0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Parlagfű: fokozottan résen kell lenniük idén a gazdáknak

„Az időjárási körülmények kedvezőek voltak a parlagfű növekedéséhez, fejlődéséhez” – áll a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) július végén közzétett országos parlagfű helyzetképében. Az írás szerint a sok csapadék miatt a parlagterületeken, a ruderáliákon, illetve az extenzív, kisparcellás szántókon a múlt évhez képest jóval több, fejlettebb s nagyobb méretű parlagfű található.

A Nébih honlapján olvasható parlagfű helyzetkép szerint a növények fejlettségi állapota s azok előfordulása összességében igencsak heterogén képet mutat.

A parlagfüvek többsége a négylevelesek és a nagyjából 170 cm-es nagyságúak közé esik, a legfejlettebb egyedek azonban a 180-200 cm-t is elérik.

Elmondható továbbá, hogy a tavalyi év ezen időszakához képest idén jóval nagyobb arányban fordulnak elő a generatív stádiumban lévő növények, szemben a vegetatív állapotban lévő példányokkal. A legfejlettebb parlagfüvek már a virágzás kezdeti szakaszában vannak s a virágbimbós állapot jellemző rájuk. Ezen növények aránya az ország nagy részén 3-30%-os, ugyanakkor például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez az arány 70-90% közötti. Az időjárási körülmények kedvezőek voltak a parlagfű növekedéséhez és fejlődéséhez – a sok csapadék miatt kisebb mértékben, de folyamatosan kel a gyomnövény.

Ahogyan arra a Nébih is kitér, a nyári betakarítású növények aratása a végéhez közeledik. Az ország nagy részén az őszi kalászosok jól fejlődtek, s a területek többségén sűrű, zárt állományt alkottak, amelyben a parlagfű nem, vagy csak jelentéktelen mennyiségben volt megtalálható. A még le nem aratott gabonákban, a jó agrotechnikájú területeken szálanként, a gyengébb agrotechnikájú, parlagfűvel erősebben fertőzött tájegységekben nagyobb mennyiségben van jelen a kultúrnövényt túlnőtt gyomnövény. Utóbbi területek esetében gondot okoz, hogy a parlagfű egy része visszaered a nedves talajállapot miatt. A hivatal írása szerint a tarlóhántást a gazdálkodók többsége a betakarítást követő néhány napon belül elvégezte, ám ahol a talajmunkára nem kerítettek időben sort, ott a csapadékos időjárás miatt a parlagfű gyors és intenzív fejlődésnek indult. Azokon a gabonatarlókon, ahol még nem történt meg a tarlóhántás, tarlóápolás, a parlagfű nagysága 10-60 cm-es, s az egyedek többsége vegetatív fázisban van, esetükben virágbimbó kialakulása nem jellemző. A tarlóhántáshoz jelenleg megfelelő a talajállapot, helyenként azonban belvízfoltok akadályozzák a munkát – áll a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal anyagában.

A Nébih foglalkozik egyebek között a kukorica állományokkal is, amelyek a tapasztalatok szerint erőteljesek, jól fejlettek, illetve jó gyomelnyomó képességűek. Az állományok a virágzás vége, szemfejlődés kezdte, tejes érés stádiumban vannak, a sikeresen végrehajtott gyomirtó állománykezeléseknek, a mechanikai sorközművelésnek köszönhetően pedig többnyire tiszta képet mutatnak. Parlagfű esetükben csak kismértékben található, többnyire csak a táblaszegélyekben. Nem ilyen jó a helyzet az állókultúrák –szőlő, gyümölcs – esetében: a jelenlegi időjárás kedvez az általános gyomosodásra, ezzel együtt a parlagfűnek is, így a legtöbb ültetvényben megfigyelhetők az új kelésű egyedek, ahogyan a korábban kelt példányok intenzív hajtásnövekedése is. Éppen ezért a gazdák továbbra is folyamatosan végzik a mechanikai gyomirtást, ezzel mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű-fertőzöttséget. Az elmúlt évhez képest idén a gyomnövény a parlagterületeken s az extenzív, kisparcellás szántókon is jóval nagyobb mennyiségben és jóval fejlettebb formában van jelen, éppen ezért fokozott figyelmet kell fordítani a védekezésre. Ahogy azt a Nébih írja, a ruderáliákon, árokpartokon, útszéleken folyamatosan kaszálnak az illetékesek, ezzel csökkentve a parlagfű egyedszámát, illetve a virágbimbós állapot kialakulásának kockázatát.

Az illetékes szakemberek a parlagfüvet a növényekkel fedett területeken is észreveszik, ráadásul sok helyütt immáron helikoptereket is bevetnek a felderítés eszközéül, így nem maradnak rejtve a fertőzött területek. A probléma súlyosságát jelzi, hogy a kapálás során előkerülő évtizedes magvak is kikelhetnek, így a gazdák folyamatos készenlétére is szükség van e téren. Annál is inkább, mivel a gyommentesítést előíró felszólítást követő bírság összege 15 ezer forinttól akár 5 millió forintig is terjedhet.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság