0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Ki milyen műtrágyát?

A világon és Európában is a nitrogén hatóanyagú műtrágyákból termelnek és juttatnak ki a legtöbbet. Az európai felhasználás a jóval kisebb mennyiségben termelt káliumhoz és foszforhoz hasonlóan nitrogénből is alulmúlja a gyártást. Hazánkban is nitrogén hatóanyagból fogy a legtöbb, abból is a kalcium-ammónium-nitrátból. Szerzőink a Faostat-adatokból állították össze a műtrágyapiaci helyzetképet.

A nitrogénműtrágyák ötödét Európában gyártják. Az európai termelés 2014-ben 22,5 millió tonna hatóanyag volt (1. ábra). A tíz legnagyobb termelő országban együttesen több mint 18 millió tonna nitrogénműtrágyát gyártanak, azaz az összes termelés bő 80 százalékát.

A legnagyobb termelők

Oroszország termelése önmagában megközelíti a 8 millió tonnát, Ukrajna és Lengyelország a második és harmadik helyet birtokolják a gyártók sorában, együtt 3,3 millió tonna hatóanyag-tömeggel. Az első tíz gyártó közt találjuk még Hollandiát (9%), Franciaországot (7%), Németországot (6%), Belgiumot (6%), Romániát, valamint Fehéroroszországot és Spanyolországot.

Európában 2014-ben összesen 15,2 millió tonna nitrogén hatóanyagot használtak föl.

2002-t tekintve bázisévnek, 12 év alatt hozzávetőleg 15 százalékos a növekedés. A világ nitrogén-felhasználásából az európai országok nagyságrendileg 14 százalékkal részesednek. A tíz legtöbb nitrogénműtrágyát felhasználó ország veszi föl a gyártott mennyiség háromnegyedét, mintegy 11,5 millió tonnát. Az élen Franciaország (14%), Németország (11%), Lengyelország (10%) és Oroszország (7%) áll.

A második gyakran használt hatóanyag, a foszfor termelése Európában éves szinten valamivel meghaladja az 5 millió tonnát, ez a világ termelésének 10 százaléka (1. ábra). A tíz legnagyobb termelő ország adja az Európában gyártott mennyiség 90 százalékát.

Közel 2 millió tonnás termelésével Oroszország ezen a téren is egyeduralkodó,

a legnagyobb tíz gyártó ország közül a második-harmadik Lengyelország és Litvánia (7-7%), őket követi Franciaország (4%). A 2014-ben Európában megtermelt foszforműtrágya mintegy 70 százalékát – ez 3,5 millió tonna hatóanyag – fel is használták Európában, ami a világ foszforfelhasználásának csupán a 9 százaléka. Az elmúlt évtizedben évenként 3-4 millió tonna hatóanyagot juttattak ki. Az első tíz felhasználó ország a teljes mennyiség közel 80 százalékát veszi föl, a legnagyobb fogyasztók közül Spanyolország áll az élen Franciaország és Oroszország előtt, de meghatározó mennyiséget juttatnak ki foszforból Lengyelországban, Németországban, Angliában, illetve Olaszországban és Ukrajnában is.

A Faostat adatai alapján 2014-ben 17 millió tonna kálium hatóanyag készült Európában, ez a világ összes termelésének a 40 százaléka. 2002 óta folyamatosan nőtt a kálium hatóanyagú műtrágyák gyártása (1. ábra).

Európa vezető káliumtermelő országai Oroszország, Fehéroroszország és Németország, közülük Oroszország adja a teljes európai termelés 45 százalékát közel 8 millió tonnával, amely már világszinten is említésre méltó, hiszen ez a világ káliumtermelésének 19 százaléka.

A második helyen Fehéroroszország áll, 36 százalékos európai részesedéssel, Németország termelt mennyisége 2014-ben meghaladta a 1,5 millió tonna hatóanyagot.

A 2014-ben megtermelt 17 millió tonnából 4,2 millió tonna hatóanyagot használtak föl. Ez a mennyiség az utóbbi 10 évben közel azonos volt, évenként 3,5-4,5 millió tonna. Az európai országok a világszintű felhasználásból 11 százalékkal részesedtek. Európában 10 ország juttatta ki a teljes mennyiségnek több mint a 80 százalékát, együttesen 3,3 millió tonna káliumot. A legnagyobb felhasználók Fehéroroszország (14%), Lengyelország (13%), Németország (11%), Franciaország (9%) és Spanyolország (8%), bár a világ teljes káliumfelhasználásának csupán néhány százaléka köthető hozzájuk.

Exportban is az oroszok az elsők

2014-ben Európából 16 millió tonna nitrogén hatóanyagot exportáltak, 2002–2014 között lassan, de folyamatosan nőtt a kiszállítás (2. ábra). Mennyiségben és értékben is Oroszország a legnagyobb szállító, a teljes exportált mennyiség 35 százalékával. Hollandia részesedése 14, Belgiumé 9, Ukrajnáé, Litvániáé és Németországé egyaránt 5 százalék. Az exportérték meghaladta a 11 milliárd amerikai dollárt, ennek a 85 százalékát (9,5 milliárd) a legnagyobb szállító országok teljesítették.

A foszforműtrágyák kivitele 2014-ben valamivel meghaladta a 4,8 millió tonna hatóanyagot (2. ábra). E téren is Oroszország áll az első helyen, a teljes kiszállított mennyiség 52 százalékát (mintegy 2,5 millió tonna) adta. A második Belgium, de lemaradása tetemes, hiszen mindösszesen 9 százalékos a részesedése a teljes exportmennyiségből, amely hozzávetőleg 400 ezer tonna hatóanyag. Az exportált foszfor hatóanyag mennyisége és értéke a nitrogénéhez viszonyítva nagyságrendileg alacsonyabb, de az elmúlt évtizedben fokozatosan nőtt. Az exportált foszfortrágyák értéke 259 millió dollár volt 2014-ben, annak 38 százalékát Hollandia adta, a második helyen Bulgária (33%) áll, azt pedig nagy lemaradással Belgium és Németország követi 8-8 százalékkal.

Foszfor hatóanyagból 2014-ben összesen 3,5 millió tonnát vásároltak az európai országok (3. ábra), mintegy 400 millió dollár értékben.

A legtöbbet Franciaország, Németország és Olaszország importálta, míg az értékben kifejezett rangsorban Franciaországot (20%) az Egyesült Királyság (15%) követi, majd Olaszország (17%) és Németország (11%).

A kálium hatóanyagú műtrágyák európai kivitele 10,5 millió tonna volt, amelynek értéke meghaladta a 6 milliárd dollárt (2. ábra). A világ exportált mennyiségének 40 százalékát Európa országai adták. A legnagyobb szállítók, Oroszország, Fehéroroszország és Németország együttesen közel 8 millió tonna kálium hatóanyagot (a teljes európai export háromnegyedét) adtak el a nemzetközi piacon. Az exportértéket tekintve szintén e három ország a legmeghatározóbb.

Az európai káliumimport a világon eladott mennyiségnek mindössze a 18 százaléka volt (3. ábra), 2014-ben 6 millió tonna hatóanyag, értéke megközelítette a 2,5 milliárd dollárt. A legtöbbet Belgium, Franciaország, Lengyelország és Hollandia vásárolt a nemzetközi piacon, ezekbe az országokba érkezett a teljes mennyiség körülbelül fele. Az importált káliummennyiség az elmúlt években alig változott.

Nitrogénből sokat vásároltak az európai országok, hiszen ez a legnagyobb mennyiségben fölhasznált hatóanyagtípus, szinte minden ország használja, ám csak néhány termeli nagy mennyiségben. Az importált mennyiség (hatóanyagban kifejezve) 2014-ben 11,4 millió tonna volt, ez a negyede a világon összesen vásárolt mennyiségnek (3. ábra). A tíz legnagyobb vevőhöz került a teljes európai mennyiség 70 százaléka. Az első helyen áll Franciaország (18%), azt Németország követi (11%), majd a harmadik és negyedik helyezett 8-8 százalékos részesedéssel az Egyesült Királyság és Belgium. A Faostat adatai alapján az első tíz vevő között találjuk Magyarországot is, szerényebb, 2,5 százalékos részesedéssel, amely nagyságrendileg 280 ezer tonna hatóanyag. A nitrogén hatóanyagú műtrágyák importált értéke folyamatosan nőtt az elmúlt évben, 2014-ben Európában elérte a 8,7 milliárd dollárt. Az import értéke és mennyisége szerint is Franciaország, Németország, Belgium és az Egyesült Királyság áll az élen.

Hazai helyzetkép

A hazai adatbázisokban (KSH, AKI) nem találunk a nitrogén, foszfor és kálium hatóanyagú műtrágyák termelésére vonatkozó adatokat, így azt a Faostat adatbázisa alapján értékeltük. Világszinten a magyarországi termelés, felhasználás és kereskedelem is elenyésző, egyik kategóriában és egyik hatóanyag esetében sem érjük el az egy százalékos részesedést.

Európai viszonylatban sem meghatározó Magyarország műtrágyatermelése, de itt a részarányunk néhány hatóanyag esetében meghaladja az 1-2 százalékot.

Minden hatóanyagból említésre méltó viszont a vásárolt mennyiség: Európa nitrogénműtrágya-importjából (hatóanyagban kifejezve) a már említett 2,5 százalékkal részesedünk, foszfortrágyákból 3,1, káliumtrágyákból pedig 1,8 százalékkal.

2000-től 2007-ig a nitrogén, kálium, és foszfor hatóanyag felhasználása egyaránt nőtt, 2009-re azonban – az előző évi drasztikus áremelkedés következtében – számottevően visszaesett. 2010 után mindhárom hatóanyag forgalma lassan emelkedni kezdett, 2016-ban meghaladta az 550 ezer tonnát. Nitrogén hatóanyagból a fölhasznált mennyiség 360 ezer tonna körül alakult, foszfor hatóanyagból 91 ezer, míg káliumból 98 ezer tonna fogyott. A három hatóanyag felhasznált mennyisége közötti arány a vizsgált időszak minden évében közel azonos, vagyis az összes mennyiség mintegy 70 százaléka volt nitrogén, 14 százaléka foszfor, 16 százaléka pedig kálium (4. ábra).

Ezen hatóanyag-mennyiségek azt jelentik, hogy hazánkban (természetes súlyban) mintegy 1-1,1 millió tonna nitrogénműtrágyát, 200 ezer tonna foszforműtrágyát és hasonló mennyiségű káliumműtrágyát értékesítettek (4. ábra).

Hazánkban is egyértelműen a nitrogéntartalmú műtrágyákból fogy a legtöbb (5. ábra). Korábban a meghatározó típus az ammónium-nitrát volt, 2008-ig abból juttattak ki a legtöbbet, az utóbbi évtizedben azonban átvette a vezető helyet a kalcium-ammónium-nitrát (mészammon-salétrom, MAS). Az előbbi visszaszorulásának legfőbb oka, hogy az európai uniós jogi átszabályozás miatt – robbanásveszélyes jellegéből adódóan – már nem lehet nagy tételben és hosszú ideig tárolni, ezért egyetlen gyártó sem gyárt nagy, készletezendő mennyiségeket. A káliumműtrágyák közül érdemben csak a kálium-klorid számottevő a piacon, elenyésző az eladott kálium-szulfát mennyisége. Ez utóbbi körülbelül kétszer annyiba kerül, és mindössze a néhány tízezer hektár termőterületet kitevő – klórérzékeny – kertészeti kultúrákban alkalmazzák (5. ábra).

Az öt leggyakoribb műtrágyatípus világ- és európai szintű felhasználása eltér a magyarországitól.

A világon a legnagyobb mennyiségben a karbamidot és a kálium-kloridot juttatják ki, 2015-ben az előbbiből 52 millió, az utóbbiból pedig 19 millió tonnát használtak föl.

Európában ammónium-nitrátból fogy a legtöbb, 2015-ben 3,8 millió tonna, a második helyen álló mészammon-salétromból (MAS) pedig valamivel több, mint 2,5 millió tonnát juttattak ki. Az európai országok közül ammónium-nitrátból a legnagyobb felhasználó Oroszország, majd Németország és Franciaország, de jelentős mennyiség fogy belőle az Egyesült Királyságban, illetve Fehéroroszországban is.

A három fő hatóanyag közül a nitrogén behozatala kiemelkedő, a vizsgált időszakban átlagosan 200 ezer tonnányit vásároltunk (ez az összes behozott nitrogén, foszfor és kálium hatóanyag fele), bár az utóbbi években ez a mennyiség már meghaladta a 250 ezer tonnát is (6. ábra).

Foszfor hatóanyagból átlagosan 88 ezer, káliumból pedig körülbelül 100 ezer tonnát hoztunk be. A foszfor- és a káliumimport 2009-ben erőteljesen visszaesett, de azóta fokozatosan nő, és mára elérte a 2008 előtti szintet. A behozott műtrágya összértékének 70 százalékát a nitrogénimport adja (6. ábra).

Az összes, külföldön eladott műtrágya-hatóanyag 80 százalékát a nitrogén teszi ki, és ezt is döntő részben a Nitrogénművek Zrt. értékesíti (7. ábra).

A kivitt nitrogén hatóanyag mennyisége átlagosan 120 ezer tonna, de a folyamatos növekedés hatására az utóbbi években megközelíti a 200 ezret. Foszfor hatóanyagból 8,8 ezer tonnát vittünk külföldre, káliumból pedig 8,4 ezer tonnát, hazánkban ugyanis nagyon kis mennyiségben gyártanak – importált alapanyagból – foszfor- és káliumműtrágyákat. Értékben is a nitrogénműtrágya áll az első helyen.

(A műtrágyapiacról készített összefoglalást a Zöldség-Gyümölcs Piac idei 1. számából vettük át.)

Forrás: Kertészet és Szőlészet