0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Tordason a kajszifajták tizede nem fagyott el az idén

Az idei tordasi kajszibemutatón a valóban fagytűrő fajtákon volt a hangsúly, ami nem is csoda, hiszen a Nébih gyűjteményében lévő több mint 350 kajszi alig tizede hozott termést a márciusi fagy után. A NAK és a Nébih negyedik közös fajtabemutatóján Lukács József Nébih-elnökhelyettes elmondta, a következő rendezvényen Pölöskén a gesztenye, a szilva és a dió számos fajtáját lehet majd megismerni.

A rendezvényen megemlékeztek az idén elhunyt Tomcsányi Pál akadémikusról, a gyümölcsfajta-értékelés hazai szellemi atyjáról. Pernesz György osztályvezető a elmondta, hogy megújulnak a Nébih kísérleti gyümölcsösei, Tordason az idén 350 őszibarack- és mandulafajta kerül sűrű térállású, korszerű művelésmódú ültetvénybe, jövőre pedig a kajszigyűjtemény újul meg.

Szani Zsolt témafelelős ismertette a legújabban állami elismerést nyert magyar kajszifajta, a Pedryc Andrzej emléke fontosabb tulajdonságait. Ez a magyar Goldrichnek tekinthető kajszi, jó minőségű a gyümölcs és nem fogékony a betegségekre, a kevéssé pusztuló fajták közé tartozik. A Gönci magyar kajszinál sokkal erősebben növekszik, nagy, szétterülő fája van, ezért bár bőtermő, a fajlagos hozamai kissé elmaradnak a Gönci magyar kajszitól. Nagyon sok virág nyílik rajta és jól berakódik, ezért a termésbiztonsága jobb az összehasonlító fajtánál. Gyümölcse 45-50 grammos, magas a szárazanyag-tartalma, kimondottan édes, lédús, jó a húsállománya. Július közepén szedhető egy menetben. Önmeddő fajta, azok a kajszik ajánlhatók pollenadónak mellé, amelyek jól termékenyítik a Harmatot. Az idén jó fagytűrőnek bizonyult.

Kajszi biotermesztéséről beszélt Berényi László, aki a szerbiai Királyhalomból érkezett. Korábbi tapasztalatai alapján csak két fajtát ültetett, a Magyar kajszit és az NS Rodnát, mert a tizenötéves állományban ezeknek a fáknak a 80 százaléka megvolt, tehát nem hajlamosak a kajszipusztulásra. Istállótrágyázás és mélylazítás után telepített, az első évben pedig krumplit termesztett a sorok között. Ez nemcsak a belőle származó bevétel miatt célszerű, hanem azért is, mert „összegyűjti” a talajlakó kártevőket. A növényvédelmet réz nélkül, növénykondicionálókkal oldja meg, és nagyon fontosan tartja a sebkezelést.

Ausztriából érkezett Robert és Dominik Schreiber, akik gépi művelésű kajsziorsóról, és új fajtákról tartottak előadást. Friss fogyasztású kajszinál fontos a méret és a színeződés, amit az új, öntermékeny fajtáknál csak gyümölcsritkítással lehet elérni, sok kézi munkával, ami pedig nagyon drága. Hogyan lehet géppel végezni a szükséges műveleteket úgy, hogy ne rontsa a minőséget, tették föl a kérdést. A megoldás pedig a 3,5 x 2 méteres térállású, 3,5 méter magas fákból álló ültetvény, ahol a fák lombfala mindössze egy méter széles. Erre a művelésre főként öntermékeny fajták alkalmasak, és a gépi metszéssel, mechanikai virágritkítással és szedőplatós szürettel összesen 250-300 munkaóra takarítható meg egy hektáron.

 

Romániában a Konstancai Gyümölcskutató Intézetben 2004 és 2013 között 15 kajszifajtát hoztak létre, tudtuk meg Alexandru Opritja nemesítőtől. Az Elmar és az Ovidius fajtaoltalmat is kapott. Legkorábban az Elmar érik, június 10. körül, de nagyon későn virágzik, és általában elkerüli a tavaszi fagyokat. Nagyon szép sötét fedőszíne alakul ki, rendszeresen terem. A fajtasor utolsó tagja az Ovidius.

Az ültetvényben késői és nagyon késői fajták közül láthattunk néhányat.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu