Back to top

Modern lóvontatású eszközök a szántóföldeken

Ha eldöntöttük, hogy lóval szeretnénk megművelni földünket, ápolni ültetvényünket, akkor máris szembetaláljuk magunkat a következő nehézséggel: honnan és milyen eszközöket szerezzünk be, hogy tevékenységünket minél gazdaságosabban végezhessük? Saját megfigyeléseimen túl Erhard Schroll és Sonja Korspeter írásai is segítettek a válaszkeresésben.

A Kistermelők Lapjában megjelent cikksorozat első részében a lóval végzett munka előnyeit és hátrányait igyekeztem körüljárni. Most ennek a szép, de igencsak nehéz pályának technikai szükségleteit elemzem a lóvontatású eszközök tekintetében.

Nehézkes a gépek beszerzése

Sajnos egyáltalán nincs könnyű dolga annak, aki ilyesmibe próbál belevágni, hiszen jelenleg Magyarországon a technikai feltételek nem igazán adottak. A szépapáink által használt réges-régi lóvontatású masinák, ha nem a méhtelepen végezték, akkor többnyire elhanyagolt, berozsdált, gyatra állapotban lelhetők fel.

Gazdaságosságuk is megkérdőjelezhető, hiszen anyaguk és működési elvük sem igazán felel meg a mai kor követelményeinek, illetve pótalkatrészeket is nehéz beszerezni hozzájuk. Modern eszközökhöz elsősorban külföldről juthatunk hozzá – nem kis anyagi áldozatok árán –, hiszen idehaza nem hogy gyártóval, de forgalmazóval sem igen találkozhatunk.

Anglia, Luxemburg, Németország, Franciaország, Lengyelország hozzánk képest jóval előrébb jár e gépek gyártásában avagy beszerzésében.

Borsmenta kapálása 3 méter munkaszélességgel a Schmitz-eszközhordozó segítségével
Borsmenta kapálása 3 méter munkaszélességgel a Schmitz-eszközhordozó segítségével

Bár nemrég még ők is hasonló nehézségekkel küzdöttek, hiszen a mezőgazdaság fokozódó motorizációja az 1950-es évektől náluk is a lóvontatta gépek eltűnését, elavulását vonta maga után, akárcsak az egész világon. Kivéve az amerikai amish közösségeket, ahol vallási okokból mind a mai napig kizárólag lóval művelik a földeket. Így náluk és általuk töretlenül fejlődhetett a lovas ágazat. Éppen ezért az 1980-as és ’90-es évektől vezető szerepet töltenek be a lóvontatású eszközök fejlesztésében és tesztelésében mind az Egyesült Államok, mind Kanada területén. Ennek köszönhetően az USA egyes tagállamaiban komoly iparággá alakult a lovas földművelési eszközök gyártása, mely több ezer lovas vállalkozást lát el a szükséges gépekkel.

Onnan konténerszám hoztak és hoznak be Európába, főleg Németországba lóvontatású mezőgazdasági gépeket. Napjainkban pedig már több cég is foglalkozik Nyugat-Európában ezen eszközök gyártásával az európai igényekhez és körülményekhez igazítva azokat.

Hiszen az USA-ban jellemzően hatalmas kiterjedésű síkabb területeken alkalmazzák az amishok ezeket az eszközöket, akár 4-6 ló összefogásával, míg Európában jellemzően kisebb területeket művelnek egyes vagy kettes fogatokkal, akár domb- és hegyvidéki körülmények között is.

Ha valaki szeretné testközelből megismerni az Európában fellelhető modern lóvontatású eszközöket, mindenképpen ajánlom Németországban, Dörentrupban a kétévente megrendezésre kerülő Pferdestark elnevezésű rendezvényt, melyet legközelebb 2019-ben tartanak. Ott lényegében az összes létező növényi kultúra művelésére kifejlesztett eszközök legújabb típusait is bemutatják néhány régi gép mellett. Ezek a masinák működés közben is megtekinthetők, kipróbálhatók, és akár a gyártókkal, valamint forgalmazókkal is fel lehet venni a kapcsolatot helyben. Mindamellett a témához kapcsolódó nagyon komoly és szemléletes szakirodalomhoz is hozzájuthatunk.

Hidraulikus forecart modern trágyaszóróval szerelve
Hidraulikus forecart modern trágyaszóróval szerelve

Hagyományos lóvontatású eszközök

Alapvetően kétféle lehetősége van a gazdálkodónak, hogy lovával mezőgazdasági munkát végezzen. Az egyik lehetőség, hogy olyan eszközöket szerez be, melyeket közvetlenül a lovak után tud akasztani. Ilyen például a borona és a különféle ekék, melyekből a régiek is jól használhatók.

A fűkaszákat, rendsodrókat, kultivátorokat ma már úgy próbálják kifejleszteni, hogy a lovak és emberek munkáját megkönnyítve mégis nagyobb teljesítményt érhessenek el. Az ósdi gépek esetében megtörtént, hogy kezelésük akár két-három embert is igényelt.

A modern kor követelménye, hogy lehetőleg egy ember is elvégezhesse a munkát: egyszerre tudja hajtani a fogatot és kezelni az eszközt. Persze lehetőleg úgy, hogy ne kelljen sétálnia a fogat mellett.

Ilyenek például a mechanikusan és hidraulikusan is működtethető felhajtható ekék vagy a lovas fűnyírók és kultivátorok. Amerikában az I&J Manufacturing (www. farmingwithhorses.com), Ausztriában a „Bombus” (www. hoedlgut.at), Franciaországban a Prommata (www. prommata. org) vagy a Vitimeca (www. vitimeca.com) cégek forgalmaznak ilyen szerszámokat.

Kisgazdaságokban a zöldségtermesztésben, különleges igényű növényeknél, érzékeny talajon vagy esetleg üvegházakban még az egylovas fogatnak is van értelme: gazdaságosabb, mint a kézi munkaerő vagy a motorizált alternatíva, a traktor.

A talajművelés, mint kapálás, szántás, talajlazítás, illetve a különféle gondozási munkálatok az ideális területei a lóval végzett munkának.

Ahol kevésbé az erő, sokkal inkább a precizitás számít. Természetesen ezekhez számos eszköz létezik: az egyszerű lóvontatású eszközöktől a többsoros finomvezérlésű szerszámhordozókig. Ez utóbbi sokfunkciós eszközöknek van egy alap kerete szerszámtartóval, amihez gyorsretesz segítségével rögzíthető mindenféle kereskedelmi forgalomban kapható szerelvény, például kapa, gyomfésű, talajlazító.

Zab betakarítás elavult géppel, mely működtetéséhez legalább 2 ember kellett
Zab betakarítás elavult géppel, mely működtetéséhez legalább 2 ember kellett

Forecart – avagy kétkerekű vontatókocsik

Az egyszerűen ló után köthető masinák mellett a másik lehetőség egy kétkerekű vontató- vagy előkocsi használata. A németben ezeket Vorderwagenként emlegetik, míg angolul és akár idehaza is forecart elnevezéssel futnak. Lényegében hasonlóak a Magyarországon is erdészetekben használt közelítő kerékpárokhoz, azzal a különbséggel, hogy azok mellett sétált a hajtó. Ezeknek pedig az a lényege, hogy a hajtó a kocsin foglal helyet. Ezeket általában két ló húzza, mivel a forecartra felakasztott munkagéppel együtt már komoly súlyt kell megmozgatni. A kis előkocsik lehetnek egyszerűek: ebben az esetben is alap, hogy rendelkeznek a hajtó számára ülő- vagy állóhellyel. Jellemzően kétülésesek.

Egyszerű forecart bálahordó utánfutóval szerelve
Egyszerű forecart bálahordó utánfutóval szerelve

Feladatuk csupán annyi, hogy áthidalóként legyenek jelen a ló és a munkaeszköz között. Előnyös ez abból a szempontból, hogy a kisafa nem veri a ló lábát, nem kell folyton az istráng állítgatásával bajlódni.

A komolyabb vontatók kategóriáját is két csoportra lehet osztani. Közülük az egyszerűbbek talajhajtást hasznosítanak, és esetleg hidraulikával szereltek, mely nagyban megkönnyíti a szerszámok mozgatását. A másik kategória pedig fosszilis energiát is használ, mivel egy kis segédmotorral látják el. Ezáltal lehetővé válik olyan traktorokhoz való gépek csatlakoztatása is, melyek TLT-hajtást igényelnek.

Például így ló által húzhatóvá és működtethetővé válik egy alapvetően traktorhoz való bálázógép is: a kis motor meghajtja a kardánt, így álló helyzetben készül a bála ugyanúgy, mintha traktor mögé kötöttük volna a gépet. Kisfogyasztású motorokról van szó, így ebben az esetben is 60-90%-kal kisebb a fogyasztásuk (típustól és eszköztől függően), mint a traktornak.

Ezeknek az előkocsiknak a hátránya borsos árukon túl, hogy a lovaknak az eszköz mellett még egy plusz súlyt jelent.

Modern Pioneer-fejlesztésű kapa kukoricaművelés közben
Modern Pioneer-fejlesztésű kapa kukoricaművelés közben

Leginkább a nálunk kevésbé elterjedt kumethámokkal kompatibilisek. A szerelvény is hosszabb, így nehezebben manőverezhető. Ezáltal inkább nagyobb területeken érdemes használni. Szántón taposási kárt eredményezhet, tehát leginkább fűfélék betakarítási és gondozási folyamatában lehet jól hasznosítani, mint kaszálás, bálázás, rendsodrózás, trágyaszórás. Illetve bizonyos típusai az erdőgazdálkodásban is megállják a helyüket. Németországban például a biogazdálkodással foglalkozó Ohrndorf család foglalkozik Hisko Vorderwagenek értékesítésével (http://www. hof-heckseifen.de/), illetve a Christoph Schmitz által fejlesztett forecartokkal is találkozhatunk a német piacon (www. pferdezugtechnik.de).

A lóvontatású eszközökkel kapcsolatos weboldalak és elérhetőségek listáját a hidegverulo. hu oldalra igyekszünk összegyűjteni és bővíteni. A cikksorozat harmadik részében (mely a Kistermelők Lapja júliusi számában olvasható) pedig a mezőgazdasági munkalovak kiválasztásának szempontjairól és tartásukról esik szó.

Fotók: Tannenhof-imshausen.de és Jancsó Rita

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/06 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Döntős a magyar díjugrató csapat

A magyar csapat a második helyen végzett az eddigi legrangosabb hazai díjugrató viadal vasárnapi záró- egyúttal főszámában, a 200 ezer euró összdíjazású Nemzetek Díján.

A világ szeme rajtunk van

A bábolnai CSI-n beszélgettem a verseny nemzetközi bírónőjével, az osztrák Inés Bejdllel, akiről kiderült, hogy magyar ősökkel rendelkezik. Gyerekkorától lovagol, sikeres fiatal lovas volt díjlovaglásban és díjugratásban is, díjugratóként Európa- és világbajnokságokon szerepelt eredményesen, tagja volt az osztrák díjugrató-válogatottnak.

Munkaügyi akcióellenőrzés: csökkent a feketefoglalkoztatás

Lezajlottak a nyári munkaügyi akció- és az első féléves munkavédelmi ellenőrzések is. A mezőgazdaság és a feldolgozóipar is fókuszban volt. Stagnáló állapotokat tükröz a „végeredmény”.

Augusztus 18-án nyílik meg Szilvásváradon a lipicai lovasközpont

Augusztus 18-án nyílik meg Szilvásváradon a lipicai lovasközpont, ahol ezen a napon az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szervezésében családi napot rendeznek

Uborkaszedés kézzel vagy géppel

A szántóföldön termesztett uborka kézzel és géppel egyaránt betakarítható, de mivel nem egyszerre érik, a taroló rendszerű gépi szedésnél tetemes a terméskiesés. Ha sikerül sérülés nélkül osztályozni, különböző méretű uborkák értékesíthetők, hiszen a konzervipar szinte minden méretet fölhasznál.

Augusztus végéig tart a diákmunka

Az idén a mezőgazdaságban és a vendéglátásban augusztus végig támogatott a diákfoglalkoztatás. A program minden 16–25 év közötti, nappali tagozatos tanuló előtt nyitva áll, és még augusztusban is be lehet jutni. A munkáltatók azonban már most sajnálják, hogy nem tart tovább, hiszem számos gazdaságban a munka dandárja csak ezután jön.

A hazaárulótól a luxustraktorig

Tüzes gép, hazaáruló és nőknek készült körmös traktor – a magyar mezőgazdaság történetének főszereplői, amelyek nélkül ma nem léteznének high-tech luxustraktorok. Utóbbival dolgozni már nem is fizikai munka, inkább tudomány, hiszen a legújabb erőgépek mechanikáját az űr- és légi technológiához hasonlítják a szakértők.

Veterán csodák, és modern gépek egymás ellen

Hagyományőrzés és szántóverseny, a kettő nagyon jól megfér egymással; ezt bizonyítja a Jászkiséren augusztus 4-én már 3. alkalommal megrendezett „Hagyományőrző Veterán Szántóverseny és Gép- és Gépésztalálkozó”.

Csoportképzés, rangsor – amire ügyelnünk kell a lovaknál

A lovak társas lények. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a szabad természetben csapatokba szerveződve élnek. Ezen magatartásforma kialakulása az ősidőkre, több millió évre, azaz arra a korszakra vezethető vissza, amikor még az őslovaknak az életben maradásukért meg kellett küzdeniük a ragadozókkal.

Aratókoszorú a Szent István bazilikában

Idén első alkalommal a Szent István bazilikában állították ki a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program keretében elkészült - aratókoszorút, mely a 19 magyarországi megyéből, valamint a határon túli magyarlakta területekről származó búzából font erdélyi motívumokat magában foglaló mű.