Back to top

A parlagfű egyre jobban teljesít

A szerény külső adottságokkal rendelkező, de csodás latin nevet viselő parlagfű minden nyáron celebeket meghazudtoló érdeklődést vív ki magának: orvosok, allergiás betegek, gyógyszerészek, törvényhozók és természetgyógyászok foglalkoznak vele.

A parlagfű latin neve Ambrosia artemisiifolia, az ambrózia a görög mitológiában az isteneknek halhatatlanságot adó eledel. Ám a parlagfűnek semmi köze sincs az ógörög istenekhez, mert nevét Carl von Linné botanikustól kapta az 1700-as években, nem tudni, hogy a tudóst mi inspirálta a névválasztásra, de az biztos, hogy a növény akkor még nem okozott ekkora felfordulást.

Fotó: Wikimedia Commons

Őshazája egyébként Észak- Amerika, Európába az az 1800-as második felébe került feltehetően vetőmagokkal és burgonyaszállítmányokkal. Botanikus kertekben viszont már az 1700-as években is megtalálható volt, így foglalkozhatott vele Linné is. Valójában

az első világháború után szaporodott el Európában, feltehetően a háború alatt lovak etetésére hozott takarmányban került be nagy mennyiségben.

Magyarországon viszonylag lassan terjedt el, és csak az 1970-es évektől okoz problémákat.  Ekkorra már masszívan megvetette a lábát, az azóta eltelt évtizedekben pollen koncentrációja a levegőben nagymértékben megnövekedett, és nem csak nálunk, de egész Európában felelőssé teszik az allergiás megbetegedésekért.

Masszívan terjed, mert teljesen igénytelen. Leggyakrabban utak és vasúti sínek mentén, parlagon hagyott területeken, földeken fordul elő, innét is származik hétköznapi elnevezése. A tengerszinttől mért 400 méteres magasságig fordul elő.

Kutatások szerint minél mostohább körülmények között növekszik, annál több virágport termel, a növény ugyanis erre összpontosítja minden energiáját. Az Amerikai Egyesült Államok egyik mezőgazdasági kutatóintézetében mesterséges környezetben végeztek kísérletet, amelynek során a parlagfű pollentermelését vizsgálták. Először az 1900-as évekre vélelmezett CO2-értéket állították be, majd ezt növelték, végül a jelenlegi szén-dioxid értéken nevelték, és azt tapasztalták, hogy a növény virágpor termelése fokozatosan növekedett. Ezen az alapon kiszámolták, mi várható 2050-ben, és azt állapították meg, hogy a jelenleginek a duplájára növekszik majd a parlagfű pollentermelése.

És amíg a parlagfű a környezetszennyezés hatására egyre izmosabb lesz, az emberek immunrendszere viszont egyre gyengébb, így az allergia nyeri meg ezt a csatát.

Magyarországon 1,5 millió allergiást tartanak számon, amelynek jelentős része parlagfű okozta megbetegedés.

A természetgyógyászok viszont nem értenek egyet e parlagfű likvidálásával, az ő nézeteik szerint értékes gyógynövényről van szó. Szabó György, azaz Gyuri bácsi a bükki füves emberként elhíresült teakészítő kifejezetten javasolja a parlagfű tea fogyasztását. Minden előadásán elmondja, hogy a parlagfűben nagy mennyiségben található B37 vitamin, ásványi anyagokban gazdag, sok vasat, rezet és káliumot tartalmaz, ezen kívül enzimeket és nyomelemeket. Gyógyítja az emésztési problémákat és  sejtvédő hatású.

Azzal érvelnek, hogy a parlagfűnek csak a pollenje allergizál,

virágzás előtt bátran szedhető és fogyasztható a levele. Parlagfű tea kapható a bioboltokban. Ez eléggé extrém helyzet, különösen annak fényében, hogy a hivatalos álláspont szerint káros gyomnövény, amelyet irtani kell, s aki ezt nem teszi, súlyos pénzbüntetésre számíthat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kötelező ellenük védekezni

A kedvező körülmények, különösen a száraz őszi időjárás következtében szeptember óta a mezei pocok egyedszámának folyamatos növekedése tapasztalható hazánk több megyéjében. A Nébih felhívja a földhasználók figyelmét a mezei pocokfertőzöttség haladéktalan felmérésére.

Szoros együttműködés Oroszországgal

Magyarország mezőgazdasága számára kiemelten fontos partner Oroszország - mondta Nagy István agrárminiszter a Dimitrij Ny. Patrusev, mezőgazdasági miniszterrel folytatott megbeszélésen, Moszkvában.

Öt éven belül Magyarország legjobb gazdasága lesz

Öt éven belül Magyarország legjobb, tíz éven belül Európa első öt agrárüzemének egyike szeretne lenni a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. – jelentette be Lázár János kormánybiztos. A mintegy tízezer hektáron gazdálkodó cég két évvel ezelőtt került vissza állami tulajdonba, a korábbi menedzsmenttől 2 milliárd forintért vásárolta vissza a magyar állam.

Fókuszban a KAP: a V4 + 4 országok agrárkamarái egyeztettek Prágában

Prágában rendezték meg – 2018. szeptember 25-én – a Visegrádi Országok Agrárkamaráinak 69., kibővített ülését, amin részt vett a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Szövetsége, a Bulgária Nemzeti Gabonatermelőinek Szövetsége, a Horvát Agrárkamara és a Litván Agrárkamara is.

Hét szűk esztendőre számítanak a „Brexit gazdák”

Körvonalazódnak azok a törvények, melyek a farmerek támogatását hivatottak biztosítani azután, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. Az első reakciók vegyesek. Míg a kormány a Brexit előnyeit hangsúlyozza, a brit gazdák nehéz időszakra számítanak.

Kétmilliárdos program Törökszentmiklóson

Pannon Breeding Programot indított a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A kutatók a projekt során olyan technológiákat, módszereket fejlesztenek, amelyek a korszerű és innovatív gazdálkodásra leginkább alkalmasak.

Komplex öntözési programra van szükség

A magyar gazdákat nem érintette olyan súlyosan az idei aszály, mint nyugat-európai társaikat, ugyanakkor a kormány komplex öntözési program bevezetésével szeretné elejét venni a hasonló problémáknak – mondta a mezőgazdaságért felelős államtitkár Mezőhegyesen, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai napján.

"Hosszú idő után ismét fontos tényező lehet az agráriumban Mezőhegyes"

A legkülönbözőbb gépekkel, hasznos előadásokkal és fajta-, illetve növénytermesztési bemutatókkal várják a gazdákat a II. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow szervezői. Az esemény megnyitóján felszólalok szerint a helyszínt adó Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság számára ez egy nagy lépés afelé, hogy hosszú évtizedek után ismét meghatározó mezőgazdasági vállalkozás váljon belőle.

Szeptember 17-e ezentúl a földművesek emléknapja

Valamennyi parlamenti frakció támogatta kedden az Országgyűlésben, hogy szeptember 17-ét, Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját nyilvánítsák a földművesek emléknapjává.

Modellértékűek a mezőgazdasági kapcsolataink Laosszal

Magyarország elkötelezett a Laosszal megkötött, mezőgazdasági tárgyú együttműködések folytatásában – jelentette ki a mezőgazdaságért felelős államtitkár, amikor az Agrárminisztériumban fogadta a délkelet-ázsiai ország küldöttségét. Feldman Zsolt kiemelte, hazánk már a harmadik kötött segélyprogramot indította el Laoszban.