Az eladott termőföldek átlagos hektárára a 2016-os 1,135 millióról tavaly 1,199 millió forintra nőtt, az áremelkedés 6 százalék volt, feleakkora, mint az előző évben. A legjobban (25 százalékkal) Békés megyében drágult a termőföld, de a két legalacsonyabb átlagárú megyében, Nógrádban és Borsod-Abaúj-Zemplénben is 19, illetve 14 százalékos áremelkedést mutatnak az adatok.
A termőföldárat tekintve tavaly óta újra Békés megye a legdrágább, 1,678 millió forintos hektárárral. 2017-ben öt megye átlagos hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala, Heves és – a tavaly ideiglenesen már e szint fölött levő – Somogy. Nógrád megyében a legolcsóbb a föld, hektáronként átlagosan alig 700 ezer forint. A termőföldárak emelkedő üteme lényegében másfél évtizede töretlen, mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
A földárverések 2016. őszi megszűnését követően tavaly látványosan szűkült a termőföldpiac. A megelőző évi 56 ezerről 2017-ben 39 ezerre, azaz közel harmadával csökkent az adásvételek száma. A tranzakciószám Zala megye kivételével (ahol 8 százalékos növekedés ment végbe) mindenhol csökkent, Jász-Nagykun-Szolnok megyében például 62 százalékkal, de a legkisebb visszaesést elkönyvelő Nógrádban is 19 százalékkal.
A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva 70 százalékos volt a piacszűkülés 2017-ben. A tranzakciószám ennél jóval kisebb mértékben esett vissza, ami azt jelenti, hogy átlagosan jóval kisebb földterületek kerültek eladásra, mint 2016-ban. Ebben is a bázisévi földárverések hatása látszik. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint tavaly nagyjából 50 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.
A legnagyobb területet, bő hatezer hektárt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítették. A másik véglet Komárom-Esztergom és Pest megyék, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom. Az eladott termőföldterület minden megyében csökkent tavaly. A Földet a gazdáknak programban korábban legkeresettebb Fejér megyében kevesebb mint tizedannyi terület cserélt gazdát tavaly, mint 2016-ban.
Az országos forgalom 71 százalékát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva az éves forgalomcsökkenés 74 százalék volt tavaly, azaz nagyjából negyedére esett vissza az eladott szántóterület mérete. Csökkenést látunk a többi művelési ágnál is, ezek mértéke gyepnél 62, szőlőnél 41, kert és gyümölcsös művelés esetében 38, illetve erdő és fásított terület esetében 18 százalékos.
A termőföld bő évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli értékét. Érdekes a lakáspiaccal összevetni, hogy melyik szegmens hogy teljesített az elmúlt években. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld átlagosan bőven kétszeresére (125 százalékkal) növelte értékét 2017-re. Ugyanezen idő alatt egy átlaglakás harmadával (30 százalékkal) drágult. Nincs okunk feltételezni, hogy a közeli jövőben megállna a termőföldárak emelkedése, értékeli a helyzetet Szabó István, az OTP Agrár ügyvezetőigazgató-helyettese.
Legdrágább a szőlőMűvelési áganként külön is érdemes megvizsgálni az árak alakulását. A 2016-ban a földárveréseken „főszereplő” szántóterületek átlagára tavaly is jelentősen, közel tizedével nőtt. A kert és gyümölcsös, az erdő és fásított területek, valamint a gyepek esetében 3 és 6 százalék közötti mértékben nőttek az árak, míg a 2016-os csökkenés után leginkább a szőlőterületek drágultak, nagyjából 15 százalékkal. Mint az OTP Termőföld Értéktérképből kiderült, a legtágabb abszolút árintervallum a szőlőterületeket jellemzi, míg a gyepek átlagára igen szűk limitek között szóródik. Az országos átlagárak (illetve zárójelben a megyei maximumok) művelési áganként a következőképpen alakulnak: szántó – 1,32 millió Ft/ha (Békés – 1,79 millió Ft/ha); erdő-fásított – 791 ezer Ft/ha (Komárom-Esztergom – 1,11 millió Ft/ha); gyep – 582 ezer Ft/ha (Győr-Moson-Sopron – 748 ezer Ft/ha); kert-gyümölcsös – 1,9 millió Ft/ha (Komárom-Esztergom – 4,14 millió Ft/ha); szőlő – 2,4 millió Ft/ha (Veszprém – 4,49 millió Ft/ha). |
