Back to top

Az aszály húzhatja fel a gabonaexportot

Növelheti a magyar gabonaexportot, hogy megnőtt a lengyel és a német piaci szereplők érdeklődése a szabad gabonakészletek iránt a hőség és aszály okozta terméskiesés miatt - mondta a Gabonatermelők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke csütörtökön az MTI-nek.

Petőházi Tamás kiemelte, hogy a lengyel partnerek érdeklődésének növekedése elsősorban Magyarország északi részén, míg a németeké a nyugati országrészben tapasztalható, de a kereslet növekedése fokozatosan kiterjed az egész országra. A megkötött üzleteknek köszönhetően már elindult a gabonák kiszállítása.

A német mezőgazdasági termelők országos szövetsége (DBV) szerdai előrejelzésében jelentősen lefelé módosította a gabonatermésre adott prognózisát, a betakarítás első szakaszának végeztével frissített előrejelzés szerint 36 millió tonna lehet a termés, szemben az utóbbi öt év 47,9 millió tonnás átlagával és az előző prognózisban megadott 41 millióval.

Lengyelországban a szárazság a szántóföldek 63 százalékát érinti, mintegy 2 millió hektáron, több mint 100 ezer gazdaságban okozott károkat, emiatt a lengyel kormány kedden közel 190 millió euró támogatást hagyott jóvá szárazság sújtotta gazdaságok támogatására.

Petőházi Tamás közölte, hogy Magyarországon az idén, tavalyhoz képest, a szélsőséges időjárás miatt, minden szántóföldi növényből 200-300 ezer tonnával kevesebb termett, ami 4-8 százalékos terméskiesés. A GOSZ jelenlegi adatai szerint búzából 2-2,5 millió tonna exportáru áll rendelkezésre, amelynek felvásárlása ősszel várható.

Elmondta, hogy a gabona exportára jelenleg tonnánként 50 ezer forint felett van, az előző év azonos időszakában tonnánként 45 ezer forint volt.

A nyugat-európai tőzsdéken a búza tonnánként 200 euró (mintegy 62 ezer forint), a kukorica ára tonnánként meghaladja a 190 eurót (mintegy 59 ezer forint).

A szövetség elnöke rámutatott, hogy a 2018-as év rendkívüli volt a szántóföldi növénytermesztésben. Az első három hónapban közel 30 százalékkal több csapadék esett az átlagos évekhez képest, amelynek következtében a tavaszi vetési munkák két héttel később kezdődtek meg, amelyeket áprilisban és májusban egy hathetes száraz időszak nehezítette meg. Az elmúlt évekhez képest két héttel korábban, június közepén kezdődött meg az aratás, amelyet a pár naponta érkező csapadék jelentősen lassított. Ugyanakkor az őszi kapás növényeknek - kukorica, burgonya, répa - kedvezett a júniusi eső - tette hozzá.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kétszeresére nő Kína sertésimportja az ASP miatt

Kína 2019-ben várhatóan kétszer annyi sertést importál, mint az előző évben – összesen 2 millió tonnát. Kína, mint a világ legnagyobb sertéspiaca jelentős károkat szenvedett el a sertéspestis első megjelenése óta különös tekintettel 2018 végére.

GKI: márciusban folytatódott a GKI konjunktúraindex lassú romlása

Míg 2018 utolsó negyedévében folyamatosan emelkedett, 2019 első negyedévében kis lépésekkel, de folyamatosan csökkent a GKI konjunktúraindexe.

Idén elkezdődik a génmegőrzési stratégia végrehajtása

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéjén.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Az okos nő a precíziós gazdálkodást választja

Nagyszerűen működteti az általa vezetett gazdaságot egy négy gyerekes lengyel asszony, aki kimagasló eredményeket ért el a krumpli termesztésben a precíziós technológiának köszönhetően.

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.

Az elmúlt 26 év legrosszabb termését takarították be tavaly Finnországban

Két egymást követő évben is siralmas volt az aratás, erősítette meg a Finnországi Természeti Erőforrások Intézete (Luke) múlt hét csütörtökön. A jelentés szerint az összes betakarított gabona 2,7 millió tonna volt. Az elmúlt 26 évben ez volt a legrosszabb termés.

Kevesen tudnak a növényvédőszer-hamisításról

A hazai fogyasztók kevesebb mint fele (40%) számára számít csak ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából. A szervezet 500 főt kérdezett meg online felmérés formájában a zöldség-gyümölcs vásárlási szokásairól és preferenciáiról.

A jövő növénye lehet a cirok

A cirok a kukorica jó alternatívája lehet a száraz kontinentális éghajlaton, aszályra hajlamos területeken, mivel szárazságtűrése kiemelkedő. Ráadásul jövedelmezően termeszthető.