Back to top

Önuralmat gyakorol, és a társaival is kiszúr ez a kismadár

Döbbenetes felfedezést tettek a széncinkék viselkedését vizsgáló svéd tudósok a Lund Egyetemen: a madarak képesek uralkodni magukon. Ezt a viselkedési formát eddig főleg az intelligensebb főemlősöknél és hollóknál figyelték meg.

A kísérletek során a biológusok egy kis, átlátszó hengerbe tettek ételt. Ha a madarak azonnal, „gondolkodás nélkül” csipkedni kezdték, akkor ösztönös cselekedetről van szó. Azonban ha csipkedés nélkül a henger nyitott oldalához mentek a táplálékért, azt önmegtartóztató viselkedésnek lehet nevezni.

Az eredmények alapján a széncinegék önmegtartóztatást gyakoroltak az esetek 80 százalékában. Ez jóval nagyobb arány, mint amit a legtöbb vizsgált állatfaj produkált, és közel egy szinten van az csimpánzok és hollók intelligenciájával.

Nem csipegetnek fölöslegesen - megkeresik, honnan érhetik el a táplálékot.
Nem csipegetnek fölöslegesen - megkeresik, honnan érhetik el a táplálékot.
- Hihetetlen, hogy egy ilyen apró aggyal rendelkező madár is képes az önuralomra. A széncinege agyi térfogata a varjakéhoz képest 3 százalék, míg a csimpánzokénak csupán 0,1 százaléka – mondta Anders Brodin, a biológiai tanszék professzora.

A tanulmányt Anders Brodin vezette, kollégái, Utku Urhan és Emil Isaksson közreműködésével. Néhány éve a biológusok egy másik különleges képességét is felfedezték a széncinegéknek: megfigyeléssel képesek tanulni és emlékezni dolgokra.

A korábbi tanulmány alapján a széncinkék képesek távolabbról megfigyeléseket végezni, és emlékeznek rá, hogy más fajok hová rejtik a táplálékukat.

Azt is kimutatták, hogy a tojók általában jobban teljesítenek ilyen téren, mint a hímek. A széncinkéket a közeli rokonaikkal, a barátcinegékkel és a kormosfejű cinegékkel hasonlították össze. A barát- és kormosfejű cinkékkel ellentétben a széncinkék nem tárolnak élelmet télire. Azonban megfigyelik, hová rejtik az táplálok a rokonfajok egyedei, hogy később ellophassák azt.

- A széncinegék nagyon leleményes kis állatok. Most már azt is tudjuk róluk, hogy képesek önuralmat gyakorolni, ha valamihez hozzá szeretnének férni, például táplálékhoz – mondja Anders Brodin.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi legyen a töménytelen fahulladékkal?

Franciaországban 6 millió tonnánál is több fahulladék keletkezik évente, és úgy tűnik, pirolízis egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a hulladékkezelésben.

GKI: márciusban folytatódott a GKI konjunktúraindex lassú romlása

Míg 2018 utolsó negyedévében folyamatosan emelkedett, 2019 első negyedévében kis lépésekkel, de folyamatosan csökkent a GKI konjunktúraindexe.

Az első magyar agrárhackathon

Március negyedik hétvégéjén rendezték meg az első éjjel-nappal zajló agrárinnovációs ötletversenyt Gazdálkodj okosan! NAK Agrotech Hackathon címmel. A rendezvény ideje alatt egyetemisták dolgoztak agrárszakértőkkel azon, hogy a legjobb, legújabb megoldások helyet találjanak maguknak az ágazatban, lehetővé téve agrárgazdaságunk fejlődését.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Gyapjúszivárvány

Véletlenül bukkantam rá Horváth Éva szépséges gyapjúgombolyagjaira. Nyár végén, a Mesterségek Ünnepének forgatagában hirtelen megállított a puha anyag és a pasztellszínek mesés keveréke. Megszámlálhatatlan árnyalat, valami jó, meleg természetességben. A kirakodó asztalka körül mezei virágokból és zöld szárakból font kerítés, mögötte egy mosolygós hölgy.

Nem indultak meg az időszakos források a Bükkben

A hétvégére igazi kiránduló időt jósolnak a meteorológusok! A szép napos időben a hőmérséklet akár 20 fokig is emelkedhet. Az erdei avarból egyre több helyen bújnak elő a tavasz színes virágai.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Tornapálya, kilátó és parkoló is készül az erdészetnél

Hét európai uniós pályázat keretében közel 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással valósulnak meg a természetjárás feltételeit javító fejlesztések 2020. szeptember végéig Magyarországon, köztük az EGERERDŐ Zrt. területén is.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.