Back to top

Új trend: városi, fiatal párok kezdenek gazdálkodni vidéken

Elnéptelenedés fenyegeti a vidéket, ám akadnak olyan falvak, ahová egymás után érkeznek a fiatalok, akik jó levegőt, egészséges élelmiszert, harmóniát szeretnének biztosítani felcseperedő gyermekeiknek. Harsányban és Bükkaranyoson is jól érzik magukat a fiatal nagycsaládosok.

Leginkább a több gyermeket vállaló értelmiségi párok hagyják maguk mögött a szmogos, drága nagyvárost és szolidabb áron vesznek házat a megyeszékhely szomszédságában fekvő településeken, ahol sokan önszorgalomból vagy különböző földprogramok, pályázatok kapcsán a gazdálkodás fortélyait is elsajátítják - írja a boon.hu.

Szép környezetben

Ivancsóné Kuris Gabriella és két kisgyermeke
Fotó: Juhári Andrea/boon.hu
Miskolc közelében ilyen felkapott községnek számít Bükkaranyos és Harsány is, a Bükk-hegység lábai előtt elterülő, dús erdőkkel szegélyezett falvakban egyre többen telepednek le. Bükkaranyos a 2000-es évek elejétől népszerű a vidéken újrakezdők körében.

Önellátásra törekednek

– Sok tudatos, egymásra épülő döntés eredményeként váltunk vonzóvá. Legtöbben Miskolcról, de a Dunántúlról is érkeznek páran. A többség használt házat vesz, melyet ízlés szerint átalakít. A nyugdíjasok és a fiatalok is szívesen jönnek, utóbbiak igyekeznek kiaknázni a csok-ot és különböző kedvezményeket.

70-80 olyan őstermelő van a községben, akik fóliasátorban is gazdálkodnak, és virágot is többen termelnek

– magyarázta Nagy Lajos, Bükkaranyos polgármestere, aki azt is elárulta, több területen törekednek önellátásra.

– Kertészet, zöldségtermesztés, baromfitenyésztés, a szél-, a nap és a vízenergia felhasználása jellemző, de kezd kiveszni a kistelepülésekről a nagy állatok tartása, egyre kevesebb háznál van marha, disznó. Bükkaranyoson jó élni, sokan szeretik ezt a biztonságos, tiszta és szép települést – tette hozzá.

Mesebeli táj

Rasztóczky Emeséék kinőtték komlóstetői 57 négyzetméteres lakásukat, amikor megszületett a negyedik gyermekük, a bükkaranyosi erdő szélén álló otthonuk kertjében dísznövényeket nevelnek, ám veteményesre nincs idejük a munka mellett.

– Görömbölyön, a Martinkertvárosban 8-10 millió forinttal drágábbak az új építésű házak, és itt nagyobbak a porták is. Az óvoda klasszisokkal jobb, mint a nagyvárosi intézmények, rugalmasak a nevelők.

Az önkormányzat által termelt bioélelmiszereket dolgozzák fel a közintézmények konyháin.

Mindössze 20-25 perc innen autóval a megyeszékhely. Könnyen beilleszkedtünk. Itt nem fordul elő olyan, hogy rá se nyitják valakire az ajtót. Szeretjük a mesebeli tájat, gyakran látunk rókát, őzikét, fácánt, a vaddisznó pedig a falu másik oldalán rémisztgeti az embereket. Az idősebbek szerint korábban aranylelőhely volt itt – sorolja Emese, aki a helyi iskolában tanít történelmet és éneket.

Harsányban is hasonló a helyzet. Szabó Gergely, polgármester tősgyökeres harsányi, az ük és a szépszülei is ezen a kiváló természeti adottságokkal bíró területen éltek.

Az önkormányzat számos kedvezményt biztosít azoknak, akik Harsányban képzelik el a jövőjüket és az idetelepülő vállalkozásokat is megbecsülik, és szürkemarhákat is tartanak.

Harmonikus személyiségek

– Komoly infrastrukturális fejlesztések zajlottak, sok értékteremtő vállalkozás bontakozott ki. Az iskolában olyan foglalkozások közül válogathatnak a gyermekek, mint a balett, dzsúdó, úszás, lovaglás. Itt 21 századi minden intézmény kívül és belül is. A Bükk lábai előtt elterülő erdőket, a halastavakat sokan megcsodálják, de a plüssmackó gyűjtemény, a kalandpark, a ménes és a parajdi sóbánya hasonmása is népszerű a helyiek és a turisták körében is – emelte ki Szabó Gergely.

Ivancsóné Kuris Gabriella Nógrád megyében, férje Tokaj-Hegyalján nőtt fel, az egyik miskolci lakótelepről érkeztek. Jelenleg 25 ezer forintért bérelnek házat az önkormányzattól, és építkeznek az 1000 négyzetméteres telkükön. A parányi kertben paprika, paradicsom, cukkini, uborka is terem.

A gazdálkodásba a gyermekek is besegítenek, ők úgy ismerik a növényeket, mintha született őstermelők lennének. Ivancsóék a biogazdálkodás fortélyait is igyekeznek átadni utódaiknak.

– Helyes, hogy trend vidéken újrakezdeni. Anyagi szempontból is előnyös, olcsóbbak az ingatlanok, és itt a konyhakert. Fogalmunk sincs róla, mennyi mérget tartalmaznak a tömegfogyasztásra szánt primer áruk. A természettel összhangban élő, harmonikus személyiségeket szeretnénk nevelni a kicsikből – emelte ki a kétgyermekes anyuka, aki ősszel harmadik csemetéjének ad életet.

Forrás: 
boon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A digitalizáció a fejlődés kulcsa

A Közös Agrárpolitika forrásainak megőrzését célzó tárgyalásokon való eredményes fellépést, az osztatlan közös tulajdon körüli problémák felszámolását, az öntözésfejlesztést, valamint a digitalizáció elterjedésének támogatását nevezte a következő év, illetve évek legfontosabb feladatának Farkas Sándor.

Idén is lesz állásbörze az állatorvosoknak

A tavalyi első, állatorvosoknak szóló állásbörze sikerén felbuzdulva újabb, potenciális munkáltatóknak és lelkes pályakezdőknek szóló eseményt szerveznek idén is az Állatorvostudományi Egyetemen.

Hamarosan kiírják a a Modern falu program pályázatait

Várhatóan két héten belül megjelennek a Modern falu program első pályázatai, és májusig az összeset kiírják - nyilatkozta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Szezonális vendégmunkások: kik dolgoznak a német földeken?

Évente 300 ezer, főként lengyel és román mezőgazdasági vendégmunkás érkezik Németországba, hogy – olykor embert próbáló feltételek között – részt vegyen a spárga vagy az eper és más zöldség- és gyümölcsfélék betakarításában.

Klímaváltozás: merre indulhatnak a kistermelők?

Tömegével pusztulnak az állatok Ausztráliában, ahol most nyár van, és nem is akármilyen, hiszen a hőmérséklet több helyen folyamatosan negyven Celsius-fok fölött van. Hazánkban is egymás után megdőlnek a téli melegrekordok - sok más érdekes téma mellett erről is olvashat a Kistermelők Lapja februári számában.

Új elnökség a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat élén

Kiemelt feladatunk a vidéki sokszínűség megtartása, mely büszkeséggel tölti el az ott dolgozó embereket - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Csopakon, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökségi alakuló ülésén.

Csak sertéshús, szalonna és fűszerek a javából

„Örülök, hogy végre olyan házi kolbászt találtam, amilyenre vágytam: gusztusos megjelenés, gyönyörű, nem mócsingos, mesés füstölés és harmonikus ízvilág. Ennek az a titka, hogy csak három fő összetevőt tartalmaz, ahogy a „békebeli világban”: sertéshús, ipari szalonna és fűszerek a javából – nem folytatódik a sor a különféle gyorsérlelő kultúrákkal, egyéb adalékokkal.”

Zárul a mezőgazdasági üzemek energiahatékonyság javítására kiírt felhívás

A Vidékfejlesztési Program minden forrásának a gazdatársadalom és a vidék valós fejlesztési elképzeléseit kell szolgálnia – hangsúlyozta Kis Miklós, vidékfejlesztésért felelős államtitkár szombaton, a Hódmezővásárhelyen megrendezett Gazdanapi Fórumon.

Minőségi marhahús: az Angus egyik hazai fellegvára

A Farm54 az Angus marha tenyésztés, húsfeldolgozás és ételek elkészítésének egyik hazai fellegvára. Ekmann László tulajdonos azt mondja, következő lépésük a vendéglátás beindítása lesz. S hogy miként is indult a családi vállalkozás?

150 milliárd forint a Magyar Falu Programra

Idén minden eddiginél több központi költségvetési forrás jut településfejlesztésre Magyarországon, amelyből a Magyar Falu programra 150 milliárd forintot fordítanak - közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos kedden Budapesten háttérbeszélgetésen.