A parlagfű latin neve Ambrosia artemisiifolia, az ambrózia a görög mitológiában az isteneknek halhatatlanságot adó eledel. Ám a parlagfűnek semmi köze sincs az ógörög istenekhez, mert nevét Carl von Linné botanikustól kapta az 1700-as években, nem tudni, hogy a tudóst mi inspirálta a névválasztásra, de az biztos, hogy a növény akkor még nem okozott ekkora felfordulást.
Őshazája egyébként Észak- Amerika, Európába az az 1800-as második felébe került feltehetően vetőmagokkal és burgonyaszállítmányokkal. Botanikus kertekben viszont már az 1700-as években is megtalálható volt, így foglalkozhatott vele Linné is. Valójában
Magyarországon viszonylag lassan terjedt el, és csak az 1970-es évektől okoz problémákat. Ekkorra már masszívan megvetette a lábát, az azóta eltelt évtizedekben pollen koncentrációja a levegőben nagymértékben megnövekedett, és nem csak nálunk, de egész Európában felelőssé teszik az allergiás megbetegedésekért.
Masszívan terjed, mert teljesen igénytelen. Leggyakrabban utak és vasúti sínek mentén, parlagon hagyott területeken, földeken fordul elő, innét is származik hétköznapi elnevezése. A tengerszinttől mért 400 méteres magasságig fordul elő.
Kutatások szerint minél mostohább körülmények között növekszik, annál több virágport termel, a növény ugyanis erre összpontosítja minden energiáját. Az Amerikai Egyesült Államok egyik mezőgazdasági kutatóintézetében mesterséges környezetben végeztek kísérletet, amelynek során a parlagfű pollentermelését vizsgálták. Először az 1900-as évekre vélelmezett CO2-értéket állították be, majd ezt növelték, végül a jelenlegi szén-dioxid értéken nevelték, és azt tapasztalták, hogy a növény virágpor termelése fokozatosan növekedett. Ezen az alapon kiszámolták, mi várható 2050-ben, és azt állapították meg, hogy a jelenleginek a duplájára növekszik majd a parlagfű pollentermelése.
És amíg a parlagfű a környezetszennyezés hatására egyre izmosabb lesz, az emberek immunrendszere viszont egyre gyengébb, így az allergia nyeri meg ezt a csatát.
A természetgyógyászok viszont nem értenek egyet e parlagfű likvidálásával, az ő nézeteik szerint értékes gyógynövényről van szó. Szabó György, azaz Gyuri bácsi a bükki füves emberként elhíresült teakészítő kifejezetten javasolja a parlagfű tea fogyasztását. Minden előadásán elmondja, hogy a parlagfűben nagy mennyiségben található B37 vitamin, ásványi anyagokban gazdag, sok vasat, rezet és káliumot tartalmaz, ezen kívül enzimeket és nyomelemeket. Gyógyítja az emésztési problémákat és sejtvédő hatású.
virágzás előtt bátran szedhető és fogyasztható a levele. Parlagfű tea kapható a bioboltokban. Ez eléggé extrém helyzet, különösen annak fényében, hogy a hivatalos álláspont szerint káros gyomnövény, amelyet irtani kell, s aki ezt nem teszi, súlyos pénzbüntetésre számíthat.
