Back to top

Értékes tölgyesek a Dráva mentén

Magyarország legdélebbi, Sellyei Erdészete mintegy 80 kilométer hosszan húzódik a horvát határ mentén, ahol a Dráva folyó meghatározó szerepet tölt be a táj kialakításában, így az erdők életében is. A síkvidéki erdőgazdálkodás főként a gyertyános-tölgyes és kocsányos tölgyes állományok felújítására épül.

Molnár Tamás: szakmai kihívás a tölggyel való gazdálkodás
Molnár Tamás: szakmai kihívás a tölggyel való gazdálkodás
A Sellyei Erdészet kezelésében lévő terület döntő hányada a Drávamenti-síksághoz, kisebb része a Villányi-hegységhez tartozik. „A Dráva hatalmas mocsaras területeket foglalt el ezen a síkon, a termékeny öntéstalajokon puhafás és keményfás ligeterdők, közöttük Európa legszebb tölgy erdei telepedtek meg” – kezdi a térség bemutatását Molnár Tamás, a Mecsekerdő Zrt. Sellyei Erdészetének igazgatója.

Harminc éve gyakornokként kezdte pályafutását a Dél-Dunántúlon, több erdészetnél és a pécsi központban is tevékenykedett. A Sellyei Erdészetet 1998-tól 2004-ig vezette, majd – két erdészet összevonását követően – 2007-től újra igazgató. Tevékeny résztvevője a Mecsekerdő Zrt. haladó szellemiségű, kutatást segítő közösségének, erdészeti igazgatóként kiváló példáját mutatja a tudományosan megalapozott ismeretek és eredmények gyakorlati hasznosításának.

A Bogdá­csa-Körcsönyepusztai kocsányos tölgy magtermesztő ültetvény kapcsán végzett önálló tudományos tevékenységét, az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás fejlesztése területén, valamint a tölgy utódszármazások létesítésével végzett úttörő munkáját 2017-ben Vadas Jenő Emlékéremmel ismerték el.

Kapitális tölgyek

Az erdészet területén található síkvidéki erdők több mint 70 százalékát gyertyános-tölgyesek és kocsányos tölgyes állománytípusok alkotják, így nem csoda, hogy az erdészet gazdálkodása erre az értékes fafajra épül. Az ormánsági kocsányos tölgy fája már évszázadok óta keresett termék, hosszú idő óta kiegyenlített piaca messze felülmúlja más fafajokét. „Már a 19. század közepén kitermelt évszázados tölgyfák hatalmas rönkjei is „qualita Vajszló” védjeggyel, keresett áruként kerültek piacra” – idézi fel házigazdánk a múltat. Az 1867-es párizsi kiállításon a Dráva környékéről származó tölgytermékek a nagyvilág érdeklődését is felkeltették.

Óriás tölgyrönk Vinkovciból
Óriás tölgyrönk Vinkovciból

„Mindig büszkén tekintünk ezekre a képekre, mint a tartamos erdőgazdálkodást igazoló jó példákra”

– mutat az igazgató az erdészet épületében is kiállított fotókra.

Kivágott sellyei tölgymatuzsálem
Kivágott sellyei tölgymatuzsálem

„1912-ben elődeink némi borral áldoztak egy kidöntött „iszonyatosan” nagy fa emlékének, majd 2001-ben, az erdészek önzetlen munkájának köszönhetően mi is megtehettük ugyanezt” – meséli. Azóta is évről évre „előkerülnek” ehhez hasonló hatalmas fák, bizonyítva a természet megújuló képességét, és egyben igazolva az erdészek szakszerű munkáját. „Reméljük, szakmai tevékenységünkkel mi is megteremtjük annak esélyét, hogy utódaink követhessék példánkat!” – teszi hozzá Molnár Tamás.

Milyen legyen az erdő?

„A kocsányos tölggyel való gazdálkodás nagy kihívás az erdészek számára, mivel fényigényes, lassan nő”

– ecseteli a szakember. A Dráva mente tölgyeseinek legjellemzőbb felújítási módja a fokozatos felújítóvágás. Ez általában két lépcsőben történik. A felújítási időszak nem lehet hosszabb két-három évnél, mert a makkból kibúvó csemete nem tűri a hosszabb árnyalást. Ráadásul a tapasztalatok alapján a térségben a kocsányos tölgy ritkán, átlagban 8 évenként hoz jó termést, a köztes időszakban csak szórványosan, vagy közepesen terem, így a bontást követően mesterséges beavatkozásra, makkvetésre van szükség, hogy az erdő felújítható legyen.

„A kocsányos tölgyesek új módszerekkel történő felújítása már évtizedek óta kedvelt kísérleti témája a térség szakembereinek. Különböző lékméretekkel és formákkal zajló eddigi kísérleteink eredményeként már mutatkoznak azok a megoldások, amelyekkel – intenzív ápolási tevékenységek mellett – a felújítás sikeres lehet. De milyen erdőt is neveljünk?” – teszi fel talán a legfontosabb kérdést az erdész, és a válasz csupán látszólag egyszerű. A környezet, a termőhelyi viszonyok főként emberi hatásokra olyannyira megváltoztak, hogy a több száz évvel ezelőtti természetes erdőképet nem lehet visszaállítani.

A Dráva-sík élőhelyeit érintő legmarkánsabb változást a Dráva szabályozása okozta – 1784-ben kezdődött az első túlfejlett folyókanyarulatok átvágása, aminek következtében a szabályozott szakaszon a folyó hossza 40 százalékkal csökkent.

A mederszabályozás következtében a folyó esése megnőtt, a víz sebesebben áramlik. A medermélyülés évenként átlagosan csaknem 2 centiméter. A jelenség a talajvíz szintjének drasztikus csökkenéséhez, valamint az élőhely szárazabbá válásához vezetett.

„Azt körülbelül tudjuk, hogy milyen fafajokból állhattak a Dráva menti régi erdők, de csak sejtéseink lehetnek arról, hogy pontosan hogy néztek ki. Legjobb tudásunk szerint úgy véljük, hogy a meglévő termőhelyi viszonyokat legjobban kihasználó, elegyes, több korú, őshonos fafajokból álló erdő kialakítása lehet a legfőbb szakmai küldetésünk. Emellett a megfelelő minőségű és mennyiségű makktermés biztosítása is fontos feladat” – válaszol az igazgató a korábban felvetett kérdésre.

A bontást követően makkvetésre van szükség a tölgyes felújításához
A bontást követően makkvetésre van szükség a tölgyes felújításához

Ennek érdekében az erdészet magtermesztő ültetvényt hozott létre, amelyben előzetesen bevizsgált törzsfákról gyűjtötték be az oltógallyakat, így az onnan származó szaporítóanyagból reményeik szerint az eredeti természetes állományokhoz hasonló, kiváló tulajdonságú faegyedekből álló erdőt hoznak létre. A kiemelt genetikai értékű makk termelése komoly szakmai kihívás, de a munka során a kocsányos tölgy kapcsán más módon csak nehezen megismerhető új tapasztalatokra és tudásra is szert tehetnek.

További kísérletezésre és megfigyelésre ad lehetőséget a Vajszló határában található 452,2 hektáros Bükkhát erdőrezervátum.

Az 1992-ben kijelölt védett terület fő célja a Dráva mente legjellemzőbb erdőtársulásainak megőrzése, és a benne lezajló erdődinamikai folyamatok jobb megismerése az erdőgazdálkodás módszereinek korszerűsítése érdekében. Ebben az erdőben két, összesen 52 hektáros magterületet jelöltek ki, kizárólag kutatási tevékenységre. A rezervátumban folyó vizsgálatok során összehasonlíthatóvá válik a „hagyományos” erdőgazdálkodás eredményeként létrejött erdő a természetes folyamatok zavartalan működése során kialakult erdővel. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a természetességi állapotuk kevésbé különbözik a vártnál.

Az Ormánság kincsei

„A kedvező adottságok miatt egyik nagy kincsünk erdeink föld alatti gombavilága – utal az egyedülálló természeti értékekre az igazgató –, bár nem nagy mennyiségben, a Kárpát-medence valamennyi gasztronómiailag értékes szarvasgombája előfordul itt.” Az Ormánságban a leggyakoribb a téli és a nyári szarvasgomba. A gombák főként a tölgyek, gyertyánok, mogyorók gyökerén élnek. Az értékes csemegét a vaddisznók, sőt a rágcsálók is szívesen fogyasztják, ám speciális föld alatti élőhelyük miatt különösen érzékenyek a környezeti behatásokra, ezért gyűjtésük Magyarországon szigorúan szabályozott.

A Sellyei Erdészetben méltán büszkék a gímszarvas-állományra
A Sellyei Erdészetben méltán büszkék a gímszarvas-állományra
A gímszarvas állományáról méltán híres sellyei vadászterület nem szűkölködött kiemelkedő trófeákkal.

A ma is figyelmet érdemlő gímpopuláció kialakulásában elévülhetetlen érdemei vannak Draskovich Ivánnak, aki korának, a 19. század második felének egyik legkiválóbb vadgazdálkodója volt.

Fél évszázados sikeres nemesítési munkájának alapját a gondos és következetes szelekció, valamint a vérfrissítés jelentette, eredményeit a mai vadgazdálkodók is kamatoztatják.

Szauer Melinda
kommunikációs vezető

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Eltűnőfélben a mezei nyulak

Bárhol is rójuk hazánk útjait, egyre ritkábban találkozunk mezei nyúllal. Úgy tűnik, több vidékről teljesen eltűnt. Valóban így van ez, vagy csupán az állatok egyszerűen távolabb húzódnak az embertől? Apróvadunk helyzetéről Szemethy László egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Vidékfejlesztési Intézet igazgatója tájékoztatott.

Már turistaúton is megközelíthető a pilisszántói Kőfülke

Új szakaszokkal bővült a Pilisi Parkerdő területén futó 1000 kilométeres turistaút-hálózat. A helyi önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésének eredményeként a Piliscsabai Természetjáró Egyesület önkéntesei új jelzéseket festettek fel.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

Medvegázolások Erdélyben

Két medvét gázoltak el két nap alatt az erdélyi utakon. Személyi sérülés egyszer sem történt, de az egyik állat elpusztult a balesetben, a másik pedig sérülten is elmenekült a helyszínről.

Jövő január végéig döntenek a vadgazdálkodási pályázatokról

Az Országos Vadgazdálkodási Alap (OVA) 2018. évi pályázati felhívására összesen 835 pályázatot nyújtottak be a vadászkamarához.

Módosítana a földforgalmi előterjesztésen a törvényalkotási bizottság

A föld jövedelemtermelő képességét is figyelembe kell vennie a helyi földbizottságoknak az adásvétel véleményezésekor, erről fogadott el módosító indítványt csütörtökön az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.

Újra Zambó Péter az OEE elnöke

Megtartotta tisztújító küldöttgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). A gyűlésen a küldöttek 2010 után immár a harmadik ciklusra választották meg az egyesület elnökének Zambó Pétert.

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.

KSH: kevesebb termőföld magasabb áron cserélt gazdát tavaly

Kevesebb termőföld cserélt gazdát tavaly, mint az előző évben, miközben az árak emelkedése - az előző évinél lényegesen kisebb ütemben - folytatódott, és a földbérleti díjak is nőttek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványából.