Back to top

Tavasziak őszi vetése

A kedvező rostemészthetőségű tömegtakarmányok nagyobb arányban történő etetésekor kedvezőbb tejtermelés, kevesebb anyagforgalmi betegség, jobb lábállapot, hosszabb hasznos élettartam, kisebb abrakfelhasználás és jobb megtérülés várható. Minden 1 százalékos javulás a takarmányadag rostemészthetőségében +0,18 kg/nap szárazanyag-felvételt eredményez, aminek hatására +0,25 kg/nap tejnövekmény várható.

Gazdasági növényeink szárszilárdságát a sejtfalat felépítő cellulóz és lignin adja. Ezek a statikát biztosító anyagok, és ezek az anyagok felelősek a sejt védelméért is, hogy az minél kevésbé sérüljön a külső hatások által. Mivel a sejt belsejében lévő anyagok védelme elsődleges a növény életben maradása szempontjából, ezért a növényt elfogyasztó állat emésztőenzimjeinek és a bendőbaktériumoknak nehéz a dolguk: a fiatal (hemicellulózban gazdagabb) rostból gyorsabban, az öregebb (lignifikáltabb) rostból lassabban tudják kibontani a sejteket. A rost lebontásának a bendőben ezért speciális dinamikája van.

A jól emészthető rost gyorsan fermentálódik (erjed), a frakciómérete pedig rövid idő alatt csökken (feldarabolódik), majd egy része távozik a bendőből az oltógyomorba. A gyorsan lebomló rost (dNDF) tehát meglehetősen dinamikusan mozog a bendőben. A relatíve gyorsan lebomló rost erjedése és kiürülése által létrehozott „üres hely” pedig növeli a szárazanyag-felvételt. Tehát minél gyorsabban emésztődik a rost, annál több hely lesz a bendőben a következő takarmányadagnak. A tehén többet eszik.

Ezzel ellentétben az emészthetetlen rost (uNDF) lassan ürül ki, telíti a bélcsatornát (töltőhatás), miközben csökkenti az erjedés és a passzázs sebességét, ezért inkább statikus, mint dinamikus elem. Mivel lassan ürül, ezért (nagyobb arányban etetve) rontja az étvágyat. Fontos azonban látni a másik oldalt is: azáltal, hogy az uNDF megalapozza a struktúrhatást, szerepe van a kérődzés fenntartásában (nyáltermelés – bendőpuffer hatás), továbbá helyet ad a mikrobák megtelepedésének. Elsősorban a tej zsír- és fehérjetartalmának fenntartásában van szerepe, a tejtermelést azonban korlátozhatja. A kérdés az, mennyi a lebontható rost minimuma és a nem lebontható rost maximuma, amely tartományban nem korlátozzuk a szárazanyag-felvételt, de fenntartjuk az egészséges bendőállapotot és mikroflórát.

A korai betakarítású tömegtakarmányok kétszer annyi rostot tartalmaznak, mint a kukoricaszilázs
Minimumok és maximumok

Az uNDF értékét a legújabb kutatások szerint 240 órás inkubációval kell meghatározni. A legkorszerűbb ajánlások szerint a nagytejű tejelő tehén adagjában az uNDF240 maximális napi mennyisége lehetőleg ne haladja meg a 2 kg/nap/ tehén értéket, míg a lebontható rost dNDF48 lehetőleg érje el a 4 kg/tehén értéket.

A tavaszi betakarítású tömegtakarmányok között az intenzív fűfélék (olaszperje, hibridperje) és a korai gabonafélék, mint a rozs, a tritikálé és a gabona-gabona-keverékek 350–400 g/kg emészthető rostot (NDFd48) tartalmaznak, ami kétszerese a kukoricaszilázs értékének (180–220 g/kg sza.). Így a 2:1 emészthető: nem emészthető rostarány kialakításában sokkal nagyobb szerepük van. A nyáron tapasztalható kedvező élettani hatás (jobb vagy nem romló étvágy) is ezzel a rendkívül magas értékkel és kiváló rostemészthetőséggel magyarázható. Ezért aki most vet szeptemberben-októberben füvet vagy gabonafélét szilázsnak, az nem csak a jövőbeli tömegtakarmányát állítja elő, de megalapozza a 2019. év nyári tejtermelését is. Nem beszélve a szaporodásbiológiáról, az ivarzásról és a termékenyülésről. Érdemes megnézni, hogy milyen minőségben dolgoztunk 2017-ben, hogy le tudjuk vonni a tanulságokat a következő szezonra.

Az év tavaszi tömegtakarmányai 2017

Az idén februárban adtuk át Az év takarmánya 2017 díjakat a tavaszi és nyári betakarítású szilázsok/szenázsok kategóriáiban. Négy kategóriában hirdettünk győzteseket. A vizsgálatba vont kategóriák és mintaszámok (2017. május 1 – 2018. február 1.) a következők voltak:

1. lucernaszilázs és lucernaszenázs: 259 minta;

2. rozsszilázs/szenázs (rozs: kalászhányás előtt betakarítva): 115 minta;

3. fűszilázs/szenázs (olaszperje, hibridperjék, perjefélék keveréke és egyéb füvek): 56 minta;

4. lucernaszéna: 50 minta

Az év lucernaszilázsa 2017

A lucernaszilázs/szenázs minták értékelésekor a minimális szárazanyag-tartalmat 30 százaléknál húztam meg, de a felső határt kitoltam 50 százalékig. Lehet 30 százalék alatt is jó minőségű lucernaszilázst készíteni, de csak nagy kockázattal. Tekintettel arra, hogy a széna helyettesítésére a nagy szárazanyag- tartalmú szenázsok a legalkalmasabbak, ezért toltam ki a felső határt. Nem általános cél nagyon száraz lucernaszenázst készíteni a tömörítési nehézségek miatt, de a jó minőségű szenázsnak lehet szerepe az adagban.

A szűkítés során az RFV (NDF és ADF alapú értékelés az USA-ban a tőzsdei kereskedéshez) volt az első szelekciós paraméter. Ezt követte a rostösszetétel, a rost és a szervesanyag- emészthetőség. Ahhoz, hogy ilyen szilázsunk legyen, fiatalon kell kaszálni a lucernát, amikor a bimbókezdemény még alig látszik. Majd havonta következhet az új kaszálás. Egyre jobbak a lucernaszenázsaink, reális cél a prémium minőség kitűzése, ami 170 feletti RFV pontszámot jelent.

A gabona-gabona keverékek 350–400 g/kg emészthető rostot tartalmaznak
Az idén kiemelt szerepet kapott a hamutartalom az értékelésben, mert ezen paraméterben elmaradunk Európától. Káros az erjedésre (vajsavas erjedés), hordozza a Clostridium perfringes kórokozóval való fertőződés lehetőségét (elhullások kockázatát). Továbbá a hamutartalom jelentősen csökkenti az energiatartalmat. Irodalmi adatok szerint: +100 g/kg hamu = -1 MJ/kg sza. NEl. A földszennyeződés azonban a technológiai fegyelem javítása, valamint a műszaki technológia fejlesztése által javítható! A lucerna hamutartalma két forrásból tevődik össze: a természetes ásványianyag-tartalom az egyik oldal (Ca, P, K, Na, Mg), az e fölött mérhető hamutartalom főleg a földszennyeződésből származik (felcsapó eső, egyenetlen talajfelszínből adódó betakarítási hiba, alacsony tarló, alacsony munkamagasságú rendkezelés és rendfelszedés). Próbáljuk meg elképzelni, hogy ha rendképzés közben porfelhőt látunk, az 1–2 százalékkal növeli a széna hamutartalmát. Az eredeti hamutartalom (ásványi anyagok) a lucerna esetében átlagosan 8, míg a fűfélékben 6 százalék. Az ezen felül mérhető hamu már a földszennyeződésből származik a szénában vagy szilázsban. A Wisconsin Egyetem, Talaj- és Takarmányanalitikai Laboratóriumába érkezett minták alapján a szenázsok átlagos hamutartalma 12,3, míg a szénáké 10,3 százalék volt. Ez részben abból adódik, hogy Wisconsinban a szenázsok nagy része lucernából készül, míg a szénafélék inkább rétiszénák. Tehát átlagosan 4 százalék volt a földszennyeződés mértéke. Meg kell jegyezni, hogy egyes minták hamutartalma meghaladta a 18 százalékot! Ezt azt jelenti, hogy a farmer naponta mintegy 500 gramm földet etetett meg a teheneivel minden 2,5 kg sza. szenázs vagy széna etetésekor! Föld mindig lesz a takarmányban. De helyes betakarítási technológiával jelentősen csökkenthető a széna vagy a szilázs hamutartalma. Aki 10 százalék alatt tudja tartani a hamutartalmat a szilázsban vagy a szénában, az kiváló munkát végzett és mindent megtett, ami megtehető!

A 259 mintából a legjobb 8 lucernaszilázs és szenázs átlagos táplálóanyag-tartalma a következő volt:

• 179 RFV; • 23% sza. Nyersfehérje;

• 23% sza. Nyersrost;

• 35% NDF.

Az év lucernaszilázsa tavaly (259 mintából kiválasztva) a Rábapordányi Mg. Zrt.-ben készült (33% szárazanyag-tartalom, 23,4% sza. nyersfehérje, 23,6% sza. nyersrost, 32,7% sza. NDF és RFV 195). A rábapordányiak már második alkalommal nyerik el ezt a címet. A vizsgálati eredmények átlaga és a legjobb szilázsok eredményei alapján célként tűzhetők ki 2019-ben a következő paraméterek a betakarítás során:

• legalább 22% nyersfehérje;

• kevesebb, mint 25% nyersrost;

• nem több, mint 35% NDF;

• kevesebb, mint 10% hamu;

• megközelítően 6,00 MJ/kg sza. Nel.

• Ezek alapján első kaszálásra nem várható több, mint kb. 2–3 tonna sza./ha.

Az év fűszilázsa 2017

Füvek esetében a minimális szárazanyag-tartalmat 28 százaléknál húztam meg, mivel a magasabb kiindulási cukortartalom segíti a tejsavas erjedési folyamatot, illetve április végén- május elején nehéz elérni a 30 százalék feletti értéket nagy hozam esetében. A szárazanyag- és a hamutartalom után következik a rost és a fehérje megítélése. Ha az előző paraméterekre figyeltünk, és helyes tápanyag-utánpótlási technológiánk van, akkor a nyersfehérje-tartalom is magas lesz. Mennyire? Mi a cél? A túl korai betakarításra jellemző a gyenge hozam. Ennek megítélését a tehenészetnek kell eldöntenie, mivel például egy 12 ezer literes termelésű állomány esetében a potenciálistól elmaradó szántóföldi hozam a tejtermelésben mérhető többlettel vagy a kedvezőbb takarmányköltség által (pl. kevesebb szója etetése) kárpótolhat minket. Mivel azonban a nagy fehérjetartalom gyakran jár együtt magas nitráttartalommal, ezért maga a nitrát lehet az indikátora annak, hogy milyen korán érdemes és szabad betakarítani az alapanyagot. A magas nitráttartalom természetesen túldozírozás vagy késői kijuttatás esetében is lehet magas, különösen korai betakarítással párosítva. Természetesen állategészségi kockázata is van a magas nitráttartalomnak, de a TMR nitráttartalmát egy-egy komponens nem feltétlenül emeli a kritikus szint fölé. Problémát akkor jelent, ha több tömegtakarmányunk egyszerre terhelt. Így elsősorban a nitráttartalmat mint a fenológiai fázist jelző indikátort értékeltem a szűkítés során.

Az 56 mintából a legjobb 7 fűszilázs és szenázs átlagos táplálóanyag-tartalma a következő volt:

• 71% NDFd48;

• 16% nyersfehérje;

• 26% nyersrost;

• 47% NDF.

Tavaly az év fűszilázsa (59 mintából kiválasztva) az Agropordukt Zrt. (Ihász-Zsigmondháza) tehenészeti telepén készült (33% szárazanyag-tartalom, 17,8% sza. nyersfehérje, 24,7% sza. nyersrost, 46,1% sza. NDF és 75% NDFd).

Most kell megalapozni a jövő nyári tejtermelést
Az év rozsszilázsa 2017

A rozs esetében az emészthetőség volt az elsődleges szempont, mivel a rozs gyors öregedése miatt ez kritikus szempont a technológiában. Az értékelés során nagy hangsúlyt kapott a hamutartalom, a kora tavaszi betakarítás nehézségei, a vajsavas erjedés és a földdel bevitt kórokozók kockázata miatt. A fehérjetartalom mellett a nitrátot is kiemelt paraméterként kezeltem.

A rozs betakarítása április végén – május elején, kalászhányás előtti fenológiai fázisban javasolt, amikor a kalász 6–10 centi hosszú a szárban. A technológia természetesen kétmenetes (kaszálás és fonnyasztás), mert a fiatal növény kiindulási szárazanyag-tartalma kevesebb, mint 20 százalék, amivel nem célszerű silózni. A szársértés és a rendterítés okozhat nehézségeket a betakarításkor, de a megfelelő minőségű erjedés miatt a 28–30 százalék szárazanyagtartalom betartása fontos lenne! A vizes rozs, különösen ha földszennyezett, a magas fehérjetartalom következtében vajsavasan erjedhet! A rendet teríteni kellene, ami nagy termésmennyiség esetében nehézkes. A fűfélék lassabban fonnyadnak, mint a lucerna. Ráadásul a hűvös idő is lassítja a fonnyadást. Ezért a hatékony szársértés mindenképpen fontos technológiai elem.

A szársértésnek két korszerű műszaki megoldása van napjainkban: az acél verőujjas szársértő, ami jelentős mechanikai sérülést tud okozni még a gabona szárán is, valamint az egyfunkciós szársértő. Utóbbi előnye, hogy többször is át lehet vele dolgozni az alapanyagot, és széles, fellazított rendet hagy maga után. A 28–30 százalék szárazanyagtartalmat elérve szűk rendet képezünk, és járvaszecskázóval vagy bálázóval felszedjük a növényanyagot. Ha a rendterítő kapacitása vagy műszaki állapota nem engedi a rendterítést, akkor a lehető legszélesebb rendet kell hagyni a kasza után és forgatni kell. A fonnyadás időjárástól függően körülbelül 24–48 óra legyen áprilisban (ha ettől hosszabb ideig van a renden, az jelentősen rontja az alapanyag mikrobiológiai állapotát). A hosszú idejű fonnyasztás táptalajjá alakítja a növényt a mikrobák számára: a rend alja nyálkás lesz. Tehát a feladat, hogy a szárazanyagtartalom feltétlenül érje el a 28–30 százalékot, lehetőleg 48 órán belül. A gyors, de intenzív fonnyasztás a cél, amit segít a szársértő alkalmazása, az azonnali rendterítés, a forgatás. Sajnos ezen műveletek velejárója a talajszennyeződés (ajánlott tarlómagasság: 8–10 centiméter). A rendképzéshez javasolható a szállítószalagos rendképző, mivel csökkenti a földszennyeződés mértékét. Így a talajszennyeződés veszélye csapadékos tavaszi időjárás és nedves talajállapot esetében is jelentősen csökkenthető. Ha a rozsunk vizes és földes, vagy a betakarítás akadozott, akkor a nátriummal pufferolt savkeverék vagy a Na-nitrit + K-szorbát alapú sók alkalmazása megelőzheti a vajsavas erjedést és a fehérjebomlást a depóban. Ha a szárazanyag- tartalom elérte a 28 százalékot, a hamutartalom pedig 10 százalék alatti, és jó a silózási menedzsment, akkor a tejsavtermelő baktériumokat tartalmazó silózási adalékanyag is elegendő lehet a kedvező erjedési folyamat eléréséhez. De ebben az esetben is érdemes nagyobb oltási csíraszámot (1 millió tejsavbaktérium/ g zöld anyag) alkalmazni. A 115 mintából a legjobb 8 rozsszilázs és szenázs átlagos táplálóanyag-tartalma a következő volt:

• 72% NDFd48;

• 17% sza. Nyersfehérje;

• 25% sza. Nyersrost;

• 49% NDF.

Tavaly az év rozsszilázsa a Galgamenti Mg. Kft. turai tehenészeti telepén készült (38% szárazanyag-tartalom, 16,3% sza. nyersfehérje, 8,1% hamu, 25,7% sza. nyersrost, 51,0% sza. NDF és 76% NDFd).

Az év lucernaszénája 2017

Lucernaszénáink minősége közepes, ezért az RFV-érték minimumhatárát levittem 150-re. Ez a „tehenekkel etethető” minőséget jelenti az USA-ban.

A vizsgálati eredmények átlaga és a legjobb szilázsok eredményei alapján célként tűzhetők ki 2019-ben a következő paraméterek elérése a betakarítás során:

• min. 20% nyersfehérje (optimális 22–23%);

• kevesebb, mint 25% nyersrost;

• nem több, mint 35% NDF;

• kevesebb, mint 11% hamu;

• Megközelítően 5,80–6,00 MJ/kg sza. Nel.

• Ezek alapján második-harmadik kaszálásra nem várható több, mint kb. 2–3 tonna sza./ha.

Több száz hektáron gazdálkodva a lucernával különösen nehéz jó minőségű szénát készíteni
Az Év lucernaszénája 2017 díjat három cégnek adtuk át, mert mindhárom telep komoly erőfeszítéseket tesz a minőségi lucernaszéna-készítés érdekében. Külön örömömre szolgál, hogy nagyméretű telep is szerepel a listán. Több száz hektáron gazdálkodva a lucernával különösen nehéz jó minőségű szénát készíteni. A díjazottak:

• Mezőfalvai Mg. Zrt.,

• Tárnok Sándorné és Tárnok Sándor, Szeghalom,

• Hód-Mezőgazda Zrt., Vajhát.

Különdíjat adtunk át a Kisalföldi Mg. Zrt. képviselőjének, mert háromféle tömegtakarmányból (lucernaszenázs, rozsszilázs és fűszilázs) is kiváló minőséget készítettek 2017-ben!

Vetés 2018

A tavasz 2018-ban nem várt nehézségekkel kezdődött, havazás, hófúvás, hideg követte egymást. Majd hirtelen érkezett a nyári meleg. Ilyen időjárási körülmények után még nagyobb körültekintéssel kell előkészülni a műszaki technológiával. Nem tudjuk, hogy milyen lesz 2019 tavasza, de azt tudjuk, hogy nagy szüksége van a tehénnek ezen takarmányokra és a bennük lévő emészthető rostra, ezért érdemes nagy területen vetni őket, hogy a takarmányadagban 5–10 kg/nap mennyiségben lehessen etetni egész évben ezen szilázsokat, szenázsokat.

A hozamot és a minőséget jelentős mértékben befolyásolja az őszi vetés kivitelezése. Kritikus szempont a vetési idő: fűfélék esetében augusztus vége – szeptember közepe, gabonafélék esetében szeptember vége – október eleje. A vetőmagmennyiségen ne spóroljunk, mert a téli hideg megtizedelheti az állományt és ezáltal közvetlen hatással van a tavaszi hozamra. A magágy minősége pedig meghatározza a betakarításkori földszennyeződést. Rossz talajállapot mellett még kifogástalan betakarítási technikával sem lehet tisztán lehozni a rendről a növényt. Ne hagyjunk a tarlón kukoricamaradványokat, mert aflatoxinszennyezett lehet a rozs-, a tritikálé- és a fűszilázsunk. Ennek több oka is lehet. A szárban áttelelhetnek a gombák, és meleg tavaszon fertőzhetik a friss állományt, másrészt a szár nem bomlik le teljesen, és a rendképző belekeveri az ilyen tarlómaradványokat a zöld anyagba áprilisban!

Tápanyag-ellátás

A nitrogénpótlásról megoszlanak a vélemények. Gyakorlati tapasztalatok szerint a rozs meghálálja, ha a teljes nitrogénszükséglet 60 százalékát ősszel adjuk ki (60– 90 kg N/ha), mert segíti a bokrosodást, növeli az áttelelés esélyét és tavasszal nem szorulunk meg a tápanyag-utánpótlással, ha nem tudunk a földekre menni februárbanmárciusban.

Az eredeti hamutartalom a fűfélékben 6 százalék
Tavasszal két N-adagban érdemes gondolkodni, februárban az első adag (30–50 kg N/ha), majd március 15-éig a második adag (30–50 kg N/ha) nitrogén is kerüljön ki a területre, amivel elkerülhető, hogy az időfaktor miatt nitrátos legyen a növényállomány. Tavasszal legalább 4 hetet érdemes hagyni a műtrágyának a felszívódásra és beépülésre hazai körülmények között. A hígtrágya veszélyes lehet, ott is érdemes betartani egy biztonságos időtávot a kórokozók elhalása érdekében. A folyékony lombtrágyának azonban kevesebb idő is elegendő és nincs higiéniai kockázata. A nitrogén-utánpótlás mértékéről elmondható, hogy mindösszesen hektáronként kb. 120–150 kilogramm N-hatóanyag elegendő a jó termés eléréséhez – a növénytől és a talajtól függően. Ez lehet szerves trágya, szervetlen műtrágya, hígtrágya és folyákony lombtrágya, valamint ezek kombinációja.

Mennyit vessünk?

Számításaim szerint 500 tejelő tehénre minimum 2000 tonna tavaszi betakarítású fű- és/ vagy gabonaszilázsra lenne szükség minimálisan ahhoz, hogy a nyári adagba jusson 3–5 kg sza./nap/tehén szilázs (9–15 kg szilázs naponta), de télen is etethető legyen 2 kg sza./nap/tehén szilázs (5–6 kg szilázs naponta). Ez 15 tonna/ ha szilázs hozammal számolva 130–150 hektár termőterület 500 fejt tehénre vetítve. Rozs termesztésére csak az vállalkozzon, aki tavasszal tudja biztosítani a gyors és pontos betakarítás műszaki feltételeit. A rozs termőterületét ne szabjuk nagyra, mert 3–5 nap áll a rendelkezésre, hogy betakarítsuk. Ezért 250–300 hektár a felső határ, még a legkiválóbb üzemi technológia mellett is. Nagy termőterület esetében inkább osszuk meg a területet tritikáléval, 30 százalékos arányban. A tritikálé körülbelül egy héttel később kaszaérett, mint a rozs. Így kezdhetünk a rozzsal, és befejezhetjük a tritikáléval, és az sem baj, ha kicsit csúszunk az időjárás miatt a befejezéssel. A tritikálé toleránsabb, mint a rozs. Mehet egy depóba a töltés, mert a két növény hasonló habitusú és funkciójú ebben a korai fenológiai fázisban.

dr . Orosz Szilvia (A felhasznált irodalom a szerzőnél megtekinthető.)

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó éve lesz a csemegekukoricának

Az előző évinél és a sokévi átlagnál is nagyobb csemegekukorica termés várható az idén Magyarországon a Syngenta szakértői szerint.

A hazai termelőket és feldolgozókat rosszul érinti az árak változása

A mezőgazdasági árak változása a gabonafeldolgozók és a gyümölcstermesztők számára igen komoly problémát okozhat – figyelmeztet a K&H. A malom és gabonafeldolgozó ipar részéről a jelenlegi, indokolatlanul magas árszint nagyon megfontolt készletpolitikát kíván. A gyümölcstermesztők esetében viszont a drasztikusan visszaeső árak mellett a munkaerőhiány is súlyos következményekkel járhat.

20 millió embernek elég búzát tudunk termeszteni

A magyar mezőgazdaság a jelenlegi lakosság dupláját, azaz 20 millió embert képes ellátni búzával, ami óriási eredmény - mondta Nagy István agrárminiszter az M1 aktuális csatornán kedden este.

Ismét csak átmeneti enyhülés várható

Kedden egy újabb gyenge hidegfront éri el térségünket, mely sokfelé hoz záporokat, zivatarokat és pár fokos lehűlést, azonban a front átvonulása után gyorsan visszatér a nyári meleg. Így gyorsak maradnak az érési folyamatok, viszont az átlagosnál hetekkel hamarabb és a szokásosnál magasabb hőmérsékleten történő gyors érés miatt a gyümölcsökben az íz, illat és zamat anyagok képződése is másként alakul.

Roadshow keretében tanulhatnak a modern technológiákról a dinnyetermesztők

Hamarosan befejeződik a dinnyeszezon a termelő körzetekben, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből még augusztus végéig bőségesen érkezik gyümölcs. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti osztályának elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: az idei szezonban körülbelül két héttel korábban érkezett a piacokra az igen jó minőségű görögdinnye.

„Felnőtt a palánt, hétfőn ültetünk!”

Nincs még egy olyan növényünk, mint a dohány, amely úgy játszik fontos szerepet az emberiség életében, hogy valójában nem elsőrendű szükséglet. Jelenleg a dohánytermesztés a kisebb mezőgazdasági ágazatok közé tartozik hazánkban, azonban mind az államháztartás, mind a foglalkoztatottság szempontjából jelentős szerepet tölt be.

Gigászi összeget buknak a meleg miatt

Csillagászati összegekben mérhető az aszály miatt a mezőgazdaságot ért kár Dániában is. Észak- és Nyugat-Európát korábban nem látott hőhullám sújtotta az elmúlt hetekben, a termelők csaknem mindenen rajtavesztettek.

Bajban a baromfitermelők: drága a takarmány, de a hús ára nem nő

Hihetetlenül megugrott a búza ára Németországban. A helyi baromfitartók nem bírják egyedül viselni a terheket, az állam segítsége mellett a kiskereskedelmi láncok együttműködésére is számítanak.

Mit, mikor? Természeti károkkal kapcsolatos termelői bejelentés és a vis maior

Az elmúlt időszakban országszerte fordultak elő kedvezőtlen időjárási jelenségek, aszály, vihar és felhőszakadás. A károk adott esetben megalapozhatnak kárenyhítő juttatási igényt, de alkalmasak lehetnek támogatási jogcímek egyes feltételeinek (pl. termeléshez kötött fehérjenövény támogatás minimális hozamra vonatkozó előírása) nem teljesítése utáni jogkövetkezmények alóli mentesítésre (vis maior).

40 éves mélyponton az európai zöldség-ágazat

Az elhúzódó európai szárazság az elmúlt 40 év legsúlyosabb problémáit okozza a zöldség-ágazatban az Európai Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozók Egyesülete szerint (PROFEL).