0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 18.

Nyáron sem kell lemondaniuk a lovasterápiáról a rászorulóknak

Autista, pszichés zavarokkal, magatartásproblémákkal küzdő, tanulásban vagy értelmileg akadályozott, hallás- vagy látássérült gyermekeknek szerveznek lovasterápiás tábort Fóton.

Ezek a gyerekek év közben is járnak ki lovagolni, azonban hogy nyáron se kelljen teljesen lemondaniuk a lovak közelségéről, a Magyar Lovasterápia Szövetség táborokat szervez a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fóti Lovasterápiás és Oktató Központjában.

Néhány évtizeddel ezelőtt még szinte alig tudott valamit a közvélemény az autizmusról, a szélesebb magyar társadalom először lényegé­ben az 1988-ban forgatott Esőember című film kapcsán hallott a betegségről.

– Húsz éve foglalkozom lovasterápiával, ezen belül a gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna szakággal.

Az utóbbi években azt tapasztalom, hogy jelentősen megnőtt azoknak a gyermekeknek a száma, akiknél autizmus spektrumzavar diagnózist vagy pervazív fejlődési zavar diagnosztizálnak, illetve akiknél a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitá­ciós bizottságok autisztikus tüneteket figyelnek meg

– mondja a Magyar Hírlapnak Bozori Gabriella, a Magyar Lovasterápia Szövetség ügyvezető alelnöke.

A gyógypedagógus-lovasterapeuta arról is beszélt, hogy a táborban olyan komplex programot valósítanak meg, amelyet kimondottan autizmussal élő gyermekek számára alkottak meg. A program tíz témakört dolgoz fel, célja, hogy megtanítsa a társas együttéléshez szükséges elemi viselkedési formákat, fejlessze az énkép és az éntudat kialakulását és megszilárdulását.

Felvetődhet a kérdés, hogy kapcsolódnak a programhoz a lovak?

Bozori Gabriella elmondja, hogy bő húsz éve Howard Clinebell megalkotta az ökoterápia fogalmát, amelynek középpontjában az az elgondolás áll, hogy a természet és az ember közötti holisztikus kapcsolódás révén mindkét „fél” rendelkezik a másik gyógyításának képességével. Kutatások bebizonyították, hogy az ökoterápiás foglalkozások jónak bizonyulnak súlyos pszichiát­riai problémákkal küzdő, kedvezőtlen társadalmi helyzetű, sérült, fogyatékos, civilizációs- és szenvedélybetegségekkel küzdő személyeknél.

Az ismeretekhez a terapeuták hozzákapcsolják a lovakkal kapcsolatos tudást és élményeket, szinte minden fentebb említett tárgykörhöz szorosan kapcsolódik egy kiegészítő lovas témakör is.

A mozgásfejlesztő foglalkozások például segítik a testkép, a testtudat kialakítását. A finommozgás-fejlesztő foglalkozásokon rajzos formában a gyerekek teljes alakos képet, illetve önarcképet készítenek magukról, különböző technikákkal ábrázolják kedvenc lovaikat is. Amikor megérkeztünk Fótra, a gyerekek épp rajzoltak, magukról beszéltek, milyen színű a szemük, a hajuk, másokhoz viszonyítva magasabbak vagy alacsonyabbak.

Pszichológus lovasterapeuta segítségével támogatják a gyerekeket abban, hogy minél jobban, pontosabban tudják kifejezni érzelmeiket, hangulataikat, vágyaikat, képzeletüket, élményeiket, és ennek a célnak a megvalósításához művészetterápiás eszközöket is felhasználnak. A lovak tanulmányozása mindenre jó példa, hogyan viselkednek, hogyan teremtenek kapcsolatot a lovassal vagy egymással.

A példán keresztül a gyerekeket rá lehet vezetni arra, hogyan viselkedünk egy családtaggal és miként egy idegennel.

A foglalkozás végén a gyerekek kimennek a karámhoz, ahol lovaglás előtt leápolják a lovakat. Íme egy példa új ismeretek elsajátítására: meg kell tanulniuk, hogy a port szükséges kikefélni a ló szőréből, nehogy felsértse az állat testét a lószerszám. A lovaglás a szabályok betartására, az állatról való gondoskodásra is ösztönöz, hisz a lovat nem állíthatjuk csak úgy le, mint egy biciklit, és a gyerekeknek azt is meg kell tanulniuk, hogy a lónak is lehet rossz napja. „Figyelj, ha odébb mozdul a ló, lépj arrébb te is; vigyázz a lábára; ne mozogj hirtelen; ne rángasd” – hallatszanak a kérések Bozori Gabriellától. A lovak érzik a feléjük áradó érzelmeket, akkor pedig kifejezetten boldogok, ha lekefélik szőrüket. A foglalkozásokon az átlagosnál kisebb testű, nyugodt haflingi és Lewitzer fajtákkal dolgoznak.

A lovaspályához közeli erdőben kifejezetten erre a célra kialakított pályán haladhatnak végig a gyermekek. A lovas tanösvény célja, hogy a kicsik játékos formában, lóhátról, interaktív játékok, táblák és elemek segítségével fejleszthessék a lovakkal kapcsolatos tudásukat.

A lovak különböző terepviszonyokon, emelkedőn, kisebb akadályokat kikerülve haladnak. – A változatos lovaglási körülmények a gyerekeket figyelemre tanítják, megtapasztalják a talajtípusok közötti különbséget lovon ülve, figyelhetnek az őket érő hatásokra, miként kell egyensúlyozniuk az állaton ülve, valamint hogyan tartsák testüket egyenesen – mondja Nikolett, az egyik segítő, miközben a fák közt haladunk.

Zoli minden terepet érdekesnek tart, ügyesen üli a lovat, akárcsak Dorka, aki harmadikos, ő is jár lovagolni év közben. Talpraesetten lovagol, tartása példás, pedig még a szúnyogok is csipkedik menet közben, mutatja. – Nagyon jó itt lenni, sokkal jobb, mint a városban, a négy fal között. Ha nem jöhetek ki, olyankor elmegy a kedvem mindentől – ecseteli Tibor, aki már régóta lovagol Fóton.

Érdekes, eleinte nem szerette a lovaglást, nyűgnek érezte, mára el sem tudná képzelni az életét a hátasok nélkül.

Szülei erőltették, hogy ne adja fel idejekorán, amiért nagyon hálás nekik. Hasznosnak tartja a lovasterápiát, úgy véli, ha nem ülne nyeregbe, ellustulna. Dárió várólistásként kerülhetett be a táborba, ő most ül életében először lovon. Eleinte kicsit tart az állattól, ám hamar megszokja a jószág közelségét. „Robika nagyon aranyos”, dicséri a lovat pár perc lovaglás után.

Forrás: Magyar Hírlap