Back to top

Etetés vagy táplálás?

A szájüreg mirigyei feladataik szerint két csoportba sorolhatók. A nyálkamirigyekre, amelyek a szájüreg falában vannak és nyál helyett nyálkát termelnek; valamint a szájüregtől távolabb elhelyezkedő páros, nagy nyálmirigyekre. Az egészséges nyáltermelés szempontjából nem mindegy, hogy mit, mennyit és hogyan eszik a lovunk.

Három pár nagy nyálmirigy van a lóban, ezeket elhelyezkedésük szerint nevezték el: fültőmirigy, áll alatti nyálmirigy és nyelv alatti nyálmirigy. A nagy nyálmirigyek kivezető csöveiken keresztül ürítik az általuk előállított nyálat a szájba. A nyál színtelen, szagtalan, íztelen, vizesnyúlós folyadék. Ha legelt a ló, akkor zöldes, ha répát eszegetett, akkor narancsos színben játszik, de ezt nyilván csak a takarmány színanyagai okozzák.

A ló nyálmirigyei

Száj- és orr orrmelléküregi gyulladások, fertőzések, gyomorfekély, fogrésben rekedt takarmány stb. miatt büdössé válhat a ló szája – ilyenkor állatorvosi vizsgálat lehet szükséges.

Mi, emberek kb. napi egy liter nyálat termelünk. Ezt szakszerűen úgy mondjuk, hogy a nyálelválasztásunk egy liter, melynek legnagyobb része (közel 90%) az étkezéseink időszakára esik, étkezési szünetekben kevesebb, alvás alatt pedig alig van nyálelválasztás. Szép is lenne, ha minden reggel egy nyáltól tocsogó párnán ébrednénk! Persze, a kiszáradt szájjal horkolás sem sokkal jobb. Lovaink több nyálat termelnek, mint mi: kb. napi 5-15 litert, de ez semmi a szarvasmarhákhoz képest, akik akár napi 90-180 liter nyálat is előállítanak nyálmirigyeikben.

Sok tényező befolyásolja a termelt nyál mennyiségét, például a takarmány mennyisége, íze, szárazsága (fű vs. széna), rágással szétbontandó szerkezete, a ló fajtája, kora, folyadékháztartása. Állítólag a nedves régiókon tenyésztett lovak (pl. északi fajták) kevesebb nyálat termelnek. A nyál a falatot nedvesíti, sikamlóssá teszi, s ezzel megkönnyíti a nyelést. Ehhez egy mucin nevű anyagot használ a szervezet. Ezt valószínűleg minden lovas ismeri: fokozott terhelésnél a szánkban ragadós, sűrű lesz a nyál, ellentétben a mucint alig tartalmazó híg, vízszerű nyállal. Idővel jön a „vattát köpünk” érzés, ha még ki is szárad a lovas szája. Egy eukaliptuszos cukorka ezen sokat tud dobni, mert megindítja a nyáltermelésünket (és frissíti a leheletet) – de lónak semmiképp nem javasolt.

A ló nyelőcsöve hosszú és vékony, így előfordulhat, hogy eltömődik.

Aki látott ilyet, az tudja, hogy elég ijesztő, amikor kimeredt szemmel a ló akkorát „köhint”, hogy repülnek szerteszét a szájából a megrágott darabok. Majd eszik tovább, mintha mi sem történt volna – szerencsés esetben. Az eltömődést általában a habzsolás, a rossz fogazat és túl nagy darabok okozzák.

Nyelőcsőeltömődés

Egyes források szerint a pellet formula és a répaszelet is okozhat eltömődést, mivel gyorsan vizet kötnek meg, és ezzel megduzzadnak – például a szűk és hosszú nyelőcsőben. Más források szerint ez egyáltalán nem igaz: a pellet vagy répaszelet önmagában nem okoz ilyen problémát, egyik sem igényel áztatást. Kivéve, ha a (pl. téli) folyadékbevitel növelése vagy a fogazat miatti rágásképtelenség miatt áztatják be ezeket, vagy ha annyira habzsol a ló, hogy veszélyes lenne szárazon etetni vele.

Érdekes módon – miközben a lovaknak szárazon, pontosabban a nedves abrakkal elkeverve javasolják a takarmányhoz keverését – a psyllium (bolhamag, vagyis útifűmag és -maghéj) esetében a Magyar Gyógyszerkönyv szuszpenzió készítését javasolja, és felhívja a figyelmet a nyelőcső-eltömődés veszélyére. A szuszpenzió egy porból és vízből készített, folyékony, könnyen lenyelhető, kissé kocsonyás állagú anyag (semmiképpen nem száraz).

A nyelőcső izmos falát egyébként szintén nyálkahártya borítja, ráadásul működik a falatot továbbító perisztaltika, tehát van remény, hogy a megfelelő nagyságú és nedvességtartalmú darabok könnyedén lecsusszanjanak a gyomorba.

A takarmány minősége és mennyisége is befolyásolja az elválasztott nyál mennyiségét. A híres-hírhedt gyomorfekély egyik kiváltó oka lehet, ha kevés nyál termelődik.

Ha a ló legelőn van, és a nap 20 órájában füvet csipeget, akkor bőven lesz nyála, ami pufferolja, vagyis közömbösíti a gyomorsavat. Persze, ha a legelőn vagy karámban folyton egymást hajkurásszák a lovak, és nem tudnak nyugodtan enni, akkor a legelő sem oldja meg ezt a problémát.

Mi a helyzet az istállóban tartott lovaknál? Ők nem füvön, hanem szénán és abrakon élnek. A lovak számára kb. 4000 rágómozdulatra van szükség 1 kg szénaelfogyasztásához. Ugyanilyen mennyiségű szemes takarmány (abrak, táp, müzli) elfogyasztása csak 850 rágást kíván. Kevesebb rágás = kevesebb nyál. Ha bőséges abrakot, tápot kap egy ló, akkor azt kb. 20 perc alatt befalja, ezért kevesebb nyál termelődik a szájában. 

Más a helyzet a szénával. A széna, mint alapvető rostforrás, a lovak étrendjének alapvető alkotója kell, hogy legyen.

Ad libitum, vagyis korlátlan hozzáférést kellene biztosítani nekik a szénához. Ez az emberek fejében többnyire úgy csapódik le, hogy nem kell kilogrammra kiporciózni, hogy mennyi a ló napi szénaadagja, hanem egyen, amennyi belefér. Igazából ez viszont az esetek nagy részében túlsúly kialakulásához vezet.

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2018/07 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovasrendőrök versenyeztek Mezőhegyesen - videóval

A Magyar Készenléti Rendőrség a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. versenypályáján rendezte meg a IV. nemzetközi rendőr lovasversenyt több nemzet lovas rendőreinek a részvételével. A szlovák, a szerb és a lengyel nemzetiségű csapatok mellett az Országos Polgárőr Szövetség, a Hajdú-Bihar és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság, valamint a készenléti rendőrség lovas rendőrei vettek részt.

Hogy kerülhetjük el a tollcsipkedést a baromfiudvarban?

A háztáji baromfitartóknak gyakori problémát okoz, hogy az állatok csipkedik egymást, olyannyira, hogy akár a testfelület jelentős részén tollhiányos állapot alakul ki, s komoly sebek is keletkezhetnek. A tollcsipkedés leggyakrabban két okra vezethető vissza.

Nébih farm a belvárosban

Két új városrésszel bővíti a MiniPoliszt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hatóság egyúttal bekapcsolódik az interaktív kiállítás élménypedagógiai programjaiba is. E csatlakozásnak köszönhetően a jövőben a felelős állattartásról, az állatorvosi hivatásról, az élelmiszerlánc-biztonságról vagy éppen az erdőtűz-megelőzésről is tanulhatnak az érdeklődő gyermekek.

Sánta tehenek a platón

Hogy elég egészséges-e egy marha a szállításhoz attól függ, hogy kinek kell róla dönteni. Az Aarhus Egyetem tudósai azt kutatták, hogyan ítélik meg a marhák szállíthatóságát az állattartók, a sofőrök illetve az állatorvosok. Kísérletükben megkérték a három csoport képviselőit, hogy a szarvasmarhákról készült videók alapján értékeljék az állatok sántaságát, illetve hogy szállítható-e még az adott jószág.

Másodszor Mágocson

A Távlovagló és Távhajtó Szakág ob II. versenysorozatának második fordulóját július első szombatján tartották a Baranya megyei Mágocson. Kontár Gergőt, a Mágocs Kupa ötletgazdáját, rendezőjét kérdeztük az előzményekről, illetve a némi kihívást is rejtegető szervezéséről.

Vitaminoktól a rovarokig: mit is eszünk?

Új élelmiszerekről és komponensekről, valamint innovatív technológiákról tanácskoznak az Európai Unió táplálkozástudományi szakemberei a Debreceni Egyetemen. A 3. Food Structure Design Konferencián tradicionális helyi termékeket is bemutatnak a külföldi kutatóknak.

Tizenegy ország tiltotta ki a belga sertéshúst

Az afrikai sertéspestis miatt tizenegy Európai Unión kívüli ország függesztette fel a sertéshús importját Belgiumból - közölte a Le Soir című belga napilap szerdán.

Kutyás programok az örökbe fogadott állatok napján

Szeptember 23-án rendezik meg a VI. Örökbe fogadott Állatok Napját a Népligetben, a Planetárium mögött. A programon részt vevők nemcsak élményekkel, de a helyes állattartással kapcsolatos ismeretekkel is gazdagodhatnak – olvasható közleményükben.

Méhzárlatot rendeltek el Pécsen

A Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya Pécs közigazgatási területen tartott méhállományokra azonnali hatállyal községi zárlatot rendelt el.

Ukrán-magyar összefogás a rókaveszettség ellen

Három évre szóló megállapodást kötött az Agrárminisztérium és az ukrán szaktárca a rókaveszettség-felszámolási program végrehajtásáról.