, a lezáró hengerrel egymás mellé rendezett, hántott rétegbe nyomott, kissé már porhanyított rögök egyformán viselkednek a beázás, átázás és a száradás folyamán (10. fotó). Az ismétlődő beázás, száradás hatással van a felszínre és az alatta lévő rétegre. Harmonikus biológiai élet nem alakul ki a foltonként, sávonként eltérően viselkedő talajban. A betakarításkor taposott, a hántáskor rögösebb sávok beéredését a többszöri beázás sem segíti elő.

10. fotó: Azonos hántásminőség esetén kiszámíthatóbbá válik az alapművelés ideje
• A mulcshagyó és keverő hatású hántás a talajba kevert tarlómaradványok feltáródásának előfeltétele. A gondozott talajban az idény csapadékától függetlenül marad elegendő nedvesség, emellett jó a levegő- és hőforgalom. Mindhárom szükséges a feltáródás biológiai folyamataihoz. Sok szalma esetén a fokozatos bekeverés – előbb a hántással, majd az ápolással, végül az alapműveléssel – a feltáródás fenntartása, majd lezajlása és a felszínvédő hatás kitolódása miatt is fontos.

• A tarlóhántás növényvédelmi feladatai. Legyen „jó magágya” az árva- és gyomkelésnek. Csekély nedvességveszteség esetén és az úgynevezett „fényhatás” okán gyorsabban kelnek ki a csíraképes magvak. A kikelt gyomok maghozás előtti elpusztítása ápolási feladat. A talaj jól időzített bolygatása (hántáskor, ápoláskor) zavarja a rovarkártevőket. Az aprított, egyenletesen talajba kevert (csomóktól mentes) szalma rosszabb élettér számukra. Az aratásig egészségesen tartott maradványok szakszerű hántás esetén nem fertőződnek meg kórokozó gombákkal vagy vírusokkal.

A tarlóhántás haszna száraz és átlagos idényben:

1. A talaj nedvességveszteségének csökkentése.

2. A talaj nedvesség-, hő- és levegőforgalmának jótékony szabályozása.

3. A talaj biológiai tevékenységének élénkülése révén a morzsásság, a művelhetőség javulása.

4. Elegendő takarás esetén a talajszerkezet és a biológiai tevékenység védelme.

5. A talajba kevert tarlómaradványok feltáródásához szükséges körülmények kialakulása.

6. Az árva- és gyomkelés elősegítése, a kártevők és kórokozók életfeltételeinek korlátozása.

A tarlóhántás közvetett haszna a káros hatások (erős felmelegedés, kiszáradás, kérgesedés, anaerob folyamatok, elgyomosodás, kártevő-gradáció) megelőzése és enyhítése a feltalajban és az alatta lévő rétegekben (táblázat). A szakszerű hántás száraz idényben a jó alapművelés minőség előfeltétele. A vízveszteség csökkentése és a művelhetőség javulása akkor várható, ha az aratás utáni első művelési beavatkozás sekély és mulcshagyó. A jól takart, közepesen lazult talaj a kis csapadékmennyiséget is befogadja. Hántásra a száraz talajt nem rögösítő, elmunkáló elemmel ellátott eszköz (kultivátor, síktárcsás porhanyító) alkalmas.

A tarlóművelés haszna csapadékos idényben:

Ismétlődő esők esetén a tarlóművelésnek a szabályozó és védő szerepe kerül előtérbe, a száraz idényhez képest változik a fontossági sorrend.

1. A talaj vízforgalmának alakítása, a befogadás elősegítése, a nedvességvesztés szabályozása.

2. A talajszerkezet védelme az eliszapolódástól a maradványok takarása révén.

3. A hő- és levegőforgalom szabályozása; az előbbi a hőségnapokon, az utóbbi a csapadékos időszak alatt és után előnyös.

4. A talaj biológiai életének kímélése a gyorsan váltakozó hő- és hidegstressztől.

11. fotó: A talajba ekével gyúrt szalma nehezen táródik fel
5. A tarlómaradványok feltáródásának megindulása. A nedves talajba gyúrt szalma nem táródik fel (11. fotó). A hántást az esők közti szárazabb napokra célszerű időzíteni. A talajba kíméletesen bekevert szalma feltáródása nedves talajban is megkezdődik és lezajlik.

6. Az aratáskor okozott taposási károk fokozatos enyhítése. Az első beavatkozás jó minősége a második eljárás (ápolás) jobb hatását előlegezi meg.

7. Növényvédelmi hatás, amely kiterjed a tarlón kikelt gyomok és az árvakelés pusztítására (kémiai módszerrel), újabb gyomkelés előmozdítására. A váltakozóan nedves maradványok jó kórokozó-élőhelyek, megoldást csak a jó feltáródás nyújt.

A tarlóhántás további tudnivalói csapadékos idényben:

• Előny a felső réteg átlevegőztetése, a szerkezet védelme, a bolygatatlan állapothoz képest jobb feltáródás és a gyomkorlátozás kihasználása.

• A jó időzítés fontos, meg kell várni a talaj legfelső rétegének szikkadását. A talajt gyúró és kenő hagyományos tárcsát ilyenkor nem szabad használni. Ezzel az eszközzel el lehet egyengetni az aratáskor keletkezett keréknyomokat, ám a 10 centiméter alatti nedves talajban a tömör, levegőtlen, vízzáró réteg gyúródik.

• A taposott talaj jó művelhetőségét megállapítani nehezebb, de a lehetséges károk gondosságra intenek. Kisebb kár, jó keverőmunka késes kultivátorokkal remélhető. Esős idényben, mire a hántásra sor kerül, a terület kigyomosodhat. Ekkor sem tanácsos a hántóeszközt maximális mélységig járatni, mert a mély bolygatás nehezíti a beéredést. A növényi sorokhoz mérten rézsútos irányt tartani kell.

• Kerülni kell a szalma talajba gyúrását, mivel lokálisan nitrogénhiány keletkezik (11. fotó). Feltáródás csak nyirkos, levegős talajban zajlik le. Aratáskor az óhatatlan torlódott szalmát szét kell szórni, a csomós talajba juttatás akadályozza a feltáródást.

Tarlóápolás

A tarlóművelés második fázisa a hántott tarló ápolása, amelyre a gyomok és az árvakelés tömeges megjelenése, az állati kártevők életterének zavarása miatt van szükség. Az ápolás módszere mechanikai – ekkor a hántásnál kissé mélyebben végzendő – és vegyszeres lehet. Mindkettő mellett vagy ellenében felsorakoztathatók a talaj kímélésével kapcsolatos érvek.

• Száraz idényben a vegyszerrel elölt növényi maradványok a talajfelszín védelmében hasznosulnak, ráadásul a kártevőknek sem marad friss zöld táplálék (13. fotó). A repce árvakelést 8–10 centiméterig célszerű meghagyni (nem használhat fel sok vizet), majd síktárcsával a talajba munkálva újabb, a már bomlófélben lévő vagy elbomlott szárnál hatásosabb takarót ad. A borsó árvakelés leperzselése akkor célszerű, ha esők után tömegesen kel és sok vizet használna. A kigyomosodott és sűrűn árvakeléses búzatarlók kémiai gyomirtása nedvességvisszatartó és növényvédelmi célt szolgál. A sűrű, 10–15 centiméter magas árvakelés mélyen is kiszárítja a talajt. A holt mulcs takar, ezért védő hatású, ez adja a tarlókon a talaj harmadik védőtakaróját.

13. fotó: Kémiailag elölt gyommaradványok
• Csapadékos idényben, vegyszeres ápolás esetén, különösen, ha a permetező nagy munkaszélességű, kevesebb taposási kár keletkezik. • A mechanikai tarlóápolás akkor célszerűbb, ha a műveléssel – a gyomirtás mellett – a talaj egyenetlenségén is javíthatnak. Az ápolással a hántáskor felszínen hagyott takaró aránya is csökken, a talajba juttatott hányad a feltáródás folyamatosságát biztosítja, pl. tarlóhántás után a mulcsban a szalma- talaj arány 60:40%, ápolás után 50:50 vagy 40–60%, a felszínen pedig 20–25 vagy 15– 20%. • A hántott tarlón kikelt gyomok az alapművelésig ne érleljenek magot. Az ápoló művelés a gyomirtás, a kártevőgyérítés mellett a talaj fizikai és biológiai állapotának javulásában is hatékony.

12. fotó: Lazítás, porhanyítás, keverés, tömörítés egy menetben
Tanácsok bármely idényre

• Ne hántsanak mélyen, mert költséges, a haszna pedig kisebb. A mély hántással előidézett rögösség miatt lassú beéredés várható.

• A hántáshoz alkalmas eszköz szükséges. Síktárcsás porhanyítóval (9. fotó) vagy késes kultivátorral (12. fotó) jól gondozhatók és ápolhatók a tarlók. Gömbsüveg alakú hagyományos tárcsát hengerrel járassanak.

• A biológiailag tevékennyé vált talaj a 3–4. hét után könnyebben lesz művelhető, így az ápolási munka költsége nem haladja meg a hántásét.

• A tarlóhántás jótékonysága az alapművelés kisebb költségében is kimutatható. A költségcsökkenés középkötött talajokon 15–35 százalék, kötött talajokon 12–24 százalék. Ellenben az elmaradt hántás vagy a rossz tarlóművelés vélt megtakarítása a nehéz művelhetőség nagyobb költségében (akár 45–50%) köszön vissza.

 

 

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó éve lesz a csemegekukoricának

Az előző évinél és a sokévi átlagnál is nagyobb csemegekukorica termés várható az idén Magyarországon a Syngenta szakértői szerint.

A hazai termelőket és feldolgozókat rosszul érinti az árak változása

A mezőgazdasági árak változása a gabonafeldolgozók és a gyümölcstermesztők számára igen komoly problémát okozhat – figyelmeztet a K&H. A malom és gabonafeldolgozó ipar részéről a jelenlegi, indokolatlanul magas árszint nagyon megfontolt készletpolitikát kíván. A gyümölcstermesztők esetében viszont a drasztikusan visszaeső árak mellett a munkaerőhiány is súlyos következményekkel járhat.

20 millió embernek elég búzát tudunk termeszteni

A magyar mezőgazdaság a jelenlegi lakosság dupláját, azaz 20 millió embert képes ellátni búzával, ami óriási eredmény - mondta Nagy István agrárminiszter az M1 aktuális csatornán kedden este.

Ismét csak átmeneti enyhülés várható

Kedden egy újabb gyenge hidegfront éri el térségünket, mely sokfelé hoz záporokat, zivatarokat és pár fokos lehűlést, azonban a front átvonulása után gyorsan visszatér a nyári meleg. Így gyorsak maradnak az érési folyamatok, viszont az átlagosnál hetekkel hamarabb és a szokásosnál magasabb hőmérsékleten történő gyors érés miatt a gyümölcsökben az íz, illat és zamat anyagok képződése is másként alakul.

Roadshow keretében tanulhatnak a modern technológiákról a dinnyetermesztők

Hamarosan befejeződik a dinnyeszezon a termelő körzetekben, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből még augusztus végéig bőségesen érkezik gyümölcs. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti osztályának elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: az idei szezonban körülbelül két héttel korábban érkezett a piacokra az igen jó minőségű görögdinnye.

„Felnőtt a palánt, hétfőn ültetünk!”

Nincs még egy olyan növényünk, mint a dohány, amely úgy játszik fontos szerepet az emberiség életében, hogy valójában nem elsőrendű szükséglet. Jelenleg a dohánytermesztés a kisebb mezőgazdasági ágazatok közé tartozik hazánkban, azonban mind az államháztartás, mind a foglalkoztatottság szempontjából jelentős szerepet tölt be.

Uborkaszedés kézzel vagy géppel

A szántóföldön termesztett uborka kézzel és géppel egyaránt betakarítható, de mivel nem egyszerre érik, a taroló rendszerű gépi szedésnél tetemes a terméskiesés. Ha sikerül sérülés nélkül osztályozni, különböző méretű uborkák értékesíthetők, hiszen a konzervipar szinte minden méretet fölhasznál.

Gigászi összeget buknak a meleg miatt

Csillagászati összegekben mérhető az aszály miatt a mezőgazdaságot ért kár Dániában is. Észak- és Nyugat-Európát korábban nem látott hőhullám sújtotta az elmúlt hetekben, a termelők csaknem mindenen rajtavesztettek.

A hazaárulótól a luxustraktorig

Tüzes gép, hazaáruló és nőknek készült körmös traktor – a magyar mezőgazdaság történetének főszereplői, amelyek nélkül ma nem léteznének high-tech luxustraktorok. Utóbbival dolgozni már nem is fizikai munka, inkább tudomány, hiszen a legújabb erőgépek mechanikáját az űr- és légi technológiához hasonlítják a szakértők.

Mit, mikor? Természeti károkkal kapcsolatos termelői bejelentés és a vis maior

Az elmúlt időszakban országszerte fordultak elő kedvezőtlen időjárási jelenségek, aszály, vihar és felhőszakadás. A károk adott esetben megalapozhatnak kárenyhítő juttatási igényt, de alkalmasak lehetnek támogatási jogcímek egyes feltételeinek (pl. termeléshez kötött fehérjenövény támogatás minimális hozamra vonatkozó előírása) nem teljesítése utáni jogkövetkezmények alóli mentesítésre (vis maior).