Back to top

Koncert rovarokra és filharmonikusokra hangszerelve - videó

A Berlini Filharmonikusok és a WWF (Word Wide Fund for Nature -Természetvédelmi Alap) együttműködésében egy koncertmű született, melyben először szerepelnek maguk a rovarok is. A mű rendhagyó és igen sajátos módon alkalmazza a rovarhangokat a koncerten, mely az interneten hallgatható meg csekély támogatás ellenében. A letöltésekből származó összeget a WWF a rovarok megmentésére használja fel.

Fotó: youtube/WWF Deutschland
Idén főleg a magyar méhészek érezhették azt a katasztrofális tendenciát, hogy kijáró méheik valószínűleg a mezőgazdaságban használt kemikáliák hatására tömegesen elpusztulnak.

Ugyan a méhészek a méhcsaládjaik számát gondos odafigyeléssel évek alatt újra a régi szintre hozhatják vagy akár meg is sokszorozhatják, de a tendencia és a jelenség igen aggasztó. Sok mérgezéses esetben sajnos az okokat sem lehet kideríteni és nem csak méhészt éri kár, hiszen a kijáró méhek a mezőgazdasági termények hozamát beporzás által megsokszorozzák.

A vadon élő rovarok a mérgezésnek még inkább ki vannak téve, hiszen rájuk nem vigyáz gondos méhész.

A világon számos országban csökkent a beporzók száma, vagy éppenséggel ki is pusztultak. Átlagosan 75 %-al van ma kevesebb rovar a világon mint a korábban.

A média hangos az erről szóló hírekről és ennek megfelelően világszerte több kezdeményezés is születik azért, hogy a problémára felhívják a figyelmet illetve, amennyiben lehetséges, megmentsék a rovarokat. ( Lásd: Kukorica helyett virágos rét - támogatással - című írásunkat.)

Optimizmusra ad okot, hogy egy újabb konkrét kezdeményezés született – ez esetben zenészek részéről, mely talán újabb impulzust ad és példaértékű arra, hogy ki-ki erejéhez, szakterületéhez,  lehetőségeihez mérten tegyen valamit a rovarok, méhek és a beporzók védelméért, reahbilitációjáért.

A koncert hanganyagában a rovarokat a hangszerek nem csak utánozzák cirpelő vagy kopogó, netán a szárnysuhogás hangját visszaadva, de a rovarok egész konkrétan is részt vesznek benne.

A koncepció szerint ezáltal egy ember-rovar dialógus jön létre, melyben a természet adja meg a hangot, az ember pedig figyel és reagál rá.

A mű szerzője Gregor A. Mayrhofer, a  Berlini Filharmónikusok Karajan-Akademiájának ösztöndíjasa,  Megbízását a 10 perces zenemű létrehozására a WWF-től kapta. .

INSECT CONCERTO

 

Forrás: 
deutschesbienenjournal.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi legyen a töménytelen fahulladékkal?

Franciaországban 6 millió tonnánál is több fahulladék keletkezik évente, és úgy tűnik, pirolízis egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a hulladékkezelésben.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.

Méhészek figyelem: április 8-ig kérhető támogatás a varroa elleni védekezéshez

A Magyar Államkincstár (Kincstár) felhívja a méhész-gazdálkodók figyelmét arra, hogy a méhészetek varroa atka elleni gyógyszeres védekezésének támogatására 2019. április 8-áig nyújthatják be kifizetési kérelmeiket személyesen vagy postai úton a lakhely/székhely szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz.

Véget vetnének a szemetelők elleni szélmalomharcnak

240 ezer önkéntes részvételével vette kezdetét az ország legnagyobb szemétszedő akciója, a TeSzedd! A „színfalak mögött” eközben egyre szélesebb körű összefogás van születőben, amely hosszú időre tenne rendet nemcsak a köztereken, hanem a fejekben is.