Back to top

Erdésznő lóháton

Bújik a gazdához Herceg, a homlokán csillagot viselő nóniusz. Schmuck Melindával állunk a Nógrádi vár tövében, amikor nekiszegezem a kérdést: erdő vagy ló? Büszkén vágja rá: erdő és ló. Szívéhez közel áll mindkettő, s bár kertészként kezdte pályafutását, a két nagy szerelem megmaradt.

Az Északi-középhegység nyugati bástyáját jelentő Börzsöny, hazánk harmadik legmagasabbra emelkedő, de viszonylag kis alapterületű hegysége. A meredek gerincek, bércek, hegyoldalak, kis kiterjedésű hegyközi medencék, illetve különálló kúpok jellemezte vadregényes táj bonyolult fejlődésű ősvulkán együttesének maradványa. Ennek tövében, Szendehely-Katalinpusztán nőtt fel Schmuck Melinda, a Gyadai-réten állt szolgálati lakás helyén most a Kirándulóközpont és Erdei Iskolát találjuk.

Követte a példát

„Apám szerint nőnek nem való az erdész szakma, ezért is tanultam kertésznek” – magyarázta az Ipoly Erdő Zrt. kerületvezető erdész-vadász szakembere. Bebizonyosodott azonban, hogy a genetikát nem lehetett megtagadni, így visszatért régi álmához, az erdőhöz. De a kertészeti ismeretek sem vesztek kárba, sőt, nagyban könnyítették az erdész­technikusi tanulmányokat. Erdész édesapja kérésére tehát dísznövény-kertészként kezdte pályafutását, és csak a második szakmája köti az erdőhöz. Ez inkább neki való, de a váltásnál sokat nyomott a latban, hogy öt generációs erdész családba született.

A „schmuckok” képzett erdészekként Németországból érkeztek hazánkba. Az első keresztlevelek is németül íródtak. Melinda üknagyapjáig sikerült a családfát visszanyomoznia, őket telepítették be Alcsút, Vértesacsa környékére, s kerültek utódaik erre a vidékre.

Schmuck Melinda az erdőben, az erdészeti munkások között, teherautókon utazott, hiszen Katalinpusztán volt a rakodó, oda hozták, s onnan vitték tovább a fát. Izgalmas, titkokat rejtő, felfedezésre váró világban élt, szó szerint saját bőrén tapasztalta meg a körülvevő természetet.

Hivatásos vadász

Ritka eset, amikor az erdész és a vadász beosztást ugyanaz a személy tölti be. Melinda mintegy 1200 hektár erdőn tartja őrző szemeit, míg a vadászterület 3500 hektáros. A megyében egyedüli hivatásos női vadász. „A vidék leginkább a Cser­hátat idézi, de egy kicsi Börzsönyöm is van” – utalt arra, hogy bár a Börzsönyhöz tartoznak, a Cserhátra jellemzők a körülmények. Patakokkal, vízfolyásokkal tarkított, jó adottságokkal rendelkező terület. Bővizű források bukkannak elő a Börzsöny oldalából, amelyeket rendszeresen karbantartanak. Három település – Szendehely, Nógrád és Berkenye – tartozik a körzetükbe, igyekeznek a lakossággal mindenhol jó kapcsolatot ápolni.

„Inkább erdésznek, mintsem vadásznak tartom magam” – hangsúlyozta, s erdészként elsősorban a szarvassal gyűlik meg a baja. Túlszaporodott az állomány, szerencsére nincs túl sok mezőgazdasági terület. Elsősorban az erdei vadkár a jellemző, a szarvasok kárt tesznek a facsemetékben, feleszik a makkot...

Erdésznek lenni 24 órás szolgálat, nincsenek ünnepnapok. Ám a szakember természet iránti vonzódását, szakmai elkötelezettségét jelzi, hogy nyaralni is a hegyekbe jár, szabadidejében szívesen túrázik. Munkaidőben kevesebb lehetősége jut a gyaloglásra, általában autójával siet egyik helyről a másikra. Pedig területének két széle között alig húsz kilométer a távolság, két nagyobb tömbben találhatók az erdők, különböző korú fákkal.

Vadregényes vidék

Egyként szerette meg a szelíden hullámzó dél-börzsönyi tájat és a Magas-Börzsöny csodás világát. „Hol farkasról, hol hiúzról szólnak a hírek, így tárultak fel előttem a hegység páratlan kincsei, de még mindig akad egy-egy eldugott kis szeglete, amit nem fedeztem fel” – vallott a környezetével ápolt személyes kapcsolatáról a szakember. A mai napig lenyűgözik a párába, ködbe burkolózó hegycsúcsok, a völgyekben megbúvó apró falvak, a kanyargós utak, a hegyre kapaszkodó ösvények, a patakok csobogása, a vadnyomok a csapásokon. „Csodálatosak a tavaszok, de minden évszaknak megvannak a maga szépségei” – hangsúlyozta, hogy átjár még a szomszéd erdész kerületbe is kirándulni. Mai napig vadregényes maradt a Börzsöny, nem jött ide az ipar, szinte érintetlen. Nem véletlen, hogy rengeteg erdőjáró keresi fel ezt a vidéket.

Vasárnapjait igyekszik lovon tölteni, de az állat mellett akkor is az erdőé a főszerep. Ha úgy adódik, munkáját is lovon intézi el.

„Az erdészetnél mindig tartottak lovakat, és sajátunk is volt” – indokolta az állatszeretetet, s mosolyog. A nóniusz jól kezelhető, munkára született katonaló, sajnos egyre kevesebb található belőle az országban. Erősebb, csontosabb lovat keresett, más fajta nem biztos, hogy felmenne a 938 méter magas Csóványosra.

Az Ipoly Erdő Zrt.-nél egyedüli erdésznő. Országos szinten nem annyira különleges a hivatása, szerinte azonban továbbra is az átlagnál többet kell letenniük az asztalra, hogy kivívják férfi munkatársaik elismerését.

Tapasztalataikat az évenkénti Erdésznők Országos Találkozóján osztják meg egymással.

Egymás mellett

Az édesapjával töltött idő nap mint nap tanulás volt számára, folyamatosan hallgatta az intelmeket. Kisgyerekkorában is mindent megbeszéltek, féltő gondossággal nevelte az életre. Mint gyerek a já­rásba, szinte észrevétlenül tanult bele a szakmába. Legidősebb gyerekként fiúsítva nőtt föl. Miután 2001-ben az Ipoly Erdő Zrt.-hez került, erdészként másfél évet együtt dolgozhatott édesapjával, aki nem tudta véka alá rejteni lánya iránt érzett büszkeségét.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyugat-nílusi láz lovaknál

Hazánkban lovaknál a nyugat-nílusi láz vírusát először 2007-ben izolálták, majd 2008-ban 18 ló betegedett meg, melyből 5 elhullott, és a betegséget átvészelt állatokból három egyednek maradandó idegrendszeri elváltozása maradt fent. A helyzet nem javul, hiszen napjainkig a vírus nagy utat tett meg, számos országban kimutatták jelenlétét.

Felejthetetlen világjátékok

A 2018-as Lovas Világjátékokra sokan örökre emlékezni fognak. Van, aki a Florence hurrikán okozta bonyodalmak, van, aki a szervezés hiányosságai miatt, és persze van, aki élete legnagyobb eredményét érte el 2018-ban. Legjobb hazai eredményünk a lovastornász Bence Balázs előkelő 10. helye.

A cinkelányok félrelépnek

A japán széncinege (Parus minor) tojói alapvetően monogám párkapcsolatban élnek, azonban ha az első költés sikertelen, hajlamosak félrelépni a sikeres szaporodás reményében.

A lakosság nélkül nem sikerülhet az özönfajok visszaszorítása

Szeptember elején a Visegrádi-hegység több pontján erdészek és természetvédők közösen léptek fel a védett erdőkben megjelenő inváziós fajok ellen. Ez esetben a lágyszárúka közül a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorításán dolgoztak. A kezelések sikerültek, de a Visegrádi-hegység őshonos növénytakarójának fennmaradásához a helyi lakosság segítségét is kérik.

A bírálat nem hibakeresés

A ló törzskönyvezésének első lépése (a származásellenőrzés után) a küllemi és mozgás bírálat. Ezzel a munkával, szinte minden tenyésztő találkozik, aki törzskönyvezett lovat tart.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Esőben is felfedezték az erdőt az erdészekkel

Az Erdők Hetén ötödik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája a „Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” elnevezésű programot. A nyíregyházi Sóstói-erdőben két nap alatt csaknem 1100 gyerek és mintegy 110 kísérőjük ismerkedett az erdészek tevékenységével.

Pincefeltörést is megakadályoznak a lovas polgárőrök

Lovas polgárőrök gyakorlati továbbképzését tartották a mögöttünk hagyott hétvégén, péntektől vasárnapig Békésen. Az ilyen jellegű szolgálatot vállaló lovasok több területen tevékenykednek, például az illegális fakitermelések, illegális szemétlerakók és parlagfűvel szennyezett területek felszámolásában.

Dromedár is várta az ovisokat a lovardában

Hagyományos Mihály-napi Lóvoda napon látták vendégül a környék óvodásait a Sjáli Szórakoztató Parkban. A kicsik megismerkedhettek a park új lakójával is.

Mi lesz a magánerdőkkel?

A stabil birtokszerkezet megteremtése és az igényekre szabott támogatáspolitika kialakítása jelenti ma a legnagyobb kihívást a magánerdő-gazdálkodásban – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2018. október 5-én rendezett éves nagyrendezvényén, Egerváron.