Back to top

Csávázószer helyett kapszaicin

A csávázószerek visszhangja az utóbbi időben nem volt mindig pozitív. Azonban a nem csávázott vetőmagok könnyen egy éhes rágcsáló gyomrában végezhetik, ami veszélyezteti a termést. Amerikai természetvédők is megtapasztalták ezt, amikor füves pusztákat próbáltak regenerálni. Persze náluk a vegyszerek szóba se jöhettek, helyette szokatlan szövetségest találtak: egy indiai csípős paprikát.

Az Amerikai Egyesült Államok füves pusztáit próbálták megmenteni a természetvédők, ám a természet éppenséggel ellenük dolgozott. Az elvetett őshonos növények magvait éhes egerek falták fel, mielőtt még kicsírázhattak volna. A biológusok számtalan módon próbálták megakadályozni ezt, így került a látóterükbe a kapszaicin, ami a csípős paprikák erőteljes ízét adja.

Kísérletüket végül siker koronázta, az őzegerek (Peromyscus) 86 százalékkal kevesebb csili-porral „csávázott” magot fogyasztottak el.

A felfedezés nem ment zökkenőmentesen, számtalan kísérletük fulladt kudarcba. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy olyan csilit találjanak, ami visszatartja az egereket, azonban nem akadályozza a magok csírázását. Az is feladta a leckét a tudósoknak, hogy a magokat beborító anyag a szabadban is időtálló legyen, ne tűnjön el pár hónap után.

Négy év laboratóriumi és szabadföldi kísérletsorozat után a montanai Missoula völgyben találtak rá a kutatók a működő receptre. A por a Bhut jolokia nevű indiai paprikából származik, amit szellempaprikának (vagy szellem csilinek) is hívnak – ezt tartják egyébként a világ egyik legcsípősebb csilijének.

A tudósok szerint a mostani felfedezésük megmutatja, hogyan lehet nem toxikus, természetes növényi anyagokkal – mint a kapszaicin – segíteni a természetvédelmi helyreállítási munkálatokat.
Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Együttélési kisokos az emberért és a medvéért

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk.

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, valamint a Börzsönyben terem belőle.

Spontán jelent meg a poloskák ellensége

Az ázsiai márványpoloska az amerikai gyümölcsösökben is rengeteg kárt okoz. Mivel ott is inváziós fajnak számít, nincs természetes ellensége. A tudósok ezért eredeti otthonából, Ázsiából próbáltak behozni egy apró darázs-fajt, mely felveheti a versenyt a bűzös rovarral.

Mandulatej - pro és kontra

Szinte minden nap hallunk olyan új típusú ételekről, amelyek egészségesebbé teszik az életünket, mégis néhány trendi fittness élelmiszer sokkal bonyolultabb módon hat az életünkre, mint gondolnánk.

Hogyan védjük meg a dáliáinkat?

A dália az egész világon ismert és kedvelt gumós dísznövény. Több mint 200 éve került Mexikóból Franciaországba, onnan pedig Európa többi államába. A nemesítők munkájának köszönhetően napjainkban több ezer, változatos színű és formájú fajtában gyönyörködhetünk a fagyok beálltáig. Újabban vágottvirágként is hasznosítják.

Kötelező ellenük védekezni

A kedvező körülmények, különösen a száraz őszi időjárás következtében szeptember óta a mezei pocok egyedszámának folyamatos növekedése tapasztalható hazánk több megyéjében. A Nébih felhívja a földhasználók figyelmét a mezei pocokfertőzöttség haladéktalan felmérésére.

A lakosság nélkül nem sikerülhet az özönfajok visszaszorítása

Szeptember elején a Visegrádi-hegység több pontján erdészek és természetvédők közösen léptek fel a védett erdőkben megjelenő inváziós fajok ellen. Ez esetben a lágyszárúka közül a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorításán dolgoztak. A kezelések sikerültek, de a Visegrádi-hegység őshonos növénytakarójának fennmaradásához a helyi lakosság segítségét is kérik.

Napraforgó-termesztésünk válaszúton

Egy-egy szántóföldi növényfaj termésátlaga akkor növekedett jelentősen, amikor termesztéstechnológiája elemeinek komplex fejlesztése megvalósult. Hazánkban a napraforgó termésátlagának változása, növekedése az elmúlt évtizedekben nem volt folyamatos.

Vessünk direktbe!

Még gyakorlott francia gazdák is azt vallják, hogy a forgatás nélküli talajművelés minden évben egy-egy újabb kísérlet. Egészen más hozzáállást igényel egy csapadékosabb, mint egy szárazabb évjáratban. Az Agri Szerviz Kft. szervezésében Somogyfajszon, Berend Ferenc birtokán mutatták be a francia Sky MaxiDrill mulcs vetőgépet.

Kószapocok, az ismeretlen ismerős

Különösen alkonyatkor találkozhatunk kószapocokkal, járjunk erdős, mocsaras területeken vagy akár a vizektől távolabb eső rengetegekben, ahová gyakorta elkószál. A felületes szemlélő patkánynak is nézheti az állatot.