Back to top

Hogy kerül a kombájnba "medve"?

Csongrád - Tizenhat-tizenhét évesen, kombájnt vezetve dolgozta végig a nyári szünidőt Szabó Illés és Murányi László, előbbi aztán főállásban folytatta. Akkoriban naponta háromszor-négyszer is előfordult, hogy "medvét fogtak".

- Mentünk a kombájnnal, nem megfelelő sebességgel egy gyomos táblában, a csiga pedig nem tudta egyenletesen adagolni a terményt - és a gazt - a ferde felhordón keresztül a dobnak. Bement egy nagyobb csomó, és akkor bumm, vége - magyarázza a delmagyar.hu-nak a felgyői Szabó Illés. - Ilyenkor lefulladt a motor vagy megcsúsztak az ékszíjak.

Meg kellett állni, fölnyitni a dobkosarat, amennyire lehetett, és egy kétméteres, betonvasból való pajszerrel két-három ember nagy nehezen elkezdte visszafelé forgatni a dobot, hogy a beszorult zöldet - ezt hívtuk medvének - ki lehessen szedni belőle.

A mai kombájnokon már visszafelé is lehet forgatni a dobot, egy pedálbillentéssel. Mi annak idején naponta még négy-öt medvét fogtunk - mesélte a férfi.

Az "annak idején" a hatvanas éveket jelenti.

- 1960-ban elmentem inasnak Gödöllőre, a Ganzhoz, de nem éreztem jól magam, szerettem volna hazajönni - mondta Illés. - Édesapám ismerte a gépállomás akkori igazgatóját, ahol csak két inas volt. Így örültek nekem. Az 1961/62-es tanévet már itthon kezdtem, nem lakatosként, hanem mint mezőgazdasági gépszerelő. Az alapok megtanulása után azonnal a mélyvíz jött. Minden gépet megismertem, a Hoffertől a régi cséplőgépeken át az SZK 4-es kombájnig. Jött a nyár, és Miska bácsi megkérdezte tőlem, nincs-e kedvem kombájnozni. Természetesen volt.

Másodikos voltam, tizenhat éves, segédvezető lettem egy SZK 4-esen, amelyen még nem volt fülke, egy lemez védte a vezetőt a napsugárzástól. A Nagyrétben, a Tisza Tsz területén kezdtük az aratást, aztán folytattuk máshol.

A szövetkezeteknek akkor még nem volt gépparkjuk, a gépállomások adták a munkához a technikai hátteret. Szabó Illés utóbb ezt a munkát választotta főállásban is, dolgozott SZK 5-ös, majd 6-os kombájnnal is. - Aztán hosszabb idő kimaradt. Amikor a fiaim családi gazdálkodók lettek, és segítettem nekik, német 516-os kombájnt vettünk. Még abban sem volt klíma, de Zoli fiam vett egy áramfejlesztőt, fölrakta a motorra, és rákötött egy szobaklímát... Aztán jött egy kis John Deer, azzal még dolgoztam. Tavalyelőtt a gyerekek vettek egy Fergusont, amiben minden van. Ehhez már nem értek.

Illés általános iskolai osztálytársa, Murányi László nem ipari iskolába, hanem gimnáziumba járt.

- 1960-ban vezették be a politechnikai oktatást Magyarországon, emiatt elsős gimnazistaként hetente egy napot az osztály fele a bútorgyárban töltött, a másik fele velem együtt a gépállomáson.

Tizenöt évesen segédvezetőként kombájnra ültettek, amit kiváltságnak éreztem: a húsz diákból háromnak kínálták fel ezt.

Szabó Illés és Murányi László Szabóék mai kombájnjával. Ők még olyan gépen kezdtek, amelyen nem volt fülke.
Szabó Illés és Murányi László Szabóék mai kombájnjával. Ők még olyan gépen kezdtek, amelyen nem volt fülke.
Fotó: Frank Yvette
Én először benzines meghajtású AC-kombájnt vezettem, amely még maga után vontatta a szalmakocsit. Ahogy kicsöngettek június 14-én a gimiből, az őszi árpával kezdtünk, és augusztus 25-én fejeződött be a munkám az aprómaggal, borsórendfelszedéssel.

Négykor kelés, zsírzás-karbantartás, aztán ahogy felszállt a harmat - a nedves gazból könnyebben lett medve! -, éjfél utánig dolgoztunk, természetesen úgy, hogy váltottuk egymást.

A szalmakocsiban aludtam, ponyván. Aztán egy hét maradt iskolakezdésig pihenni, de nem bántam, mert a körülményeim akkor nehezek voltak: a családunk tulajdonait államosították, édesapám meghalt, szükség volt arra a pénzre, amit megkerestem. Büszke voltam, amikor a vadonatúj kombájnra is engem választott segédvezetőnek Gáspár, a főnököm. 1963-tól már én kaptam segédvezetőt, egy nálam nyolc évvel idősebb, nagyon rendes embert, Bori Vincét. Érettségi után Budapestre kerültem tanulni, de onnan is hazajöttem még két és fél hónapra, nyárra.

Az akkori közös munkából jó barátság lett. Szabó Illés és Murányi László azóta is tartják a kapcsolatot, és amiben tudnak, segítenek egymásnak.

Forrás: 
delmagyar.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új ORBIS-generáció

A CLAAS nemcsak a betakarítógépeket, hanem azok adaptereit is folyamatosan fejleszti, hiszen minden a gép elején kezdődik. Ezekre a fejlesztésekre példa a CLAAS legújabb, 6 és 7,5 méteres munkaszélességű ORBIS kukoricaadapter-családja.

Az Év Magyar Vállalata 2018-ban az AXIÁL Kft.

Október 11-én rendezték meg a FIGYELŐ TOP200 Gálát Budapesten a Várkert Bazárban. Az AXIÁL Kft. az Év Magyar Vállalata díjat nyerte meg.

Édesipari összefogás a szakképzett utánpótlásért

Három édesipari cég összefogásával, valamint a helyi önkormányzat támogatásával többféle duális képzés indul a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencsen – jelentették be a városban megrendezett sajtótájékoztatón, csütörtökön.

Napraforgó-termesztésünk válaszúton

Egy-egy szántóföldi növényfaj termésátlaga akkor növekedett jelentősen, amikor termesztéstechnológiája elemeinek komplex fejlesztése megvalósult. Hazánkban a napraforgó termésátlagának változása, növekedése az elmúlt évtizedekben nem volt folyamatos.

Vessünk direktbe!

Még gyakorlott francia gazdák is azt vallják, hogy a forgatás nélküli talajművelés minden évben egy-egy újabb kísérlet. Egészen más hozzáállást igényel egy csapadékosabb, mint egy szárazabb évjáratban. Az Agri Szerviz Kft. szervezésében Somogyfajszon, Berend Ferenc birtokán mutatták be a francia Sky MaxiDrill mulcs vetőgépet.

Oros Divízió: fél évszázados tapasztalat a betakarító adapterek gyártásában

Az Oros márkanév jó ideje ismerős lehet a gazdáknak: a cég ötven éve készít mezőgazdasági gépeket és azokhoz használatos adaptereket, illetve részegységeket. Az orosházi székhelyű vállalat 92 óta a kanadai Linamar Corporation-höz tartozik, így nemcsak a hazai, a kelet-, vagy éppen a nyugat-európai, hanem például az észak-amerikai és az észak-afrikai piacokra is fejleszt és értékesít termékeket.

Kétségbeesett aratás: versenyfutás egy hurrikánnal

Az előző hurikán valósággal letarolta a dohány- és gyapotültetvényeket, milliós nagyságrendben pusztított el csirkéket és sertéseket, most a Michael névre keresztelt szörnyeteg még nagyobb erővel készül lecsapni Észak- és Dél-Karolinára.

Figyeljünk egymásra! A sárfelhordás balesetet okozhat

A megyei rendőrkapitányságok kérésére a NAK felhívja a gazdálkodók figyelmét a KRESZ-ből adódó kötelezettségükre, illetve a közútra történő sárfelhordás közlekedésbiztonsági veszélyeire.

Kézre "gépesített" szüreti technológiák

A szőlőszüret technikai fejlesztése a kézi szüret műveleteinek könnyítésére és teljesítményének növelésére irányul, és mind korszerűbb szüretelőgépeket eredményez. Cikkünkben a kézi szedést könnyítő berendezéseket és a szőlőkombájn leválasztószerkezetét ismertetjük.

Hiába röpködnek a drónok, az ekére mindig szükség lesz

Összesen 19 fiatal mérte össze tudását pénteken a 9. Középiskolás Szántóversenyen: két kategóriában – ágyeke és váltva forgató eke – gyűjtötték a pontokat. A zsűri szerint erős volt a mezőny, s lelkesedésből sem volt hiány: diáktársak szurkoltak az agráros tanulóknak.