Közép-Európa legnagyobb, langyos vizű tavában a hozzáértők szerint ötven édesvízi halfaj él, ezeknek mintegy négyötöde őshonos. A leggyakoribbak a pontyfélék, a harcsa, a süllő vagy fogas. Eddig a jó hír. Annak azonban már kevésbé örülhetünk, hogy balatoni halat az éttermekben, büfékben szinte már a tó partján sem fogyaszthatunk – írja a vaol.hu.
De vajon mi itt, a nyugati végeken mennyi és milyen halat eszünk? Hatott-e ránk az a kormányzati szándék, hogy növelje a halfogyasztást?
Vas megye egyik népszerű halétterme a rumi Horgásztanya. Varga Roland tulajdonos szerint a vendégek negyven százaléka halételt rendel náluk, az asztaltársaságokban mindig akad valaki, aki halászlét vagy egyéb, halból készült fogást választ.
– Próbálunk nem elrugaszkodni az árakkal, a halas fogások sem lényegesen drágábbak az egyéb fogásoknál – mondja a tulajdonos. – Ételeinkhez elsődlegesen édesvízi halakat használunk, pontyot, harcsát, süllőt, pisztrángot. Mi elsősorban a magyaros vonalat visszük: a halászlé, a harcsapaprikás, a rántott és a roston sült hal a legnépszerűbb. A vendégek egyébként nem halfajta szerint keresik az ételeket: az étlapról választanak, és ha ízletes és bőséges az adag, elégedetten távoznak. Inkább aziránt szoktak érdeklődni, van-e szálka a halban.
Bakics József, a Delforg nagykereskedő cég területi képviselője, bár pontos adatokat nem tud mondani, úgy látja, az utóbbi néhány évben valamivel több halat adnak el országszerte, mint korábban. Fogasra és süllőre például határozottan nagyobb az éttermek igénye. A termékek eredetét illetően azonban egy kissé kiábrándítóan nyilatkozik: a „balatoni” keszeg, a fogasfilé, a harcsa, ami a tányérunkra kerül, szinte biztos, hogy nem magyar szállítótól érkezett. Magyarországon egyre szűkülnek a lehetőségek, kevesebb a halas telep.
A piacon kétségkívül a hekk a legjobban eladható. Egy-egy büfé több mázsát is kimér belőle egy héten. Ezeket szabad körülmények között, tengerből fogják, és még a hajón feldolgozzák. Egy a baj a hekkel: fogy az állomány. A hallottakat megerősíti a Vadása melletti Baján Pecsenye- és Halsütő tulajdonosa, Györkéné Baján Marianna is. A büfét még a nagymamája indította 1975-ben. Ő ma már csak hekkel és pisztránggal dolgozik. A hekk az, ami jobban megy, mert csak gerince van, a kisgyerekes családok is bátran megvehetik. A Vadásához egy közeli hal-nagykerereskedelemből érkezik a friss áru. Az idei visszaesés előtt az utóbbi években fokozatosan nőtt az érdeklődés a sült hal iránt. Érdemes kipróbálni: a halételek jótékonyan hatnak az egészségre.
