Back to top

Önuralmat gyakorol, és a társaival is kiszúr ez a kismadár

Döbbenetes felfedezést tettek a széncinkék viselkedését vizsgáló svéd tudósok a Lund Egyetemen: a madarak képesek uralkodni magukon. Ezt a viselkedési formát eddig főleg az intelligensebb főemlősöknél és hollóknál figyelték meg.

A kísérletek során a biológusok egy kis, átlátszó hengerbe tettek ételt. Ha a madarak azonnal, „gondolkodás nélkül” csipkedni kezdték, akkor ösztönös cselekedetről van szó. Azonban ha csipkedés nélkül a henger nyitott oldalához mentek a táplálékért, azt önmegtartóztató viselkedésnek lehet nevezni.

Az eredmények alapján a széncinegék önmegtartóztatást gyakoroltak az esetek 80 százalékában. Ez jóval nagyobb arány, mint amit a legtöbb vizsgált állatfaj produkált, és közel egy szinten van az csimpánzok és hollók intelligenciájával.

Nem csipegetnek fölöslegesen - megkeresik, honnan érhetik el a táplálékot.
Nem csipegetnek fölöslegesen - megkeresik, honnan érhetik el a táplálékot.
- Hihetetlen, hogy egy ilyen apró aggyal rendelkező madár is képes az önuralomra. A széncinege agyi térfogata a varjakéhoz képest 3 százalék, míg a csimpánzokénak csupán 0,1 százaléka – mondta Anders Brodin, a biológiai tanszék professzora.

A tanulmányt Anders Brodin vezette, kollégái, Utku Urhan és Emil Isaksson közreműködésével. Néhány éve a biológusok egy másik különleges képességét is felfedezték a széncinegéknek: megfigyeléssel képesek tanulni és emlékezni dolgokra.

A korábbi tanulmány alapján a széncinkék képesek távolabbról megfigyeléseket végezni, és emlékeznek rá, hogy más fajok hová rejtik a táplálékukat.

Azt is kimutatták, hogy a tojók általában jobban teljesítenek ilyen téren, mint a hímek. A széncinkéket a közeli rokonaikkal, a barátcinegékkel és a kormosfejű cinegékkel hasonlították össze. A barát- és kormosfejű cinkékkel ellentétben a széncinkék nem tárolnak élelmet télire. Azonban megfigyelik, hová rejtik az táplálok a rokonfajok egyedei, hogy később ellophassák azt.

- A széncinegék nagyon leleményes kis állatok. Most már azt is tudjuk róluk, hogy képesek önuralmat gyakorolni, ha valamihez hozzá szeretnének férni, például táplálékhoz – mondja Anders Brodin.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így hűsölnek az állatok a szarvasi állatparkban

A nagy melegben többféle módon gondoskodnak a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark dolgozói az állatok hűsítéséről. Körömi Krisztinától, az állatpark vezetőjétől megtudtuk, több esetben az egyik jól bevált recept, hogy egy nagy méretű dagonyázót alakítanak ki az állatoknak.

Mindenki segíthet a görög erdők újraélesztésében

Az Országos Erdészeti Egyesület és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége közös felhívást tett közzé a görög tűzvészben elpusztult erdők felújításának támogatására

Állattartó telep félmilliárd forintból

Sokkal nagyobb megbecsülést érdemelnek a természetvédelmi területek, nemzeti parkok - jelentette ki az agrárminiszter kedden Makó-Rákoson.

GMO-méh a láthatáron?

Mind a méhészek között, mind tudományos körökben elfogadott az a nézet, hogy megfelelő varroa atkakezelés nélkül a háziméhcsaládok menthetetlenül elpusztulnak. Ha pusztán gazdaállat – parazita alapon nézzük ezt a tényt, akkor ez nyilvánvaló evolúciós zsákutca. Ha egy parazita elpusztítja a gazdaszervezetet, amitől saját léte függ, akkor saját sorsát ő sem kerülheti el, maga is pusztulásra ítélt.

Egyelőre csak madarakra veszélyes az új vírus

Bizonyítottan halálos fenyegetést egyelőre csak madarakra, főleg feketerigókra jelent, de itt van, folyamatosan mutálódik, könnyen nagy baj lehet belőle. Az Usutu-vírus nemrég bukkant fel, de már több európai variánsa is kialakult, eddig az emberek egy százalékában mutatták ki.

Nagy bajban vannak az északi vándormadarak

A csapadékos és táplálékban gazdag nyár után a gólyák és fecskék jó kondícióban hagyhatják el Magyarországot. Rossz helyzetben van viszont a skandináv területek madárállománya, amelyet megviselt az aszály, és amelyre az Ibériai-félszigeten is rendkívüli hőség és táplálékhiány vár.

Cserjék a Bibliából

A bibliai történetek nagy része vadvirágokban, cserjékben, szárazságtűrő törpecserjékben gazdag, legelőterületnek is megfelelő vidékeken játszódik. Ennek ellenére a vadon élő cserjék közül nem sokat említ a Biblia, pedig sokszor fontos a szerepük egy-egy történetben. A korábban megjelent Gyümölcsök a Bibliából illetve Zöldségek a Bibliából című cikkek folytatását közöljük.

A rókáknál lehet a háziasítás genetikájának kulcsa

A 20. század közepe táján Szibériában végeztek háziasítási kísérleteket ezüstrókákkal. Ennek eredményeképpen olyan állatok születtek, melyek viselkedése a kutyáékhoz hasonlít: keresik az ember társaságát, bújnak, nyüszítenek, akár egy golden retriver. Azonban eddig senki nem vizsgálta a rókákban lezajló genetikai változásokat.

Német precízió: 5400 tonna hulladék 95 százalékát újrahasznosították

A környezetet romboló műanyagok Németországban heves társadalmi ellenállást váltanak ki. Egy szakmai fórumon a nyilvánosság előtt igyekeztek föltárni a kertészeti termesztés műanyaghasználatának kérdéseit és az újrahasznosítás kilátásait. Az eseményről a Gemüse szaklap adott hírt.

Tarka Marhafesztivál Bonyhádon: hogy alakul az ágazat jövője 2020 után?

Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált. A rendezvény kertében tartott országos agrárfórumom elhangzott, hogy az Agrárminisztérium 2020 után fenn kívánja tartani a szarvasmarha-ágazatot érintő, termeléshez kötött támogatásokat, piaci programokat és nemzeti támogatásokat.