Back to top

Kukorica helyett vadvirágos rét - támogatással

Egy áramszolgáltató kezdeményezése segíthet csökkenteni a Németországban egyre terjedő kukorica monokulturákat és létrehozni a beporzó rovarok és méhek számára hasznos növényi társulásokat. A kezdeményezés, amennyiben beválik, más régiók számára is példaértékű lehet.

A  német középhegységben, a Sváb-Albon, a Nürtingeni Városi Művek és a Bioszféra rezervátum összefogásával egy projekt indult, mely a méhek és méhészek számára is kedvező lehet.

A farmereket arra ösztönzik, hogy az időközben gigantikus méreteket öltött kukoricatermesztés helyett más vadvirágokat, helyi növényeket termesszenek, melyet aztán biomasszaként leadhatnak a környékbeli vállalatnak, hogy az biogázból áramot termeljen.

Kamillán gyüjtó méhecske
Fotó: Hevesi Mihály

Az áramszolgáltató az áram értékesítéséből befolyt összegből  kilowattonként egy centet fizet a projektben résztvevő mezőgazdasági termelőknek, hogy a vadvirágok termesztése megérje nekik, és kompenzálják. a jövedelem kiesést.

A vadnövény magkeverékben a kömény, zsálya, kamilla, lóhere, pohánka mellett még további 21 a régióra jellemző virágzó növény magja található.

Az egyszer bevetett termőföld  5 évig terem és nincs szükség újravetésre, trágyázásra, növényvédőszerekre.

Az eddig ily módon bevetett termőterületeken újra megjelentek a beporzó rovarok, és a helyi viszonyokhoz képest a méhészek számára is jelentős mézhozam realizálódott.

A helyiek szerint nem túl szép az így bevetett terület, mert elhanyagoltnak tűnik a vadvirágos termőföld, melyen sokszor két méteres növények is előfordulnak, de örülnek, hogy áramfogyasztóként részt vehetnek a beporzók rehabilitációjában és a természetvédelemben.

Egyelőre nem egyértelmű, hogy valóban megéri-e a gazdáknak kukorica helyett a méhek és beporzók számára hasznos növényeket termelni, de a projekt első szakaszában hamarosan kiderül.

A nyugati országokban problematikussá vált a monokulturák egyre nagyobb térhódítása, ami ugyan a gazdák szemszögéből megéri, ám a méhek és egyéb rovarok szempontjából nem szerencsés, hiszen a fehérjeforrás ezáltal meglehetősen egyoldalúvá válik. Úgy kell ezt elképzelnünk, mintha huzamosabb ideig kizárólag egyetlen élelmiszeren, mondjuk sajton kellene élnünk. Ez  nem csak unalmas lenne, de az egyoldalú táplálkozás egészségkárosodáshoz is vezetne.

 

Forrás: 
https://www.stuttgarter-zeitung.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méheket pusztítja az atka, sok az üres kaptár Tolna megyében

A hosszan tartó meleg őszi napoknak nem örültek a megye méhészei. Attól tartanak ugyanis, hogy a kaptárakban a téli időszakra szánt mézkészlet idő előtt elfogyhat. Az idei év amúgy is sok bosszúságot okozott a termelőknek. A méztermés közepesre sikerült, az atkás betegség pedig sok kaptárt meggyérített.

Kaptárak lehallgatásával mentenek méheket

A mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés segíthet megállítani a világ méhpopulációjának drasztikus lecsökkenését. A kaptárakra hat érzékelőt helyeznek, melyekkel rögzítik a méhek zümmögését, a láb és szárny mozgásuk hangjait, az általuk termelt méz súlyát, a kaptár páratartalmát, továbbá a helyi időjárási és légszennyezettségi viszonyokat.

„Méhcsípés-terápia” Kairóban

Ezerszámra tenyészti a méheket Omar Abulhassan Kairó külvárosában – de nem a méz, hanem a méreg miatt.

Mézes reggeli Tatán

November 16-án, pénteken Tatán ünnepélyes keretek között kezdődött el a Mézes reggeli nevű idei mézfogyasztást ösztönző kampány, melyet Szlovéniában indítottak el, s célja, hogy a gyermekeket a mézfogyasztásra ösztönözze, megismertesse velük a méz és más méztermékek kiváló élettani hatásait.

Ha megjön a hideg, összebújnak a méhek

A téli időszak az összehúzódás időszaka a kaptárban. A méhek telelőfürtben vészelik át a hideget, melyben állandó hőmérsékletet tartanak. Máig megfejtetlen, miként szabályozzák a fürt hőmérsékletét. A fürtbe húzódás egyúttal jelzés a méhész számára.

Árulkodó méhek

Méheket több évtizede használnak környezeti terhelések megfigyelésére. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatói, ipari partnerek bevonásával 2015-ben kezdtek méhcsaládokra alapozott biomonitoring rendszer fejlesztésébe. Eddigi tapasztalataikat konferencia keretében számoltak be.

A mérgezett méhek antiszociálisak lesznek

A méhek szociális viselkedése nagyon fontos az életmódjuk szempontjából: akár táplálkoznak, élelmet gyűjtenek, az utódaikat nevelik vagy éppen a fészküket hűtik, fűtik, építik és javítják, a kolónia minden feladatot egy egységként végez.

Üvegházi felhasználásra korlátozták a neonikotinoidokat

Az Európai Bizottság döntése alapján 2018. december 19-től kizárólag zárt termesztő berendezésben lehet felhasználni a házi méhekre és egyéb beporzó szervezetekre kockázatosnak ítélt három neonikotinod hatóanyagot (imidakloprid, klotianidin, tiametoxam) tartalmazó növényvédő szereket.

Több információt osztanának meg Pilisi bioszféra-rezervátumról a turistákkal

Az UNESCO továbbra is védett területként tartja számon a Pilisi bioszféra-rezervátumot. A területen intenzívebbé tennék a turisták közvetlen tájékoztatását.

A biológiai sokféleség megőrzendő érték

A Kárpát-medence Európa egyik legrégebbi mezőgazdasági kultúráját őrzi. Magyarország kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik, változatos ökológiai adottságai kedvezőek a biodiverzitásnak. Rendkívüli értéket jelentő haszonnövény fajtáink és állatfajaink hosszú évszázadok alatt, sajátos klimatikus és ökológiai viszonyok között alakultak ki - fogalmazott Farkas Sándor Eisenstadtban.