Back to top

Hatszáz hektár bab

A nagyhegyesi Hegyesi Szövetkezet termelői csoportokat integrál, közülük a Bab 15 Szövetkezet szervezi és irányítja a zöldségtermesztést. Ebben a termelői csoportban zöldborsóból 120, zöldbabból 650, spenótból hamarosan 100, levélpetrezselyemből pedig 10 hektárt termesztenek. Főállású dolgozóik után mintegy 70 millió forintot fizetnek be a költségvetésbe.

A nagyhegyesi Hegyesi Szövetkezet termelői csoportban zöldborsóból 120, zöldbabból 650, spenótból hamarosan 100, levélpetrezselyemből pedig 10 hektárt termesztenek. Minderre 40 állandó munkavállalót alkalmaznak, az idénymunkákra, főként kapáláskor pedig további 100-200 főt foglalkoztatnak. Főállású dolgozóik után mintegy 70 millió forintot fizetnek be a költségvetésbe.

A babbeszállítók legnagyobbjai között
Több mint 600 hektár babbal Kurucz Gyuláék meghatározóak a hazai piacon, termesztenek feldolgozóipari alapanyagot Nagyrédére, Albertirsára, Kabára, Debrecenbe, amellett Temesváron, Nagyváradon és Érmihályfalván is a legnagyobb beszállítók között tartják őket számon.

Az évenként betakarított 6000-6500 tonna babból 2000 tonna jut a közeli határon túlra.

Ez adja a romániai zöldbab- és szemesbabfeldolgozás, illetve -fogyasztás egyharmadát, azaz a román piacon is fontos szereplők. Hivatalos kimutatás hiányában a szakember úgy véli, hogy az általuk termelt 6500 tonna bab a hazai termesztésnek szintén az egyharmadát teszi ki.

Három megosztásban

A nagyhegyesiek három megosztásban termesztik a babot. A szemes vagy kifejtő bab területe 220-230 hektár. Ha megszárad a hüvely, akkor ez lehet száraz tarkabab. Ők azonban inkább zsengén takarítják be, mielőtt a szemek megszáradnának, de már kezdenek cirmossá válni. A készterméket a feldolgozóüzemben tisztítják, mossák, fagyasztják, majd tasakolva megy az áru az üzemi konyhákra. A felhasználás szempontjából nagy előnye, hogy a főzés előtt nem kell beáztatni, és válogat ni sem, a fagyasztott nyers tarkabab akár negyedóra alatt készre fő.

Az ilyen cirmos tarkabab népszerűségét jelzi, hogy Nagyhegyesen az utóbbi években megkétszereződött a termőterülete.

Természetesen – Nagyhegyesen ez természetes – ezt a babot is öntözéssel termesztik. A tenyészidőszakban 200 milliméter vízzel számolnak, és úgy szakaszolnak, hogy háromnaponként visszajussanak az egyszer már öntözött területre. Tehát gyakran öntöznek, de alkalmanként kevés vizet juttatnak ki.

Másik fontos termékük a vágott zöldbab alapanyaga. Sárga és zöld hüvelyű fajtákat is termesztenek, fővetésben, öntözve, közel 210 hektáron. A szakaszolás miatt az idén még július 8-án is vetették, miközben az elejét már elkezdték betakarítani. Aznap, vasárnap délután 4-kor indult el a Ploeger babkombájn – ez újonnan 160-180 millió forintba kerül –, hogy másnap megérkezhessen Temesvárra az első zöldbabszállítmány.

A gyorsan romló friss áruval a határon szinte megállás nélkül mehet át a jármű, ám ugyanez a kamion visszafelé, üresen általában 7-8 órát várakozik a magyar ellenőrzésnél.

Több mint 200 hektárt foglal el Nagyhegyesen a másodvetésű zöldbab is. Az ilyen állományok kissé vékonyabb, finomabb hüvelyeket teremnek, azok minősége azonban talán még jobb, mint a fővetésűeké. Ezt is öntözve termesztik, kizárólag körforgó lineárokkal, ún. pivot centerekkel. A meglévő 11 lineár berendezésükből 9 ilyen. A körforgásos öntözésből kimaradó részekre nem vetnek sem babot, sem borsót, oda lucerna kerül, hogy megfeleljenek a zöldítés követelményeinek.

Fővetésben és másodvetésben is csak öntözéssel termesztik a zöldbabot
Nagy befektetés

A babtermesztés igen drága, ám aki hozzáértőn, szakszerűen végzi, annak biztos, hogy megtérül a befektetése. A vetőmag költsége hektáronként körülbelül 150 ezer forint, a termesztési módtól függően. A zsengén betakarított cirmos babhoz az USA-ból érkezik az Etna fajta vetőmagja, nálunk ugyanis nem lehet vírusmentesen termelni.

Az szóba sem jöhet, hogy a megszáradt magból a következő évben újra vetnek, az ugyanis biztos bukás.

A sárga hüvelyű zöldbabból jól bevált a korai érésű Sonesta vagy az öt nappal későbbi Dior. A zöldhüvelyűekből a Stanley az egyik kedvenc fajtájuk, valamennyi Hollandiából származik.

Irány Temesvár: 2500 tonna áru megy Nagyhegyesről a Partiumba
A termelési költségek közül nagy tétel az öntözés, a tenyészidőszakban ugyanis folyamatosan ki kell elégíteni a bab nagy vízigényét. Alapelvük, hogy vízből nem kaphat se sokat, se keveset. 200 milliméter víz kijuttatása Nagyhegyesen 200 ezer forintba ke-rül hektáronként. Nem olcsó mulatság tehát az öntözésre való berendezkedés, esetenként megközelíti a föld árát is.

A bab az öntözésen kívül a gyomirtásra is kifejezetten igényes. Ez utóbbi esetében Nagyhegyesen az ún. francia technológiát követik, ami elsősorban a vegyszer kijuttatásának körülményeire és csökkentett dózisára vonatkozik. Annak érdekében, hogy a nem túl nagy mennyiségű vegyszer el ne illanjon és kifejthesse a hatását, csakis éjszaka permeteznek, amikor hűvösebb van, és lehetőleg elég erős az éjszakai harmatképződés. Tapasztalataik szerint ilyenkor a gyomirtó szerek nem gyengítik, nem perzselik a kultúrnövényt. Egészségtudatos, a környezetre ügyelő gazdaként pedig azzal is törődnek, hogy minél kevésbé károsítsák a környezetet, és ezáltal önmagukat.

Megéri, de kockázatos

Babsorfal fővetésben, 200 milliméterrel öntözve
Saját tapasztalataik alapján jó hatású, ha legalább egyszer átkapálják a teljes állományt, mert így a vegyszereknek ellenálló gyomokat is kiirtják. Erre alkalmi munkásokat vesznek föl a környező településekről. Amióta a közmunkaprogram feltételein enyhítettek, könnyebben kapnak embert a kapához. Ennek a költsége megegyezik a gépi betakarításéval, hektáronként 60 ezer forint.

Mindent összevéve, a beszállításig (Nagyhegyesről Nagyrédére 100 ezer forintért viszi el a kamion a termést) 600 ezer forint körüli a hektáronkénti költség.

Ezzel szemben az árbevétel 800 ezer, egymillió forint. A zsenge babból hektáronként 5-6 tonna terem, és kilónként 170 forintot fizet érte a vevő. A hüvelyes zöldbabból 12 tonnára számítanak hektáronként, ennek a kilónkénti ára 70-75 forint. Átlagosan számolva ez 50 százalékos költségarányos jövedelmezőség. A 300 ezer forintból azonban 200 ezret kifizetnek a földbérletre, marad tehát 100 ezer forint hektáronként, ami értelmet adhatna a nagyobb kockázatnak, az esetleges bukásnak. Ha ugyanis túlérik, levénül a zöldbab, akkor minden a termelő nyakán marad. Az elért jövedelem a takarmánykukoricáéval vetekszik, mert a nagyhegyesiek öntözve hektáronként 14-15 tonna szemes kukoricát takarítanak be, ami költségben és árbevételben teljesen arányos, de a tengerinél nem kell folyamatosan jelen lenni.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2018/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok