Back to top

Értékes tölgyesek a Dráva mentén

Magyarország legdélebbi, Sellyei Erdészete mintegy 80 kilométer hosszan húzódik a horvát határ mentén, ahol a Dráva folyó meghatározó szerepet tölt be a táj kialakításában, így az erdők életében is. A síkvidéki erdőgazdálkodás főként a gyertyános-tölgyes és kocsányos tölgyes állományok felújítására épül.

Molnár Tamás: szakmai kihívás a tölggyel való gazdálkodás
Molnár Tamás: szakmai kihívás a tölggyel való gazdálkodás
A Sellyei Erdészet kezelésében lévő terület döntő hányada a Drávamenti-síksághoz, kisebb része a Villányi-hegységhez tartozik. „A Dráva hatalmas mocsaras területeket foglalt el ezen a síkon, a termékeny öntéstalajokon puhafás és keményfás ligeterdők, közöttük Európa legszebb tölgy erdei telepedtek meg” – kezdi a térség bemutatását Molnár Tamás, a Mecsekerdő Zrt. Sellyei Erdészetének igazgatója.

Harminc éve gyakornokként kezdte pályafutását a Dél-Dunántúlon, több erdészetnél és a pécsi központban is tevékenykedett. A Sellyei Erdészetet 1998-tól 2004-ig vezette, majd – két erdészet összevonását követően – 2007-től újra igazgató. Tevékeny résztvevője a Mecsekerdő Zrt. haladó szellemiségű, kutatást segítő közösségének, erdészeti igazgatóként kiváló példáját mutatja a tudományosan megalapozott ismeretek és eredmények gyakorlati hasznosításának.

A Bogdá­csa-Körcsönyepusztai kocsányos tölgy magtermesztő ültetvény kapcsán végzett önálló tudományos tevékenységét, az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás fejlesztése területén, valamint a tölgy utódszármazások létesítésével végzett úttörő munkáját 2017-ben Vadas Jenő Emlékéremmel ismerték el.

Kapitális tölgyek

Az erdészet területén található síkvidéki erdők több mint 70 százalékát gyertyános-tölgyesek és kocsányos tölgyes állománytípusok alkotják, így nem csoda, hogy az erdészet gazdálkodása erre az értékes fafajra épül. Az ormánsági kocsányos tölgy fája már évszázadok óta keresett termék, hosszú idő óta kiegyenlített piaca messze felülmúlja más fafajokét. „Már a 19. század közepén kitermelt évszázados tölgyfák hatalmas rönkjei is „qualita Vajszló” védjeggyel, keresett áruként kerültek piacra” – idézi fel házigazdánk a múltat. Az 1867-es párizsi kiállításon a Dráva környékéről származó tölgytermékek a nagyvilág érdeklődését is felkeltették.

Óriás tölgyrönk Vinkovciból
Óriás tölgyrönk Vinkovciból

„Mindig büszkén tekintünk ezekre a képekre, mint a tartamos erdőgazdálkodást igazoló jó példákra”

– mutat az igazgató az erdészet épületében is kiállított fotókra.

Kivágott sellyei tölgymatuzsálem
Kivágott sellyei tölgymatuzsálem

„1912-ben elődeink némi borral áldoztak egy kidöntött „iszonyatosan” nagy fa emlékének, majd 2001-ben, az erdészek önzetlen munkájának köszönhetően mi is megtehettük ugyanezt” – meséli. Azóta is évről évre „előkerülnek” ehhez hasonló hatalmas fák, bizonyítva a természet megújuló képességét, és egyben igazolva az erdészek szakszerű munkáját. „Reméljük, szakmai tevékenységünkkel mi is megteremtjük annak esélyét, hogy utódaink követhessék példánkat!” – teszi hozzá Molnár Tamás.

Milyen legyen az erdő?

„A kocsányos tölggyel való gazdálkodás nagy kihívás az erdészek számára, mivel fényigényes, lassan nő”

– ecseteli a szakember. A Dráva mente tölgyeseinek legjellemzőbb felújítási módja a fokozatos felújítóvágás. Ez általában két lépcsőben történik. A felújítási időszak nem lehet hosszabb két-három évnél, mert a makkból kibúvó csemete nem tűri a hosszabb árnyalást. Ráadásul a tapasztalatok alapján a térségben a kocsányos tölgy ritkán, átlagban 8 évenként hoz jó termést, a köztes időszakban csak szórványosan, vagy közepesen terem, így a bontást követően mesterséges beavatkozásra, makkvetésre van szükség, hogy az erdő felújítható legyen.

„A kocsányos tölgyesek új módszerekkel történő felújítása már évtizedek óta kedvelt kísérleti témája a térség szakembereinek. Különböző lékméretekkel és formákkal zajló eddigi kísérleteink eredményeként már mutatkoznak azok a megoldások, amelyekkel – intenzív ápolási tevékenységek mellett – a felújítás sikeres lehet. De milyen erdőt is neveljünk?” – teszi fel talán a legfontosabb kérdést az erdész, és a válasz csupán látszólag egyszerű. A környezet, a termőhelyi viszonyok főként emberi hatásokra olyannyira megváltoztak, hogy a több száz évvel ezelőtti természetes erdőképet nem lehet visszaállítani.

A Dráva-sík élőhelyeit érintő legmarkánsabb változást a Dráva szabályozása okozta – 1784-ben kezdődött az első túlfejlett folyókanyarulatok átvágása, aminek következtében a szabályozott szakaszon a folyó hossza 40 százalékkal csökkent.

A mederszabályozás következtében a folyó esése megnőtt, a víz sebesebben áramlik. A medermélyülés évenként átlagosan csaknem 2 centiméter. A jelenség a talajvíz szintjének drasztikus csökkenéséhez, valamint az élőhely szárazabbá válásához vezetett.

„Azt körülbelül tudjuk, hogy milyen fafajokból állhattak a Dráva menti régi erdők, de csak sejtéseink lehetnek arról, hogy pontosan hogy néztek ki. Legjobb tudásunk szerint úgy véljük, hogy a meglévő termőhelyi viszonyokat legjobban kihasználó, elegyes, több korú, őshonos fafajokból álló erdő kialakítása lehet a legfőbb szakmai küldetésünk. Emellett a megfelelő minőségű és mennyiségű makktermés biztosítása is fontos feladat” – válaszol az igazgató a korábban felvetett kérdésre.

A bontást követően makkvetésre van szükség a tölgyes felújításához
A bontást követően makkvetésre van szükség a tölgyes felújításához

Ennek érdekében az erdészet magtermesztő ültetvényt hozott létre, amelyben előzetesen bevizsgált törzsfákról gyűjtötték be az oltógallyakat, így az onnan származó szaporítóanyagból reményeik szerint az eredeti természetes állományokhoz hasonló, kiváló tulajdonságú faegyedekből álló erdőt hoznak létre. A kiemelt genetikai értékű makk termelése komoly szakmai kihívás, de a munka során a kocsányos tölgy kapcsán más módon csak nehezen megismerhető új tapasztalatokra és tudásra is szert tehetnek.

További kísérletezésre és megfigyelésre ad lehetőséget a Vajszló határában található 452,2 hektáros Bükkhát erdőrezervátum.

Az 1992-ben kijelölt védett terület fő célja a Dráva mente legjellemzőbb erdőtársulásainak megőrzése, és a benne lezajló erdődinamikai folyamatok jobb megismerése az erdőgazdálkodás módszereinek korszerűsítése érdekében. Ebben az erdőben két, összesen 52 hektáros magterületet jelöltek ki, kizárólag kutatási tevékenységre. A rezervátumban folyó vizsgálatok során összehasonlíthatóvá válik a „hagyományos” erdőgazdálkodás eredményeként létrejött erdő a természetes folyamatok zavartalan működése során kialakult erdővel. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a természetességi állapotuk kevésbé különbözik a vártnál.

Az Ormánság kincsei

„A kedvező adottságok miatt egyik nagy kincsünk erdeink föld alatti gombavilága – utal az egyedülálló természeti értékekre az igazgató –, bár nem nagy mennyiségben, a Kárpát-medence valamennyi gasztronómiailag értékes szarvasgombája előfordul itt.” Az Ormánságban a leggyakoribb a téli és a nyári szarvasgomba. A gombák főként a tölgyek, gyertyánok, mogyorók gyökerén élnek. Az értékes csemegét a vaddisznók, sőt a rágcsálók is szívesen fogyasztják, ám speciális föld alatti élőhelyük miatt különösen érzékenyek a környezeti behatásokra, ezért gyűjtésük Magyarországon szigorúan szabályozott.

A Sellyei Erdészetben méltán büszkék a gímszarvas-állományra
A Sellyei Erdészetben méltán büszkék a gímszarvas-állományra
A gímszarvas állományáról méltán híres sellyei vadászterület nem szűkölködött kiemelkedő trófeákkal.

A ma is figyelmet érdemlő gímpopuláció kialakulásában elévülhetetlen érdemei vannak Draskovich Ivánnak, aki korának, a 19. század második felének egyik legkiválóbb vadgazdálkodója volt.

Fél évszázados sikeres nemesítési munkájának alapját a gondos és következetes szelekció, valamint a vérfrissítés jelentette, eredményeit a mai vadgazdálkodók is kamatoztatják.

Szauer Melinda
kommunikációs vezető

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Marad a forróság, de az erdőkben hűvösebb van: irány kirándulni, akár kisvonattal is

Folytatódik a kánikula, de szombaton helyi zivatarokra is lehet számítani. A 30 fok feletti hőmérséklet folytatódik a jövő héten. A nagy melegben is érdemes az erdőben kirándulni, hiszen a fák árnyéka és a patakok hűsítő környezete jó pár fokkal alacsonyabb hőmérsékletet eredményez, mint a városokban és a standokon.

Már Nógrádban is van aranysakál

Zabar és Szilaspogony külterületén, Kútágapusztán fényes nappal kaptak lencsevégre egy aranysakált, amely az ottani vadállatok etetésére kialakított szóróhoz teljes nyugalommal sétált oda. Rizmayer György már több, mint 20 éve vadászik ezen a területen, de ehhez foghatót itt még sosem látott.

Javában tart az őzek násza, hamarosan indul a szarvasoké is

Zala megye vadban gazdag területnek számít, ami azzal is jár, hogy útjainkon szinte bármikor és bárhol felbukkanhat vadon élő állat. Ezekben a hetekben az őzek násza jelent fokozott veszélyt a közlekedőkre.

Önuralmat gyakorol, és a társaival is kiszúr ez a kismadár

Döbbenetes felfedezést tettek a széncinkék viselkedését vizsgáló svéd tudósok a Lund Egyetemen: a madarak képesek uralkodni magukon. Ezt a viselkedési formát eddig főleg az intelligensebb főemlősöknél és hollóknál figyelték meg.

Nyárias meleg, számtalan programlehetőség

Forró nyári melegre lehet számítani a hétvégén, akár 35 fok felé is emelkedhet a hőmérséklet. A szikrázó napsütésben a forróságot csillapítja a fák árnyéka, a levelekkel játszadozó szellő és a patakok, források hűsítő vize. Az időjárásnak megfelelő ruházatban, zárt cipőben, megfelelő mennyiségű vízzel, élelemmel ellátva bátran induljanak útnak, az erdő ezen a hétvégén is vár mindenkit!

Pécsen zöld utat kapott a vaddisznógyérítés

Augusztus elejétől december végéig engedélyezte a rendőrség a kártékony belterületi vaddisznóállomány gyérítését Pécsett, a Mecsekoldalban - közölte szerdán a megyei főkapitányság a police.hu oldalon.

Ahol a természet összefonódik a művészettel

Nádudvar, a csendes észak-alföldi kisváros különleges szakközépiskolájában népi mesterségekre tanítanak. Jár a fűrész, kattog a szövőszék, hajlik a vessző. Ahogyan karácsonykor a mézeskalács illata betölti a házat, úgy telnek meg az iskola termei őseink tiszteletével, miközben ének és hegedűszó csendül, s a sok szorgos kéz közt új életre kel a nyers anyag.

Még mindig vannak medvék Magyarországon

Továbbra is folyamatos a medvék mozgása a térségünkben, éppen a napokban kaptam tájékoztatást egy nőstényről, amelyiknek két bocsa van. Ez új, hiteles információnak tűnik, kép is készült az anyaállatról – közölte a Magyar Idők megkeresésére a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai szakreferense.

Két megyében is tűzgyújtási tilalom van

2018. július 27-étől Bács-Kiskun és Csongrád megyékben tűzgyújtási tilalom lépett életbe. Ennek értelmében tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakó helyeken, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokon.

Mintaszerű gazdálkodás az ősi Amazóniában

Kutatók nemrég nyilvánosságra került bizonyítékai alapján a sokáig érintetlennek hitt Amazónia területén több ezer évvel ezelőtt igencsak szakszerű gazdálkodás zajlott: a korabeli közösségek intenzíven, ugyanakkor átgondoltan hasznosították az esőerdők földjeit és hagytak tartós örökséget maguk után. A szakemberek szerint e felfogásnak példaértékűnek kellene lenni az esőerdők védelme kapcsán is.