Back to top

A parlagfű egyre jobban teljesít

A szerény külső adottságokkal rendelkező, de csodás latin nevet viselő parlagfű minden nyáron celebeket meghazudtoló érdeklődést vív ki magának: orvosok, allergiás betegek, gyógyszerészek, törvényhozók és természetgyógyászok foglalkoznak vele.

A parlagfű latin neve Ambrosia artemisiifolia, az ambrózia a görög mitológiában az isteneknek halhatatlanságot adó eledel. Ám a parlagfűnek semmi köze sincs az ógörög istenekhez, mert nevét Carl von Linné botanikustól kapta az 1700-as években, nem tudni, hogy a tudóst mi inspirálta a névválasztásra, de az biztos, hogy a növény akkor még nem okozott ekkora felfordulást.

Fotó: Wikimedia Commons

Őshazája egyébként Észak- Amerika, Európába az az 1800-as második felébe került feltehetően vetőmagokkal és burgonyaszállítmányokkal. Botanikus kertekben viszont már az 1700-as években is megtalálható volt, így foglalkozhatott vele Linné is. Valójában

az első világháború után szaporodott el Európában, feltehetően a háború alatt lovak etetésére hozott takarmányban került be nagy mennyiségben.

Magyarországon viszonylag lassan terjedt el, és csak az 1970-es évektől okoz problémákat.  Ekkorra már masszívan megvetette a lábát, az azóta eltelt évtizedekben pollen koncentrációja a levegőben nagymértékben megnövekedett, és nem csak nálunk, de egész Európában felelőssé teszik az allergiás megbetegedésekért.

Masszívan terjed, mert teljesen igénytelen. Leggyakrabban utak és vasúti sínek mentén, parlagon hagyott területeken, földeken fordul elő, innét is származik hétköznapi elnevezése. A tengerszinttől mért 400 méteres magasságig fordul elő.

Kutatások szerint minél mostohább körülmények között növekszik, annál több virágport termel, a növény ugyanis erre összpontosítja minden energiáját. Az Amerikai Egyesült Államok egyik mezőgazdasági kutatóintézetében mesterséges környezetben végeztek kísérletet, amelynek során a parlagfű pollentermelését vizsgálták. Először az 1900-as évekre vélelmezett CO2-értéket állították be, majd ezt növelték, végül a jelenlegi szén-dioxid értéken nevelték, és azt tapasztalták, hogy a növény virágpor termelése fokozatosan növekedett. Ezen az alapon kiszámolták, mi várható 2050-ben, és azt állapították meg, hogy a jelenleginek a duplájára növekszik majd a parlagfű pollentermelése.

És amíg a parlagfű a környezetszennyezés hatására egyre izmosabb lesz, az emberek immunrendszere viszont egyre gyengébb, így az allergia nyeri meg ezt a csatát.

Magyarországon 1,5 millió allergiást tartanak számon, amelynek jelentős része parlagfű okozta megbetegedés.

A természetgyógyászok viszont nem értenek egyet e parlagfű likvidálásával, az ő nézeteik szerint értékes gyógynövényről van szó. Szabó György, azaz Gyuri bácsi a bükki füves emberként elhíresült teakészítő kifejezetten javasolja a parlagfű tea fogyasztását. Minden előadásán elmondja, hogy a parlagfűben nagy mennyiségben található B37 vitamin, ásványi anyagokban gazdag, sok vasat, rezet és káliumot tartalmaz, ezen kívül enzimeket és nyomelemeket. Gyógyítja az emésztési problémákat és  sejtvédő hatású.

Azzal érvelnek, hogy a parlagfűnek csak a pollenje allergizál,

virágzás előtt bátran szedhető és fogyasztható a levele. Parlagfű tea kapható a bioboltokban. Ez eléggé extrém helyzet, különösen annak fényében, hogy a hivatalos álláspont szerint káros gyomnövény, amelyet irtani kell, s aki ezt nem teszi, súlyos pénzbüntetésre számíthat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Óriási agrárholding jön létre

A Mészáros-csoport holdingba szervezi azokat a többségi tulajdonában lévő agrárérdekeltségeket, amelyek országszerte többféle mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban tevékenykednek.

Több fémzárolt vetőmag került idén a földbe

A Magyarországon előállított, fémzárolt vetőmag mennyisége tavaly összesen 316,3 ezer tonnát tett ki – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI).

Az állattenyésztés húzta idén a mezőgazdaság teljesítményét

A mezőgazdaság kibocsátási volumene 2018-ban 3,1 százalékkal növekedett, a növénytermesztési termékek volumene 1,8, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal haladta meg a 2017. évit. Az ipari növények és a kertészeti termékek kivételével minden termékcsoportban bővülés történt.

Agrárösztöndíjas hallgatók érkeztek Magyarországra

Újabb 18 külföldi hallgató nyert felvételt a Magyar Kormány, valamint az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által létrehozott közös ösztöndíj program keretében. Az új hallgatókat az Agrárminisztérium, a résztvevő egyetemek, a FAO Európai és Közép-ázsiai Regionális Hivatala, valamint az érintett kormányzati szervek és külképviseletek küldötteinek jelenlétében üdvözölték hétfőn Budapesten.

Kína: úttörő mezőgazdasági fejlesztések egész során dolgoznak

A világ legnépesebb országának egyik legfőbb kihívása lakossága élelmiszer-ellátásának biztosítása. E célból olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek például az afrikai országok élhetőbbé tételében is kulcsfontosságúak lehetnek. A fekete kontinens mezőgazdaság fejlesztését célzó kínai befektetések az elmúlt 15 évben közel ötszörösére nőttek – értékük eléri a 300 millió dollárt.

Többet kapnak vissza a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák, mivel idén nyáron 4 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelték az agrárbiztosítások díjtámogatási keretét - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Nőtt a fizetési hajlandóság a mezőgazdaságban dolgozó cégeknél

Nőtt a határidőre kifizetett számlák aránya az idén, ugyanakkor az átlagos fizetési késedelem hossza emelkedett a Bisnode Magyarország Kft. harmadik negyedéves adatai alapján. Fizetési hajlandóságban idén októberig a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászati ágazatban működő cégek vezetnek, számláik több mint háromnegyedét rendezték határidőre.

Új fejezet nyílik a magyar-libanoni agrár-külkereskedelmi kapcsolatokban

Kétoldalú egyeztetést folytatott Nagy István agrárminiszter a Libanoni Köztársaság agrárminiszterével Budapesten, az Agrárminisztériumban. A felek mezőgazdasági együttműködésről szóló tárcaközi egyetértési szándéknyilatkozatot is aláírtak, valamint megnyitották az első Magyarországon rendezett libanoni termékbemutatót.

Megállj a jégverésnek!

„A klímaváltozás egyik kézzel fogható hatása a szélsőséges időjárási tényezők gyakoribb észlelése”- fogalmazta meg tapasztalatát Győrffy Balázs, hogy emberi erővel csak a jégkár és a szárazság ellen lehet hatásosan küzdeni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az országos jégkármérséklő-rendszer üzemelésének első évében szerzett tapasztalatairól számolt be újságírók körében.

Vannak még lehetőségek az exportban

Kedvező kamatozású hitelkonstrukciók, biztosítások és egyéb eszközök érhetők el azon a termékkörön belül, amelyekkel az EXIM igyekszik bátorítani a hazai mező- és élelmiszergazdaság résztvevőit az exportpiacokra való kilépésre – hangzott el a témában megrendezett szakmai konferencián Bábolnán.