Back to top

Erdésznő lóháton

Bújik a gazdához Herceg, a homlokán csillagot viselő nóniusz. Schmuck Melindával állunk a Nógrádi vár tövében, amikor nekiszegezem a kérdést: erdő vagy ló? Büszkén vágja rá: erdő és ló. Szívéhez közel áll mindkettő, s bár kertészként kezdte pályafutását, a két nagy szerelem megmaradt.

Az Északi-középhegység nyugati bástyáját jelentő Börzsöny, hazánk harmadik legmagasabbra emelkedő, de viszonylag kis alapterületű hegysége. A meredek gerincek, bércek, hegyoldalak, kis kiterjedésű hegyközi medencék, illetve különálló kúpok jellemezte vadregényes táj bonyolult fejlődésű ősvulkán együttesének maradványa. Ennek tövében, Szendehely-Katalinpusztán nőtt fel Schmuck Melinda, a Gyadai-réten állt szolgálati lakás helyén most a Kirándulóközpont és Erdei Iskolát találjuk.

Követte a példát

„Apám szerint nőnek nem való az erdész szakma, ezért is tanultam kertésznek” – magyarázta az Ipoly Erdő Zrt. kerületvezető erdész-vadász szakembere. Bebizonyosodott azonban, hogy a genetikát nem lehetett megtagadni, így visszatért régi álmához, az erdőhöz. De a kertészeti ismeretek sem vesztek kárba, sőt, nagyban könnyítették az erdész­technikusi tanulmányokat. Erdész édesapja kérésére tehát dísznövény-kertészként kezdte pályafutását, és csak a második szakmája köti az erdőhöz. Ez inkább neki való, de a váltásnál sokat nyomott a latban, hogy öt generációs erdész családba született.

A „schmuckok” képzett erdészekként Németországból érkeztek hazánkba. Az első keresztlevelek is németül íródtak. Melinda üknagyapjáig sikerült a családfát visszanyomoznia, őket telepítették be Alcsút, Vértesacsa környékére, s kerültek utódaik erre a vidékre.

Schmuck Melinda az erdőben, az erdészeti munkások között, teherautókon utazott, hiszen Katalinpusztán volt a rakodó, oda hozták, s onnan vitték tovább a fát. Izgalmas, titkokat rejtő, felfedezésre váró világban élt, szó szerint saját bőrén tapasztalta meg a körülvevő természetet.

Hivatásos vadász

Ritka eset, amikor az erdész és a vadász beosztást ugyanaz a személy tölti be. Melinda mintegy 1200 hektár erdőn tartja őrző szemeit, míg a vadászterület 3500 hektáros. A megyében egyedüli hivatásos női vadász. „A vidék leginkább a Cser­hátat idézi, de egy kicsi Börzsönyöm is van” – utalt arra, hogy bár a Börzsönyhöz tartoznak, a Cserhátra jellemzők a körülmények. Patakokkal, vízfolyásokkal tarkított, jó adottságokkal rendelkező terület. Bővizű források bukkannak elő a Börzsöny oldalából, amelyeket rendszeresen karbantartanak. Három település – Szendehely, Nógrád és Berkenye – tartozik a körzetükbe, igyekeznek a lakossággal mindenhol jó kapcsolatot ápolni.

„Inkább erdésznek, mintsem vadásznak tartom magam” – hangsúlyozta, s erdészként elsősorban a szarvassal gyűlik meg a baja. Túlszaporodott az állomány, szerencsére nincs túl sok mezőgazdasági terület. Elsősorban az erdei vadkár a jellemző, a szarvasok kárt tesznek a facsemetékben, feleszik a makkot...

Erdésznek lenni 24 órás szolgálat, nincsenek ünnepnapok. Ám a szakember természet iránti vonzódását, szakmai elkötelezettségét jelzi, hogy nyaralni is a hegyekbe jár, szabadidejében szívesen túrázik. Munkaidőben kevesebb lehetősége jut a gyaloglásra, általában autójával siet egyik helyről a másikra. Pedig területének két széle között alig húsz kilométer a távolság, két nagyobb tömbben találhatók az erdők, különböző korú fákkal.

Vadregényes vidék

Egyként szerette meg a szelíden hullámzó dél-börzsönyi tájat és a Magas-Börzsöny csodás világát. „Hol farkasról, hol hiúzról szólnak a hírek, így tárultak fel előttem a hegység páratlan kincsei, de még mindig akad egy-egy eldugott kis szeglete, amit nem fedeztem fel” – vallott a környezetével ápolt személyes kapcsolatáról a szakember. A mai napig lenyűgözik a párába, ködbe burkolózó hegycsúcsok, a völgyekben megbúvó apró falvak, a kanyargós utak, a hegyre kapaszkodó ösvények, a patakok csobogása, a vadnyomok a csapásokon. „Csodálatosak a tavaszok, de minden évszaknak megvannak a maga szépségei” – hangsúlyozta, hogy átjár még a szomszéd erdész kerületbe is kirándulni. Mai napig vadregényes maradt a Börzsöny, nem jött ide az ipar, szinte érintetlen. Nem véletlen, hogy rengeteg erdőjáró keresi fel ezt a vidéket.

Vasárnapjait igyekszik lovon tölteni, de az állat mellett akkor is az erdőé a főszerep. Ha úgy adódik, munkáját is lovon intézi el.

„Az erdészetnél mindig tartottak lovakat, és sajátunk is volt” – indokolta az állatszeretetet, s mosolyog. A nóniusz jól kezelhető, munkára született katonaló, sajnos egyre kevesebb található belőle az országban. Erősebb, csontosabb lovat keresett, más fajta nem biztos, hogy felmenne a 938 méter magas Csóványosra.

Az Ipoly Erdő Zrt.-nél egyedüli erdésznő. Országos szinten nem annyira különleges a hivatása, szerinte azonban továbbra is az átlagnál többet kell letenniük az asztalra, hogy kivívják férfi munkatársaik elismerését.

Tapasztalataikat az évenkénti Erdésznők Országos Találkozóján osztják meg egymással.

Egymás mellett

Az édesapjával töltött idő nap mint nap tanulás volt számára, folyamatosan hallgatta az intelmeket. Kisgyerekkorában is mindent megbeszéltek, féltő gondossággal nevelte az életre. Mint gyerek a já­rásba, szinte észrevétlenül tanult bele a szakmába. Legidősebb gyerekként fiúsítva nőtt föl. Miután 2001-ben az Ipoly Erdő Zrt.-hez került, erdészként másfél évet együtt dolgozhatott édesapjával, aki nem tudta véka alá rejteni lánya iránt érzett büszkeségét.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Christoph Hess átfogó edzése

A nemzetközi IGEQ konferencia előestéjén továbbképzést tartott Christoph Hess, a szervezet élére újonnan megválasztott elnök, nemzetközi díjlovasés lovastusa-bíró, számos könyv, cikk szerzője, társszerzője. A továbbképzés tematikája a különböző korú és képzettségű lovak szemszögéből vizsgálta a képzés során felmerülő nehézségeket, mindezt különböző szakágakon keresztül.

Környezeti nevelésről egyeztetettek az erdészetek

November végén az Északerdő Zrt. Csanyiki Erdőházában tett látogatást az EGERERDŐ Zrt. közjóléti munkaszervezete. A szomszéd erdőgazdaságok találkozója jó hangulatban telt, mely alkalmat adott az erdészeti közjóléti rendezvények és erdei iskolai programok szervezőinek tapasztalatcseréjére.

Már turistaúton is megközelíthető a pilisszántói Kőfülke

Új szakaszokkal bővült a Pilisi Parkerdő területén futó 1000 kilométeres turistaút-hálózat. A helyi önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésének eredményeként a Piliscsabai Természetjáró Egyesület önkéntesei új jelzéseket festettek fel.

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

Véradóbarát munkahely címet kapott az erdészet

2018-ban az EGERERDŐ Zrt. nyerte el Heves megyében a „VÉRADÓBARÁT MUNKAHELY” megtisztelő címet.

Módosítana a földforgalmi előterjesztésen a törvényalkotási bizottság

A föld jövedelemtermelő képességét is figyelembe kell vennie a helyi földbizottságoknak az adásvétel véleményezésekor, erről fogadott el módosító indítványt csütörtökön az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.

Újra Zambó Péter az OEE elnöke

Megtartotta tisztújító küldöttgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). A gyűlésen a küldöttek 2010 után immár a harmadik ciklusra választották meg az egyesület elnökének Zambó Pétert.

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.