0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 18.

Csávázószer helyett kapszaicin

A csávázószerek visszhangja az utóbbi időben nem volt mindig pozitív. Azonban a nem csávázott vetőmagok könnyen egy éhes rágcsáló gyomrában végezhetik, ami veszélyezteti a termést. Amerikai természetvédők is megtapasztalták ezt, amikor füves pusztákat próbáltak regenerálni. Persze náluk a vegyszerek szóba se jöhettek, helyette szokatlan szövetségest találtak: egy indiai csípős paprikát.

Az Amerikai Egyesült Államok füves pusztáit próbálták megmenteni a természetvédők, ám a természet éppenséggel ellenük dolgozott. Az elvetett őshonos növények magvait éhes egerek falták fel, mielőtt még kicsírázhattak volna. A biológusok számtalan módon próbálták megakadályozni ezt, így került a látóterükbe a kapszaicin, ami a csípős paprikák erőteljes ízét adja.

Kísérletüket végül siker koronázta, az őzegerek (Peromyscus) 86 százalékkal kevesebb csili-porral „csávázott” magot fogyasztottak el.

A felfedezés nem ment zökkenőmentesen, számtalan kísérletük fulladt kudarcba. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy olyan csilit találjanak, ami visszatartja az egereket, azonban nem akadályozza a magok csírázását. Az is feladta a leckét a tudósoknak, hogy a magokat beborító anyag a szabadban is időtálló legyen, ne tűnjön el pár hónap után.

Négy év laboratóriumi és szabadföldi kísérletsorozat után a montanai Missoula völgyben találtak rá a kutatók a működő receptre. A por a Bhut jolokia nevű indiai paprikából származik, amit szellempaprikának (vagy szellem csilinek) is hívnak – ezt tartják egyébként a világ egyik legcsípősebb csilijének.

A tudósok szerint a mostani felfedezésük megmutatja, hogyan lehet nem toxikus, természetes növényi anyagokkal – mint a kapszaicin – segíteni a természetvédelmi helyreállítási munkálatokat.
Forrás: www.sciencemag.org