Back to top

Kukorica helyett vadvirágos rét - támogatással

Egy áramszolgáltató kezdeményezése segíthet csökkenteni a Németországban egyre terjedő kukorica monokulturákat és létrehozni a beporzó rovarok és méhek számára hasznos növényi társulásokat. A kezdeményezés, amennyiben beválik, más régiók számára is példaértékű lehet.

A  német középhegységben, a Sváb-Albon, a Nürtingeni Városi Művek és a Bioszféra rezervátum összefogásával egy projekt indult, mely a méhek és méhészek számára is kedvező lehet.

A farmereket arra ösztönzik, hogy az időközben gigantikus méreteket öltött kukoricatermesztés helyett más vadvirágokat, helyi növényeket termesszenek, melyet aztán biomasszaként leadhatnak a környékbeli vállalatnak, hogy az biogázból áramot termeljen.

Kamillán gyüjtó méhecske
Fotó: Hevesi Mihály

Az áramszolgáltató az áram értékesítéséből befolyt összegből  kilowattonként egy centet fizet a projektben résztvevő mezőgazdasági termelőknek, hogy a vadvirágok termesztése megérje nekik, és kompenzálják. a jövedelem kiesést.

A vadnövény magkeverékben a kömény, zsálya, kamilla, lóhere, pohánka mellett még további 21 a régióra jellemző virágzó növény magja található.

Az egyszer bevetett termőföld  5 évig terem és nincs szükség újravetésre, trágyázásra, növényvédőszerekre.

Az eddig ily módon bevetett termőterületeken újra megjelentek a beporzó rovarok, és a helyi viszonyokhoz képest a méhészek számára is jelentős mézhozam realizálódott.

A helyiek szerint nem túl szép az így bevetett terület, mert elhanyagoltnak tűnik a vadvirágos termőföld, melyen sokszor két méteres növények is előfordulnak, de örülnek, hogy áramfogyasztóként részt vehetnek a beporzók rehabilitációjában és a természetvédelemben.

Egyelőre nem egyértelmű, hogy valóban megéri-e a gazdáknak kukorica helyett a méhek és beporzók számára hasznos növényeket termelni, de a projekt első szakaszában hamarosan kiderül.

A nyugati országokban problematikussá vált a monokulturák egyre nagyobb térhódítása, ami ugyan a gazdák szemszögéből megéri, ám a méhek és egyéb rovarok szempontjából nem szerencsés, hiszen a fehérjeforrás ezáltal meglehetősen egyoldalúvá válik. Úgy kell ezt elképzelnünk, mintha huzamosabb ideig kizárólag egyetlen élelmiszeren, mondjuk sajton kellene élnünk. Ez  nem csak unalmas lenne, de az egyoldalú táplálkozás egészségkárosodáshoz is vezetne.

 

Forrás: 
https://www.stuttgarter-zeitung.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Áttörés a méhek és a környezet megmentésében?

Történelmi mérföldkő lehet, hogy a héten Bajorországban több mint egymillió ember csatlakozott aláírásával a "Fajok Sokfélesége - Mentsétek meg a méheket" népi kezdeményezéshez. Ezért a tartományi törvényhozásnak szavaznia kell a népi kezdeményezés jogszabálytervezetéről, mely többek között a műtrágyázás és a növényvédő szerek alkalmazásának visszaszorításáról rendelkezik.

Hol terem a legjobban a szamóca?

A mezőgazdaság sokat profitál a viráglátogató méhekből és más beporzó rovarokból. A bokorsávok és az erdőszélek pedig nagyon fontos élőhelyeik ezeknek az állatoknak. A kutatók most azt vizsgálják, hogyan hatnak ezek a cserjesávok, illetve azok közelsége az erdőszélhez a szamóca beporzóira.

Ez a négy növény lepi el a világot

Világszerte csökken a nagyüzemek által termesztett növények száma, ezért mind egyhangúbbá válik a mezőgazdasági termesztés. Mára ott tartunk, hogy az agrárterületek felén négy növény osztozik.

Varroa atka tenyésztése méhek nélkül

Egy kutató kidolgozta a varroa atka laborban való, méhek nélküli tartási módszerét. A módszer meggyorsíthatja a varroakutatást és elősegítheti az ellene való hatékony küzdelmet, akár genetikai síkon is.

Okostelefonnal a méhek egészségéért

A világ élelmiszerkészletének harmadát a méhek beporzó-tevékenységének köszönhetjük. A hasznos rovarok pusztulása tehát nagyban veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot is. A méhpopuláció pusztulása mögötti egyik ok pedig a különböző paraziták jelenléte. Az egyik gyakori parazita kimutatására fejlesztettek ki a tudósok egy olyan technológiát, mellyel helyben is kimutatható a betegség jelenléte.

Aggódva várják a tavaszt a méhészek

Évente egyre nagyobb gondot okoz a méhészeknek az, hogyan kezdik az új szezont. A nagy problémát egy kis ízeltlábú okozza.

Argentin mézharcos

Fernando Luis Esteban argentin méhész, élelmiszerkémikus, harminc éve az argentin méhészeti szaklap az Espacio Appicola főszerkesztője és tanácsadója, környezetvédelmi tudományok oktatója. Nem mellesleg az oxálsavas tartóshordozó megalkotója.

Fipronil a varroa elleni szerben

Fipronil szennyezés miatt megtiltotta az Oxxovar 5%-os oldat összes gyártási tételének forgalmazását, felhasználását és felhasználói szintig kivonta a terméket a piacról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az oxálsav tartalmú gyógyhatású készítmény a mézelő méhek varroa atka okozta fertőzésének kiegészítő kezelésre szolgál.

A magyar méhészet Achilles-sarkai

Némi cím-magyarázattal ajánljuk olvasóink figyelmébe szerzőnk tartalmas írását. Dr. Tóth György (2014-ben volt a Méhészet Év Szerzője) a hazai méhészet Achilles sarkának a hatékonyság és a versenyképesség hiányát tartja. Hogy mit ért ezek alatt, azt a Méhészjövő jeligéjű vitasorozat részeként, 17 pontban fejti ki.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.