Back to top

Kizárólag a méhpusztulás okait kutatja a Nébih laboratóriuma

Folytatódik a hazai méhek tömeges pusztulása. Egyelőre az okok ismeretlenek, de minden hivatalos szerv teljes erőbedobással dolgozik a problémán. A hét végén egyeztetett az Agrárminisztérium, a Nébih és a méhész szakma. Bross Pétert, az OMME elnökét kérdeztük a fejleményekről.

Korábban megírtuk: amint virágba borultak a napraforgótáblák, elkezdtek pusztulni a méhek – távol a kaptártól, a termőföldeken. Az teljes szakma megmozdult, hogy mielőbb felderítsék a rejtélyes mérgezés hátterét.

A hét végén szakemberek egyeztettek arról, melyek legyenek a következő lépések.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke
Bross Péter,
az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke foglalta össze lapunknak a tanácskozás eredményeit:

Nagy István agrárminiszter, mivel saját maga is méhész, mélységesen együtt érez azokkal a szakemberekkel, akiket érint ez a mérgezés. Teljes körű támogatásáról és átfogó együttműködésről biztosította a szakmát. Egyetértett abban is, hogy tarthatatlan a jelenlegi állapot, miszerint kinyílik egy szántóföldi, méhvonzó kultúra és szinte már másnap eltűnnek a méhek a kaptárakból.

Vizsgálatok minden fronton

Egyelőre nem ismerjük a mérgezés hátterét, de a pénteki találkozón, a Nébih két érintett igazgatóságával – a Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság és az Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság – illetve az agrártárca képviselőivel arra jutottunk, hogy a méhész egyesületnél bejelentett eseteket kivizsgálják.

Első lépésként a méhészek számára küldenek ki a Nébih munkatársai kérdőíveket, melyekből származó információk feldolgozása hasznos lehet a további sikeres vizsgálat érdekében. Többek között a mérgezés pontos helyének feltüntetésével, a növénytermesztés közvetlen előzményeinek részleteiről tájékozódhatnak.

Sajnos eddig a károsult méhészek mindössze 20 százaléka küldte vissza ezt a kérdőívet, pedig adatok nélkül nem tudunk előbbre jutni, így ezúton is kérem az érintetteket, hogy segítsék a munkánkat.

Továbbra is heti mintegy 30 méhész ír a mehmergezes@omme.hu e-mail címre, mert őket is elérte ez a tragédia, így ma már több mint 400 esetet ismerünk – kutatási anyag lenne bőven, de kellenek a részletes információk.

Emellett az érintett gazdák is kapnak egy kérdőívet, melyben a szakemberek arra kérdeznek rá például, hogy milyen növényvédelmi eljárást alkalmazott a gazda, vagy épp milyen fajtájú magokat vetett.

A széleskörű vizsgálat jól látható módon két irányba tart. Egyrészt a méhcsaládok állat-egészségügyi vizsgálata folyik. Ehhez hozzá kell tennem, hogy sajnos nincsenek adataink a méhek mérgezés előtti állapotáról. Ha pedig egy méhcsalád tönkremegy, akkor már biztos találnak valami bajt a szakemberek. Kicsit közérthetőbben fogalmazva: ha engem kiraknak a sivatagba étlen-szomjan pár napra és utána megvizsgálnak, akkor biztos hogy számtalan problémát találnak nálam is, hiába voltam makk egészséges a megpróbáltatások előtt. Ezért abban egyeztünk meg, hogy nem ez lesz a kutatás fő fókuszában.

A növénytermesztéssel kapcsolatban a Nébih elrendelte a még virágzó napraforgótányérok és a kukorica vizsgálatát is.

Teljes gőzzel, egy helyen

Az országban jelenleg négy Nébih laboratórium működik melyek lefedik a teljes magyar élelmiszerlánc vizsgálatához szükséges teendőket. A velencei laboratóriumból szinte minden feladatot átcsoportosítottak a többi intézménybe, így Velencén emelt teljesítménnyel szinte kizárólag a méhpusztulások helyszínein vett mintákat vizsgálja a labor.

A tárca teljes támogatása

Az agrárminiszter az erőforrások és anyagi lehetőségek tekintetében is az ügy felderítése mellett teljes mértékben elkötelezett. A héten megnevezzük a Hatóság felé azokat a szakembereket, akiket javaslunk abba a munkacsoportba, amelyik a folyamatosan beérkező adatokat fogja elemezni.

A munkacsoport tagjai többek között: ökotoxikológus, méhész, agrármérnök, növénynemesítő, növényvédelmi szakember, állatorvos és még sorolhatnám.

Ki kell hangsúlyoznom, hogy jelenleg az okok feltárása folyik. A probléma felettébb komplex, mindenkinek elfogulatlanul és főleg türelemmel kell dolgoznia az ügyön. Rengeteg információt kell a szakembereknek értékelniük, nem mehetünk el egyetlen, elsőnek jelentéktelennek tűnő bejelentés, megfigyelés mellett sem, hiszen az élet már igazolta: sok nagy felfedezés is nem várt, nem tervezett véletlenek egybeesésével születtek. De az is lehet, hogy sokkal egyszerűbb a megoldás, mint gondolnánk, lehet, hogy évek óta bevált, eddig gondot nem okozó dolog az idén elpusztította a méheket. Mi lehet az oka ennek? A rendkívül rövid tenyészidő? A sok eső? A hideg éjszakák? A napraforgó fajtája? És még lehetne sorolni, de egy a lényeg: meg kell találni az okokat, jövőre nem ismétlődhet meg a jelenség.

Ha sikerül átvészelnünk ezt az időszakot, a távolabbi jövő egyértelműen biztató. Ahogy Nagy István fogalmazott: számíthatunk a támogatására, így most lehetőség nyílhat a méhész szakma rég dédelgetett álmainak megvalósítására is.

Egy egységes ágazat most megjelölheti a legfontosabb feladatokat az országos szintű fásítástól, méhlegelők létrehozásától kezdve a mézminősítéssel kapcsolatos problémák megoldásáig, mely feladatokhoz támogatást kapunk.

Kiemelném az ázsiai tömegmézek piacromboló hatását, melyre itthon minőségi mézzel válaszolhatunk. Meg kell találni a kifogástalan magyar mézek exportlehetőségeit még Ázsiában is, melyre most lehetőséget látunk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhkockázati monitoring program: szigorúbb ellenőrzés, több mintavétel

Nyolcadik éve zajlik a méhkockázati monitoring program az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködésében. A vizsgálat a korábbi években méhmérgezéssel érintett körzetekben alkalmazott növényvédelmi technológia hatósági ellenőrzésére irányul. A tavalyi nagy számú méhpusztulásos eset miatt 2019-ben emelt mintaszámmal folytatódik a program.

A tavaszi élelmiszerellenőrzés: kevesebb súlyos jogsértés és bírság

A Húsvét hétfőig tartó tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést ez évben is elrendelte Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Az országos akció félidejéig 1.913 ellenőrzést végeztek el a szakemberek, ennek során 4.765.180 Ft összegű bírságot szabtak ki a feltárt szabálytalanságok miatt.

Üzembe állt az országos jégkármérséklő-rendszer

Üzembe helyezte 2019. április 15-én az országos jégkármérséklő-rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amelyet az Agrárminisztériummal közösen működtet. Tavaly, működésének első évében a rendszer több tízmilliárd forintnyi kárt előzött meg, megóvva a mezőgazdaságot, a lakossági, ipari és állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat.

A gazdálkodók uniós támogatásának összhangban kell lennie a környezetvédelmi követelményekkel

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. április 15-i luxemburgi ülésén az uniós agrárminiszterek a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) új környezet- és klímavédelmi rendszeréről folytattak vitát. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár kiemelte, hogy nem növelhetők a gazdák számára előírt környezet- és klímavédelmi vállalások úgy, hogy közben csökkennének a támogatások.

Élénkülő agrárkapcsolatok Szerbia és Magyarország között

Kétoldalú egyeztetést folytatott Nagy István agrárminiszter Goran Trivan, szerb környezetvédelmi miniszterrel, valamint Branislav Nedimović szerb mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási miniszterrel az ötödik Magyar - Szerb Kormányzati Csúcstalálkozón, Szabadkán.

Miért dorombolnak a macskák?

A macskák általában akkor dorombolnak, ha simogatjuk őket. Azonban a dorombolás nemcsak az elégedettség jele, hanem egy kommunikációs forma is, ami sokkal bonyolultabb, mint azt idáig sejtettük.

Mától újabb hat halfaj fogási tilalma kezdődik

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a horgászok figyelmét, hogy április 15-től újabb hat halfaj fogási tilalmi ideje kezdődik el. A garda, a domolykó a paduc, a szilvaorrú keszeg, a jászkeszeg, valamint a márna fogására vonatkozó korlátozás jövő hétfőtől május 31-ig tart.

Tűzelhalás veszélye az almatermésűeknél

Idén a megszokotthoz képest kissé korábban virágoznak az almatermésűek, amihez kellemes meleg, és most már többnyire csapadékos idő is társul. Ha ezek a körülmények hosszabb távon is fennmaradnak, az kedvező feltételeket teremt az ervíniás betegséget, másnéven tűzelhalást okozó baktérium fertőzéséhez. Pontosan időzített és megfelelően elvégzett növényvédő szeres kezeléssel védekezhetünk ellene.

Az agrárképzést népszerűsítették a Szakmák Éjszakáján

Országszerte 160 település 467 szakképző intézménye várta az érdeklődő diákokat a Szakmák Éjszakája rendezvénysorozaton péntek este.

Kecsketartás: az egészséges állatokat is megviseli a klímaváltozás

Korábbi cikkeimben már sok mindenre kitértem, elsősorban arra, hogy miért és hogyan tudjuk a klímaváltozást kecskésként a „javunkra” fordítani. A legfontosabb azonban kimaradt… A klímaváltozással járó hirtelen és kiszámíthatatlan időjárás-változások, frontok, hatalmas megterhelést rónak az állat szervezetére, még akkor is, ha egészséges állatokról van szó.