Back to top

A parlagfű egyre jobban teljesít

A szerény külső adottságokkal rendelkező, de csodás latin nevet viselő parlagfű minden nyáron celebeket meghazudtoló érdeklődést vív ki magának: orvosok, allergiás betegek, gyógyszerészek, törvényhozók és természetgyógyászok foglalkoznak vele.

A parlagfű latin neve Ambrosia artemisiifolia, az ambrózia a görög mitológiában az isteneknek halhatatlanságot adó eledel. Ám a parlagfűnek semmi köze sincs az ógörög istenekhez, mert nevét Carl von Linné botanikustól kapta az 1700-as években, nem tudni, hogy a tudóst mi inspirálta a névválasztásra, de az biztos, hogy a növény akkor még nem okozott ekkora felfordulást.

Fotó: Wikimedia Commons

Őshazája egyébként Észak- Amerika, Európába az az 1800-as második felébe került feltehetően vetőmagokkal és burgonyaszállítmányokkal. Botanikus kertekben viszont már az 1700-as években is megtalálható volt, így foglalkozhatott vele Linné is. Valójában

az első világháború után szaporodott el Európában, feltehetően a háború alatt lovak etetésére hozott takarmányban került be nagy mennyiségben.

Magyarországon viszonylag lassan terjedt el, és csak az 1970-es évektől okoz problémákat.  Ekkorra már masszívan megvetette a lábát, az azóta eltelt évtizedekben pollen koncentrációja a levegőben nagymértékben megnövekedett, és nem csak nálunk, de egész Európában felelőssé teszik az allergiás megbetegedésekért.

Masszívan terjed, mert teljesen igénytelen. Leggyakrabban utak és vasúti sínek mentén, parlagon hagyott területeken, földeken fordul elő, innét is származik hétköznapi elnevezése. A tengerszinttől mért 400 méteres magasságig fordul elő.

Kutatások szerint minél mostohább körülmények között növekszik, annál több virágport termel, a növény ugyanis erre összpontosítja minden energiáját. Az Amerikai Egyesült Államok egyik mezőgazdasági kutatóintézetében mesterséges környezetben végeztek kísérletet, amelynek során a parlagfű pollentermelését vizsgálták. Először az 1900-as évekre vélelmezett CO2-értéket állították be, majd ezt növelték, végül a jelenlegi szén-dioxid értéken nevelték, és azt tapasztalták, hogy a növény virágpor termelése fokozatosan növekedett. Ezen az alapon kiszámolták, mi várható 2050-ben, és azt állapították meg, hogy a jelenleginek a duplájára növekszik majd a parlagfű pollentermelése.

És amíg a parlagfű a környezetszennyezés hatására egyre izmosabb lesz, az emberek immunrendszere viszont egyre gyengébb, így az allergia nyeri meg ezt a csatát.

Magyarországon 1,5 millió allergiást tartanak számon, amelynek jelentős része parlagfű okozta megbetegedés.

A természetgyógyászok viszont nem értenek egyet e parlagfű likvidálásával, az ő nézeteik szerint értékes gyógynövényről van szó. Szabó György, azaz Gyuri bácsi a bükki füves emberként elhíresült teakészítő kifejezetten javasolja a parlagfű tea fogyasztását. Minden előadásán elmondja, hogy a parlagfűben nagy mennyiségben található B37 vitamin, ásványi anyagokban gazdag, sok vasat, rezet és káliumot tartalmaz, ezen kívül enzimeket és nyomelemeket. Gyógyítja az emésztési problémákat és  sejtvédő hatású.

Azzal érvelnek, hogy a parlagfűnek csak a pollenje allergizál,

virágzás előtt bátran szedhető és fogyasztható a levele. Parlagfű tea kapható a bioboltokban. Ez eléggé extrém helyzet, különösen annak fényében, hogy a hivatalos álláspont szerint káros gyomnövény, amelyet irtani kell, s aki ezt nem teszi, súlyos pénzbüntetésre számíthat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kert trendek a GardenExpon

Nagy volt az érdeklődés a hétvégén az idei GardenExpon, amelyet a budapesti Sportarénában rendeztek meg, ahol bemutatták az aktuális kert trendeket.

Gyapjúszivárvány

Véletlenül bukkantam rá Horváth Éva szépséges gyapjúgombolyagjaira. Nyár végén, a Mesterségek Ünnepének forgatagában hirtelen megállított a puha anyag és a pasztellszínek mesés keveréke. Megszámlálhatatlan árnyalat, valami jó, meleg természetességben. A kirakodó asztalka körül mezei virágokból és zöld szárakból font kerítés, mögötte egy mosolygós hölgy.

Az okos nő a precíziós gazdálkodást választja

Nagyszerűen működteti az általa vezetett gazdaságot egy négy gyerekes lengyel asszony, aki kimagasló eredményeket ért el a krumpli termesztésben a precíziós technológiának köszönhetően.

Kalandra fel! Várnak a vidéki élet szépségei

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által indított „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programcsomagban a „Vesd bele magad!” projekt első szakasza lezárult. Ezzel egyidejűleg a programcsalád második tagjaként kezdetét vette a „Vidéki Kaland” a március 21-én az AGRYA által szervezett budapesti sajtótájékoztatón.

Indul a medvehagymaszezon: nem mindegy, honnan és mennyit szedünk!

A medvehagyma – a hóvirág mellett – a kora tavaszi erdő egyik jellegzetes növénye. A vadfokhagymaként is ismert, jótékony hatású növény gyűjtési szezonja március végére, április elejére esik. Azonban nem mindegy, honnan és mennyit gyűjtünk ebből az erdei csemegéből.

Megdőlt a sörre bor népi bölcsesség

Mindegy milyen sorrendben, ha sokat iszunk, berúgunk, ezt állapították meg egy kísérlet eredményeképpen német és angol tudósok. Ezzel évszázados népi bölcsességet döntöttek meg.

Az elmúlt 26 év legrosszabb termését takarították be tavaly Finnországban

Két egymást követő évben is siralmas volt az aratás, erősítette meg a Finnországi Természeti Erőforrások Intézete (Luke) múlt hét csütörtökön. A jelentés szerint az összes betakarított gabona 2,7 millió tonna volt. Az elmúlt 26 évben ez volt a legrosszabb termés.

Kelet-Közép-Európa legkorszerűbb zöldség-gyümölcs termelő beruházása

Mosonmagyaróváron március 19-én közös sajtótájékoztató keretében jelentette be az Agrárminisztérium és a FAKT AG, hogy egy közel egymilliárd eurós mezőgazdasági és infrastruktúra-fejlesztési beruházás valósul meg hamarosan Hegyeshalom-Bezenye települések határában. A beruházás jelentős mérföldkő mind a cég, mind Magyarország életében.

Összefogás a termeléshez kötött agrártámogatások megtartásáért

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács március 18-i brüsszeli ülésén Magyarország Bulgáriával, Horvátországgal, Csehországgal, Lettországgal, Szlovákiával és Szlovéniával közös nyilatkozatban kérte a termeléshez kötött támogatások legalább jelenlegi szinten tartását, vagy akár növelését a 2020 utáni időszakban.

Greta után az Európai Parlament is lépéseket sürget

Az Európai Parlament március 13-ai ülésén a képviselők többek között a légszennyezés megfékezésére is tettek javaslatot, eszerint például a jövőbeli mezőgazdasági támogatásokat össze kell kapcsolni a légszennyezés mértékével.