Back to top

Értékes tölgyesek a Dráva mentén

Magyarország legdélebbi, Sellyei Erdészete mintegy 80 kilométer hosszan húzódik a horvát határ mentén, ahol a Dráva folyó meghatározó szerepet tölt be a táj kialakításában, így az erdők életében is. A síkvidéki erdőgazdálkodás főként a gyertyános-tölgyes és kocsányos tölgyes állományok felújítására épül.

Molnár Tamás: szakmai kihívás a tölggyel való gazdálkodás
Molnár Tamás: szakmai kihívás a tölggyel való gazdálkodás
A Sellyei Erdészet kezelésében lévő terület döntő hányada a Drávamenti-síksághoz, kisebb része a Villányi-hegységhez tartozik. „A Dráva hatalmas mocsaras területeket foglalt el ezen a síkon, a termékeny öntéstalajokon puhafás és keményfás ligeterdők, közöttük Európa legszebb tölgy erdei telepedtek meg” – kezdi a térség bemutatását Molnár Tamás, a Mecsekerdő Zrt. Sellyei Erdészetének igazgatója.

Harminc éve gyakornokként kezdte pályafutását a Dél-Dunántúlon, több erdészetnél és a pécsi központban is tevékenykedett. A Sellyei Erdészetet 1998-tól 2004-ig vezette, majd – két erdészet összevonását követően – 2007-től újra igazgató. Tevékeny résztvevője a Mecsekerdő Zrt. haladó szellemiségű, kutatást segítő közösségének, erdészeti igazgatóként kiváló példáját mutatja a tudományosan megalapozott ismeretek és eredmények gyakorlati hasznosításának.

A Bogdá­csa-Körcsönyepusztai kocsányos tölgy magtermesztő ültetvény kapcsán végzett önálló tudományos tevékenységét, az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás fejlesztése területén, valamint a tölgy utódszármazások létesítésével végzett úttörő munkáját 2017-ben Vadas Jenő Emlékéremmel ismerték el.

Kapitális tölgyek

Az erdészet területén található síkvidéki erdők több mint 70 százalékát gyertyános-tölgyesek és kocsányos tölgyes állománytípusok alkotják, így nem csoda, hogy az erdészet gazdálkodása erre az értékes fafajra épül. Az ormánsági kocsányos tölgy fája már évszázadok óta keresett termék, hosszú idő óta kiegyenlített piaca messze felülmúlja más fafajokét. „Már a 19. század közepén kitermelt évszázados tölgyfák hatalmas rönkjei is „qualita Vajszló” védjeggyel, keresett áruként kerültek piacra” – idézi fel házigazdánk a múltat. Az 1867-es párizsi kiállításon a Dráva környékéről származó tölgytermékek a nagyvilág érdeklődését is felkeltették.

Óriás tölgyrönk Vinkovciból
Óriás tölgyrönk Vinkovciból

„Mindig büszkén tekintünk ezekre a képekre, mint a tartamos erdőgazdálkodást igazoló jó példákra”

– mutat az igazgató az erdészet épületében is kiállított fotókra.

Kivágott sellyei tölgymatuzsálem
Kivágott sellyei tölgymatuzsálem

„1912-ben elődeink némi borral áldoztak egy kidöntött „iszonyatosan” nagy fa emlékének, majd 2001-ben, az erdészek önzetlen munkájának köszönhetően mi is megtehettük ugyanezt” – meséli. Azóta is évről évre „előkerülnek” ehhez hasonló hatalmas fák, bizonyítva a természet megújuló képességét, és egyben igazolva az erdészek szakszerű munkáját. „Reméljük, szakmai tevékenységünkkel mi is megteremtjük annak esélyét, hogy utódaink követhessék példánkat!” – teszi hozzá Molnár Tamás.

Milyen legyen az erdő?

„A kocsányos tölggyel való gazdálkodás nagy kihívás az erdészek számára, mivel fényigényes, lassan nő”

– ecseteli a szakember. A Dráva mente tölgyeseinek legjellemzőbb felújítási módja a fokozatos felújítóvágás. Ez általában két lépcsőben történik. A felújítási időszak nem lehet hosszabb két-három évnél, mert a makkból kibúvó csemete nem tűri a hosszabb árnyalást. Ráadásul a tapasztalatok alapján a térségben a kocsányos tölgy ritkán, átlagban 8 évenként hoz jó termést, a köztes időszakban csak szórványosan, vagy közepesen terem, így a bontást követően mesterséges beavatkozásra, makkvetésre van szükség, hogy az erdő felújítható legyen.

„A kocsányos tölgyesek új módszerekkel történő felújítása már évtizedek óta kedvelt kísérleti témája a térség szakembereinek. Különböző lékméretekkel és formákkal zajló eddigi kísérleteink eredményeként már mutatkoznak azok a megoldások, amelyekkel – intenzív ápolási tevékenységek mellett – a felújítás sikeres lehet. De milyen erdőt is neveljünk?” – teszi fel talán a legfontosabb kérdést az erdész, és a válasz csupán látszólag egyszerű. A környezet, a termőhelyi viszonyok főként emberi hatásokra olyannyira megváltoztak, hogy a több száz évvel ezelőtti természetes erdőképet nem lehet visszaállítani.

A Dráva-sík élőhelyeit érintő legmarkánsabb változást a Dráva szabályozása okozta – 1784-ben kezdődött az első túlfejlett folyókanyarulatok átvágása, aminek következtében a szabályozott szakaszon a folyó hossza 40 százalékkal csökkent.

A mederszabályozás következtében a folyó esése megnőtt, a víz sebesebben áramlik. A medermélyülés évenként átlagosan csaknem 2 centiméter. A jelenség a talajvíz szintjének drasztikus csökkenéséhez, valamint az élőhely szárazabbá válásához vezetett.

„Azt körülbelül tudjuk, hogy milyen fafajokból állhattak a Dráva menti régi erdők, de csak sejtéseink lehetnek arról, hogy pontosan hogy néztek ki. Legjobb tudásunk szerint úgy véljük, hogy a meglévő termőhelyi viszonyokat legjobban kihasználó, elegyes, több korú, őshonos fafajokból álló erdő kialakítása lehet a legfőbb szakmai küldetésünk. Emellett a megfelelő minőségű és mennyiségű makktermés biztosítása is fontos feladat” – válaszol az igazgató a korábban felvetett kérdésre.

A bontást követően makkvetésre van szükség a tölgyes felújításához
A bontást követően makkvetésre van szükség a tölgyes felújításához

Ennek érdekében az erdészet magtermesztő ültetvényt hozott létre, amelyben előzetesen bevizsgált törzsfákról gyűjtötték be az oltógallyakat, így az onnan származó szaporítóanyagból reményeik szerint az eredeti természetes állományokhoz hasonló, kiváló tulajdonságú faegyedekből álló erdőt hoznak létre. A kiemelt genetikai értékű makk termelése komoly szakmai kihívás, de a munka során a kocsányos tölgy kapcsán más módon csak nehezen megismerhető új tapasztalatokra és tudásra is szert tehetnek.

További kísérletezésre és megfigyelésre ad lehetőséget a Vajszló határában található 452,2 hektáros Bükkhát erdőrezervátum.

Az 1992-ben kijelölt védett terület fő célja a Dráva mente legjellemzőbb erdőtársulásainak megőrzése, és a benne lezajló erdődinamikai folyamatok jobb megismerése az erdőgazdálkodás módszereinek korszerűsítése érdekében. Ebben az erdőben két, összesen 52 hektáros magterületet jelöltek ki, kizárólag kutatási tevékenységre. A rezervátumban folyó vizsgálatok során összehasonlíthatóvá válik a „hagyományos” erdőgazdálkodás eredményeként létrejött erdő a természetes folyamatok zavartalan működése során kialakult erdővel. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a természetességi állapotuk kevésbé különbözik a vártnál.

Az Ormánság kincsei

„A kedvező adottságok miatt egyik nagy kincsünk erdeink föld alatti gombavilága – utal az egyedülálló természeti értékekre az igazgató –, bár nem nagy mennyiségben, a Kárpát-medence valamennyi gasztronómiailag értékes szarvasgombája előfordul itt.” Az Ormánságban a leggyakoribb a téli és a nyári szarvasgomba. A gombák főként a tölgyek, gyertyánok, mogyorók gyökerén élnek. Az értékes csemegét a vaddisznók, sőt a rágcsálók is szívesen fogyasztják, ám speciális föld alatti élőhelyük miatt különösen érzékenyek a környezeti behatásokra, ezért gyűjtésük Magyarországon szigorúan szabályozott.

A Sellyei Erdészetben méltán büszkék a gímszarvas-állományra
A Sellyei Erdészetben méltán büszkék a gímszarvas-állományra
A gímszarvas állományáról méltán híres sellyei vadászterület nem szűkölködött kiemelkedő trófeákkal.

A ma is figyelmet érdemlő gímpopuláció kialakulásában elévülhetetlen érdemei vannak Draskovich Ivánnak, aki korának, a 19. század második felének egyik legkiválóbb vadgazdálkodója volt.

Fél évszázados sikeres nemesítési munkájának alapját a gondos és következetes szelekció, valamint a vérfrissítés jelentette, eredményeit a mai vadgazdálkodók is kamatoztatják.

Szauer Melinda
kommunikációs vezető

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A cinkelányok félrelépnek

A japán széncinege (Parus minor) tojói alapvetően monogám párkapcsolatban élnek, azonban ha az első költés sikertelen, hajlamosak félrelépni a sikeres szaporodás reményében.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Eddig négy kiemelkedő gímbikát bíráltak Somogyban

A gímszarvas vadászati szezonja szeptember elsején kezdődik, s ilyenkorra szép terítékkel büszkélkednek a vadászok. Az ország egyik leghíresebb szarvasállománya éppen Somogy megyében található. A szarvasbőgés véget ért, jó szezont zártak a somogyi nimródok.

Esőben is felfedezték az erdőt az erdészekkel

Az Erdők Hetén ötödik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája a „Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” elnevezésű programot. A nyíregyházi Sóstói-erdőben két nap alatt csaknem 1100 gyerek és mintegy 110 kísérőjük ismerkedett az erdészek tevékenységével.

Mi lesz a magánerdőkkel?

A stabil birtokszerkezet megteremtése és az igényekre szabott támogatáspolitika kialakítása jelenti ma a legnagyobb kihívást a magánerdő-gazdálkodásban – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2018. október 5-én rendezett éves nagyrendezvényén, Egerváron.

Szalóki Ági: a belső csend hangjai

Szalóki Ági a Muzsikál az erdő rendezvénysorozat visszatérő vendége. Dalain átüt a szüntelen keresés, kísérletezés: a stílusok, műfajok játékos kóstolgatása ürügyén önmaga faggatása. Vallja, ha az ember belegabalyodik saját természetébe, segít a belső összhangot újrateremteni a minket körülvevő „nagy természet”.

Vasárnapig tart az Erdők hete programsorozat

Szórakoztató, erdészeti ismeretterjesztő programsorozattal várják országszerte 60 helyszínen a gyermekeket a XXII. Erdők hetén, október 1. és 7. között - mondta el Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) projektfelelőse.

Drasztikusan csökkent a szarvasgomba ára

Míg tavaly a nyári szarvasgomba felvásárlási ára évtizedek óta nem látott magasságokba szökött, és az 500 eurós kilónkénti ár sem volt ritka a szezon folyamán, idén a nagy olasz kínálat miatt a gombaár 140 eurónál nem ment feljebb, mondta Ulrich József, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének (SZOE) elnöke.

Ismét kinyitották az erdő kapuját

Jövőnk és az erdő jövőjének alapjai a gyermekek, ezért az erdészek nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek környezeti nevelésére. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben indította el az erdészeti nyílt nap rendezvényét szlovák és lengyel társerdőgazdaságok ötletei alapján. Akkor még nem is hittük, hogy ez a gyerekeknek szóló program ekkora sikert fog aratni.

Növekvő erdeink a reflektorfényben

„Az erdészek kinyitották a természetkedvelők felé azt az ajtót, aminek nincs is kulcsa”- köszöntötte Visegrádon a résztvevőket Nagy István agrárminiszter, ahol a 30 éves jubileumát ünneplő Madas László Erdészeti Erdei Iskolában nyitotta meg a XXII. Erdők Hete rendezvénysorozatot.