Back to top

Meglepő, hogy mi szennyez leginkább!

A mezőgazdaság, és nem az ipar, vagy a lakosság az élővizek legnagyobb szennyezője – áll egy frissen kiadott FAO-jelentésben. A jelenség káros az ökoszisztémára, az egészségre, és több milliárd dollárba kerül évente.

A nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokból származó vízszennyezés veszélyezteti mind az ökoszisztémát, mind pedig az emberi egészséget – áll az ENSZ élelmezési szervezete, a FAO által kiadott friss jelentésben. A riportról a Fenntartható Fejlődés Nemzetközi Intézete (International Institute for Sustainable Development) számol be. A jelentés kifejti: nem az emberi települések, vagy az ipar, hanem a mezőgazdaság a fő felelőse a vízszennyezésnek, jóllehet az agrárium szerepét általában alábecsülik a döntéshozók ezen a téren. A mezőgazdaságból származó nitrát a leggyakoribb szennyezés, amelyet az élő vizekben találnak.

Fotó: Wikimedia

A jelentés kifejti: az agrárium több területe felelőssé tehető a vízszennyezésért, így a növénytermesztés, a nagyüzemi állattartás, valamint az akvakultúrás létesítmények is.

Az öntözés, a növényvédő szerek, valamint rovarölők használata szintén hozzájárul a vizek szennyezettségének növeléséhez. A riport azt is hozzáteszi: a mezőgazdasági termelésből származó vízszennyezés okozta kár több milliárd dollárnyi költséget jelent évente.

Forrás: 
sdg.iisd.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Élelmezési Világnap: Tetteink alakítják a jövőt

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) minden évben október 16-án – az Élelmezési világnapon – a szervezet 1945-ös alapítására emlékezik. Szerte a világon több mint 150 országban tesznek ugyanígy, ezzel az ENSZ egyik legjelentősebb napjává emelve az eseményt. A cél, felhívni a figyelmet az éhezőkre, hogy az élelem, a megfelelő táplálék még nem biztosított mindenki számára.

Együttélési kisokos az emberért és a medvéért

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk.

Tovább bonyolódnak az uniós agrárkifizetések?

Az Európai Unió 2021-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában (KAP) az uniós kifizetések szerkezete nem, viszont az igénybevételi, valamint a végrehajtási szabályok várhatóan bonyolultabbá válnak - mondta Feldman Zsolt.

Névtáblát cseréltek a NAIK-ban

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében (NAIK) rendezett Kováts Zoltán Emléknapon több kiemelt eseményre került sor. Felavatták az intézet új névtábláját, Kováts Zoltán emlékművét, valamint együttműködési megállapodást írt alá a NAIK a Magyar Díszkertészek Szövetségével.

Jön az öntözési ügynökség terve

Kiemelt feladatként kezeli az agrártárca az öntözésfejlesztéshez szükséges beruházások előkészítését. A Belügyminisztériummal közösen kialakítandó stratégia hamarosan elkészül, ez alapján határozzák majd meg azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyek a kormány által elkülönített évi 17 milliárd forintból megvalósulhatnak a jövőben.

Kószapocok, az ismeretlen ismerős

Különösen alkonyatkor találkozhatunk kószapocokkal, járjunk erdős, mocsaras területeken vagy akár a vizektől távolabb eső rengetegekben, ahová gyakorta elkószál. A felületes szemlélő patkánynak is nézheti az állatot.

Haladék az illegális kutakra?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezte az illegális kutak moratóriumának 2020-ig történő meghosszabbítását. Erről a napokban tárgyal a kormány.

Négy árva vidrakölyköt fogadtak be

Húsz éves születésnapját ünnepelte a hévégén a petesmalmi vidrapark. Erre az alkalomra meghívták a nagykorpádi Pöttömpark óvoda gyermekeit, akik a kemencénél színezhettek, fonalakkal kézműveskedhettek, miközben kétóránként azt is láthattak, hogyan eteti meg a gondozójuk a vidrákat.

Tizenöt tagállam tovább szigorítaná az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit

Tizenöt tagállam tovább szigorítaná az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit, amelyek értelmében a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene visszaszorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Mikroalga, a csodaszer

Évtizedek óta foglalkozik a mikroalga szaporításának és felhasználásának lehetőségeivel Tőzsér Béla. A szekszárdi bioipari mérnök nemzetközi megbecsültségnek örvend. Szakmai szervezetek tagja, szakértője, külföldi egyetemisták is érkeznek hozzá nyári gyakorlatra. A mikroalga sok mindenre használható: táplálkozás, takarmányozás, talajjavítás, kozmetikumok, gyógyászat.