Back to top

Csávázószer helyett kapszaicin

A csávázószerek visszhangja az utóbbi időben nem volt mindig pozitív. Azonban a nem csávázott vetőmagok könnyen egy éhes rágcsáló gyomrában végezhetik, ami veszélyezteti a termést. Amerikai természetvédők is megtapasztalták ezt, amikor füves pusztákat próbáltak regenerálni. Persze náluk a vegyszerek szóba se jöhettek, helyette szokatlan szövetségest találtak: egy indiai csípős paprikát.

Az Amerikai Egyesült Államok füves pusztáit próbálták megmenteni a természetvédők, ám a természet éppenséggel ellenük dolgozott. Az elvetett őshonos növények magvait éhes egerek falták fel, mielőtt még kicsírázhattak volna. A biológusok számtalan módon próbálták megakadályozni ezt, így került a látóterükbe a kapszaicin, ami a csípős paprikák erőteljes ízét adja.

Kísérletüket végül siker koronázta, az őzegerek (Peromyscus) 86 százalékkal kevesebb csili-porral „csávázott” magot fogyasztottak el.

A felfedezés nem ment zökkenőmentesen, számtalan kísérletük fulladt kudarcba. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy olyan csilit találjanak, ami visszatartja az egereket, azonban nem akadályozza a magok csírázását. Az is feladta a leckét a tudósoknak, hogy a magokat beborító anyag a szabadban is időtálló legyen, ne tűnjön el pár hónap után.

Négy év laboratóriumi és szabadföldi kísérletsorozat után a montanai Missoula völgyben találtak rá a kutatók a működő receptre. A por a Bhut jolokia nevű indiai paprikából származik, amit szellempaprikának (vagy szellem csilinek) is hívnak – ezt tartják egyébként a világ egyik legcsípősebb csilijének.

A tudósok szerint a mostani felfedezésük megmutatja, hogyan lehet nem toxikus, természetes növényi anyagokkal – mint a kapszaicin – segíteni a természetvédelmi helyreállítási munkálatokat.
Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi legyen a töménytelen fahulladékkal?

Franciaországban 6 millió tonnánál is több fahulladék keletkezik évente, és úgy tűnik, pirolízis egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a hulladékkezelésben.

Új növényegészségügyi rendelet - szakmai álláspont

Az Európai Faiskolák Szövetsége (ENA) kétségeket fogalmazott meg az Európai Unió 2019 decemberében hatályba lépő új növényegészségügyi rendeletével kapcsolatban. Ugyanakkor üdvözli a kártevők és kórokozók terjedésének megfékezésére tett intézkedéseket.

Európában is megtelepedett a poloska természetes ellensége

Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban három különböző helyen található almaültetvényekben fölfedezték az ázsiai márványospoloska természetes ellenségét, a szamuráj darazsat. Ez az első alkalom, hogy Európában észlelték a természetes módon betelepülő rovart, amely reményt ad a veszedelmes, soktápnövényű kártevő megfékezésére.

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Gyümölcsvédelem mind kevesebb vegyszerrel

Hogyan lehet megóvni a gyümölcsöket a károsítóktól, ha mind több növényvédő szert vonnak ki a forgalomból, és az üzletláncok korlátozzák a kimutatható hatóanyagok számát? A gyártók nem állnak le a fejlesztéssel és egyre inkább környezetkímélő készítmények jelennek meg a piacon. A szabályozási környezetet és az új lehetőségeket mutatták be szakértők a FruitVeB által szervezett tanácskozáson Velencén.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Hogy ne legyen tripszes a paprika

A hazai paprikatermesztésben már több mint 20 éve bevált gyakorlat a biológiai növényvédelem. A kertészetek többségében betelepített Amblyseius swirskii ragadozó atkák, Orius ragadozó poloskák és Aphidius fürkészek mellett lehet-e más módszerrel javítani a biológiai növényvédelem hatékonyságát? A válasz igen.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Öregedő szőlőoltványosok

„Hazánkban 100-110 szőlő oltványiskola, s öregedő oltványosok jellemzik a szakmát”- hangzott el Keszthelyen, a szőlő szaporítóanyag előállítást és a szőlőtermesztés növényvédelmi kérdéseit zászlajára tűző tanácskozáson.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.