Back to top

Hét év alatt több mint duplájára nőtt a hazai mézfogyasztás

A méz itthoni népszerűsítésének köszönhetően hét év alatt több mint a duplájára nőtt a mézfogyasztás Magyarországon - fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára Jászberényben, a 31. nemzetközi mézvásár és méhésztalálkozó megnyitóján.

Feldman Zsolt elmondta: az egy főre jutó éves mézfogyasztás a 2010-ben jegyzett mintegy 30 dekagrammról csaknem 80 dekagrammra emelkedett. Ez szép emelkedés, még akkor is, ha Nyugat-Európában ennél jóval több mézet esznek. A magyar méhészek által előállított méz többletét "javítómézként" döntően a német, a francia és az olasz piacon értékesítik - tette hozzá. Mint azt az államtitkár hangsúlyozta,

Magyarország a minőségi méztermelésben érdekelt, nem véletlenül lett élharcosa annak a folyamatnak, amelyben az Európai Unió lépéseket tett az Európába máshonnan érkező "silány" mézek, mézkészítmények beáramlásának megakadályozására.

E termékek minősége ugyanis bizonytalan, ráadásul árletörő hatással voltak a magyar mézekre.

Feldman Zsolt kitért arra, hogy a méhészetnek az agrárium többi ágazatához hasonlóan meg kell küzdenie a kihívásokkal, így az értékesítés gondjaival, a klímaváltozással vagy az állategészségügy nem kívánatos fejleményeivel. Mint megjegyezte, elég csak az idei tavaszra gondolni, amely szélsőséges fordulataival nemcsak az embereket viselte meg, hanem a méhek teljesítőképességét is rontotta. Feldman Zsolt az elmúlt hónapokban bekövetkezett, különösen nagymértékű méhpusztulásokkal kapcsolatban azt mondta:

ez is megmutatta, milyen szoros szakmai párbeszédre, napi szintű együttműködésre van szükség a méhészek és a mezőgazdasági területek gazdái között.

A felelős mezőgazdasági termelés és a felelős méhészkedés csak együtt lehet sikeres, "ha hibázik az egyik, annak nagyon komoly következményei vannak a másik oldalon" - tette hozzá, jelezve, a tömeges méhpusztulás okainak feltárására még folynak a vizsgálatok. „Abban a legeltökéltebbek vagyunk, hogy az agrártermelési oldalon minden olyan ésszerű és működőképes szabály, illetve gyakorlat megvalósítását segítsük, amely védi a méheket és ezáltal a magyar méhészeket" - hangsúlyozta Feldman Zsolt.

Fotó: Kovács Zoltán
A jászberényi méhésznapon csaknem kétszáz szakmai kiállító, hagyományos árus vett részt termékeivel.

Magyarországon mintegy húszezer méhész van, a méhészetek mintegy 1,2 millió méhcsaládot tartanak.

Az éves méztermelés az elmúlt tíz évben az időjárás és az egyéb körülmények függvényében 15 és 30 ezer tonna között alakult. A méhészetek alapterméke az akácméz, amely már hungarikum. Magyarország évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportál, döntő hányadát az Európai Unió országaiba. A belföldi mézfogyasztás 7-8 tonna évente.

Forrás: 
MTI/AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szárnyal a prémium sörök forgalma

Hetvenhatezer hektoliterrel több sört adtak el tavaly a vezető sörgyárak a hazai piacon. A felsőkategóriás sörök értékesítése 2018-ban messze az átlag felett, összesen 24 százalékkal nőtt. Szintén átlag feletti növekedést ért el az alkoholmentes és az ízesített sörök forgalma is.

Áttörés a méhek és a környezet megmentésében?

Történelmi mérföldkő lehet, hogy a héten Bajorországban több mint egymillió ember csatlakozott aláírásával a "Fajok Sokfélesége - Mentsétek meg a méheket" népi kezdeményezéshez. Ezért a tartományi törvényhozásnak szavaznia kell a népi kezdeményezés jogszabálytervezetéről, mely többek között a műtrágyázás és a növényvédő szerek alkalmazásának visszaszorításáról rendelkezik.

Sok pénz bejött a chipsadóból, csak a népnevelés nem sikerült

Bevezetése óta közel 200 milliárd forint költségvetési rést tömött be a népegészségügyi termékadó. Adóként bevált, népnevelési eszközként viszont kétséges a hatása.

Az uniós mezőgazdasági tárgyalásokon is támogatja egymást Magyarország és Szlovákia

A magyar-szlovák agrárkapcsolatok fontossága és szerepe túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon, a Visegrádi Négyek együttműködése keretében is intenzív közös munka zajlik és számtalan kérdésben az európai uniós fórumokon is együtt lép fel a két ország a mezőgazdaság termelők érdekeinek védelmében - mondta Feldman Zsolt.

Valentin-nap: még mindig a vörös rózsa a legnépszerűbb

A hazai virágüzletek forgalma megduplázódik Valentin-napkor, de még az azt követő pár napban is erős. Az utóbbi években február 14-én – az ilyenkor még külföldről behozott – vörös rózsa mellett egyre több fogyott a piros, pink és bordó színűből, illetve divatba jött a nárcisz és a jácint – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

Lelkesek a kis kertészek – hamar elfogytak a vetőmagcsomagok

A kiírás szerint február 15-ig lehetett a gyerekeknek a Vesd bele magad! programra jelentkezni, de jó egy héttel a megadott határidő lejárta előtt már minden vetőmagcsomag gazdára talált. Sokan későn kaptak észbe, és lekéstek az idei akcióról .

Miért érdemes avokádót enni minden nap?

Az avokádó egyre népszerűbb Magyarországon is. Rendkívül tápláló, tele van sok vitaminnal és ásványi anyaggal. Egészségünk megőrzésében nagy segítségünkre lehet. A belőle készített guacamole szósz pedig egyszerűen mennyei. Összefoglaljuk mindazt, amit az avokádóról tudni érdemes.

Változás az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumában

Megjelent az Európai Bizottság 2019/229/EU rendelete, amely az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló 2073/2005/EK rendeletnek a módosítása.

Egy év alatt az élelmiszerek ára 4,7 százalékkal nőtt

Tavaly decemberben átlagosan 2,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakhoz képest, azaz tovább lassult az infláció az októberi 3,8, és a novemberi 3,1 százalékos ütemről.

Kellemetlen hírek is érkeztek a fehérjeszeletekről

A túlzott fehérjefogyasztásnak egészségkárosító hatása is lehet - hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Andacs Noémi, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa.