Back to top

Erdésznő lóháton

Bújik a gazdához Herceg, a homlokán csillagot viselő nóniusz. Schmuck Melindával állunk a Nógrádi vár tövében, amikor nekiszegezem a kérdést: erdő vagy ló? Büszkén vágja rá: erdő és ló. Szívéhez közel áll mindkettő, s bár kertészként kezdte pályafutását, a két nagy szerelem megmaradt.

Az Északi-középhegység nyugati bástyáját jelentő Börzsöny, hazánk harmadik legmagasabbra emelkedő, de viszonylag kis alapterületű hegysége. A meredek gerincek, bércek, hegyoldalak, kis kiterjedésű hegyközi medencék, illetve különálló kúpok jellemezte vadregényes táj bonyolult fejlődésű ősvulkán együttesének maradványa. Ennek tövében, Szendehely-Katalinpusztán nőtt fel Schmuck Melinda, a Gyadai-réten állt szolgálati lakás helyén most a Kirándulóközpont és Erdei Iskolát találjuk.

Követte a példát

„Apám szerint nőnek nem való az erdész szakma, ezért is tanultam kertésznek” – magyarázta az Ipoly Erdő Zrt. kerületvezető erdész-vadász szakembere. Bebizonyosodott azonban, hogy a genetikát nem lehetett megtagadni, így visszatért régi álmához, az erdőhöz. De a kertészeti ismeretek sem vesztek kárba, sőt, nagyban könnyítették az erdész­technikusi tanulmányokat. Erdész édesapja kérésére tehát dísznövény-kertészként kezdte pályafutását, és csak a második szakmája köti az erdőhöz. Ez inkább neki való, de a váltásnál sokat nyomott a latban, hogy öt generációs erdész családba született.

A „schmuckok” képzett erdészekként Németországból érkeztek hazánkba. Az első keresztlevelek is németül íródtak. Melinda üknagyapjáig sikerült a családfát visszanyomoznia, őket telepítették be Alcsút, Vértesacsa környékére, s kerültek utódaik erre a vidékre.

Schmuck Melinda az erdőben, az erdészeti munkások között, teherautókon utazott, hiszen Katalinpusztán volt a rakodó, oda hozták, s onnan vitték tovább a fát. Izgalmas, titkokat rejtő, felfedezésre váró világban élt, szó szerint saját bőrén tapasztalta meg a körülvevő természetet.

Hivatásos vadász

Ritka eset, amikor az erdész és a vadász beosztást ugyanaz a személy tölti be. Melinda mintegy 1200 hektár erdőn tartja őrző szemeit, míg a vadászterület 3500 hektáros. A megyében egyedüli hivatásos női vadász. „A vidék leginkább a Cser­hátat idézi, de egy kicsi Börzsönyöm is van” – utalt arra, hogy bár a Börzsönyhöz tartoznak, a Cserhátra jellemzők a körülmények. Patakokkal, vízfolyásokkal tarkított, jó adottságokkal rendelkező terület. Bővizű források bukkannak elő a Börzsöny oldalából, amelyeket rendszeresen karbantartanak. Három település – Szendehely, Nógrád és Berkenye – tartozik a körzetükbe, igyekeznek a lakossággal mindenhol jó kapcsolatot ápolni.

„Inkább erdésznek, mintsem vadásznak tartom magam” – hangsúlyozta, s erdészként elsősorban a szarvassal gyűlik meg a baja. Túlszaporodott az állomány, szerencsére nincs túl sok mezőgazdasági terület. Elsősorban az erdei vadkár a jellemző, a szarvasok kárt tesznek a facsemetékben, feleszik a makkot...

Erdésznek lenni 24 órás szolgálat, nincsenek ünnepnapok. Ám a szakember természet iránti vonzódását, szakmai elkötelezettségét jelzi, hogy nyaralni is a hegyekbe jár, szabadidejében szívesen túrázik. Munkaidőben kevesebb lehetősége jut a gyaloglásra, általában autójával siet egyik helyről a másikra. Pedig területének két széle között alig húsz kilométer a távolság, két nagyobb tömbben találhatók az erdők, különböző korú fákkal.

Vadregényes vidék

Egyként szerette meg a szelíden hullámzó dél-börzsönyi tájat és a Magas-Börzsöny csodás világát. „Hol farkasról, hol hiúzról szólnak a hírek, így tárultak fel előttem a hegység páratlan kincsei, de még mindig akad egy-egy eldugott kis szeglete, amit nem fedeztem fel” – vallott a környezetével ápolt személyes kapcsolatáról a szakember. A mai napig lenyűgözik a párába, ködbe burkolózó hegycsúcsok, a völgyekben megbúvó apró falvak, a kanyargós utak, a hegyre kapaszkodó ösvények, a patakok csobogása, a vadnyomok a csapásokon. „Csodálatosak a tavaszok, de minden évszaknak megvannak a maga szépségei” – hangsúlyozta, hogy átjár még a szomszéd erdész kerületbe is kirándulni. Mai napig vadregényes maradt a Börzsöny, nem jött ide az ipar, szinte érintetlen. Nem véletlen, hogy rengeteg erdőjáró keresi fel ezt a vidéket.

Vasárnapjait igyekszik lovon tölteni, de az állat mellett akkor is az erdőé a főszerep. Ha úgy adódik, munkáját is lovon intézi el.

„Az erdészetnél mindig tartottak lovakat, és sajátunk is volt” – indokolta az állatszeretetet, s mosolyog. A nóniusz jól kezelhető, munkára született katonaló, sajnos egyre kevesebb található belőle az országban. Erősebb, csontosabb lovat keresett, más fajta nem biztos, hogy felmenne a 938 méter magas Csóványosra.

Az Ipoly Erdő Zrt.-nél egyedüli erdésznő. Országos szinten nem annyira különleges a hivatása, szerinte azonban továbbra is az átlagnál többet kell letenniük az asztalra, hogy kivívják férfi munkatársaik elismerését.

Tapasztalataikat az évenkénti Erdésznők Országos Találkozóján osztják meg egymással.

Egymás mellett

Az édesapjával töltött idő nap mint nap tanulás volt számára, folyamatosan hallgatta az intelmeket. Kisgyerekkorában is mindent megbeszéltek, féltő gondossággal nevelte az életre. Mint gyerek a já­rásba, szinte észrevétlenül tanult bele a szakmába. Legidősebb gyerekként fiúsítva nőtt föl. Miután 2001-ben az Ipoly Erdő Zrt.-hez került, erdészként másfél évet együtt dolgozhatott édesapjával, aki nem tudta véka alá rejteni lánya iránt érzett büszkeségét.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyapjúszivárvány

Véletlenül bukkantam rá Horváth Éva szépséges gyapjúgombolyagjaira. Nyár végén, a Mesterségek Ünnepének forgatagában hirtelen megállított a puha anyag és a pasztellszínek mesés keveréke. Megszámlálhatatlan árnyalat, valami jó, meleg természetességben. A kirakodó asztalka körül mezei virágokból és zöld szárakból font kerítés, mögötte egy mosolygós hölgy.

Nem indultak meg az időszakos források a Bükkben

A hétvégére igazi kiránduló időt jósolnak a meteorológusok! A szép napos időben a hőmérséklet akár 20 fokig is emelkedhet. Az erdei avarból egyre több helyen bújnak elő a tavasz színes virágai.

Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?

Hogyan vészelte át a rendszerváltás zavaros időszakát a lovaságazat? Nyereséges-e a tenyésztés? Lesznek-e még Kincsemek a Magyar Derbyn? Sok egyéb mellett ezekről a kérdésekről tanácskoztak gazdák, kutatók, tenyésztők és a szaktárca képviselői a „Fenntartható állattenyésztés Herceghalomból nézve” című szakmai rendezvénysorozat hatodik fórumán.

Tornapálya, kilátó és parkoló is készül az erdészetnél

Hét európai uniós pályázat keretében közel 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással valósulnak meg a természetjárás feltételeit javító fejlesztések 2020. szeptember végéig Magyarországon, köztük az EGERERDŐ Zrt. területén is.

Fontos fejlesztések a kirándulók egyik kedvenc helyszínén

„Ez a 21. századi erdők mintapéldája” – fogalmazott Nagy István agrárminiszter Királyréten, ahol ünnepélyes keretek közt Kirándulóközpontot adtak át. A természetjárók örömére a környéken számos fejlesztés valósult meg eddig s valósul meg a közeljövőben is.

Indul a medvehagymaszezon: nem mindegy, honnan és mennyit szedünk!

A medvehagyma – a hóvirág mellett – a kora tavaszi erdő egyik jellegzetes növénye. A vadfokhagymaként is ismert, jótékony hatású növény gyűjtési szezonja március végére, április elejére esik. Azonban nem mindegy, honnan és mennyit gyűjtünk ebből az erdei csemegéből.

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Körtvélyesi kilátó

Az Országos Kéktúra útvonaláról érdemes egy kis kitérőt tenni – Tatabánya várostól is karnyújtásnyira – a Vértesi Erdő Zrt. által 2016-ban emelt Körtvélyesi kilátóhoz.

Erdei fejlesztések indulnak 3,5 milliárd forintból

Hét sikeres uniós pályázat 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásából a természetjárás feltételeit javító, erdei fejlesztések indulnak 2020 szeptember végéig országszerte - jelentette be a beruházást koordináló Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) szakmai vezetője sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Szarvasgombászok figyelem: fontos határidő közeleg

A hatályos jogszabályi előírások alapján szarvasgombát gyűjteni csak érvényes gyűjtési napló birtokában lehet. A gyűjtőknek a 2019 előtt kiállított gyűjtési naplókat 2019. április 30-ig kell benyújtaniuk érvényesítés céljából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). A hivatal május első hetében kezdi meg az érvényesített dokumentumok postázását.