Feldman Zsolt elmondta: az egy főre jutó éves mézfogyasztás a 2010-ben jegyzett mintegy 30 dekagrammról csaknem 80 dekagrammra emelkedett. Ez szép emelkedés, még akkor is, ha Nyugat-Európában ennél jóval több mézet esznek. A magyar méhészek által előállított méz többletét „javítómézként” döntően a német, a francia és az olasz piacon értékesítik – tette hozzá. Mint azt az államtitkár hangsúlyozta,
E termékek minősége ugyanis bizonytalan, ráadásul árletörő hatással voltak a magyar mézekre.
Feldman Zsolt kitért arra, hogy a méhészetnek az agrárium többi ágazatához hasonlóan meg kell küzdenie a kihívásokkal, így az értékesítés gondjaival, a klímaváltozással vagy az állategészségügy nem kívánatos fejleményeivel. Mint megjegyezte, elég csak az idei tavaszra gondolni, amely szélsőséges fordulataival nemcsak az embereket viselte meg, hanem a méhek teljesítőképességét is rontotta. Feldman Zsolt az elmúlt hónapokban bekövetkezett, különösen nagymértékű méhpusztulásokkal kapcsolatban azt mondta:
A felelős mezőgazdasági termelés és a felelős méhészkedés csak együtt lehet sikeres, „ha hibázik az egyik, annak nagyon komoly következményei vannak a másik oldalon” – tette hozzá, jelezve, a tömeges méhpusztulás okainak feltárására még folynak a vizsgálatok. „Abban a legeltökéltebbek vagyunk, hogy az agrártermelési oldalon minden olyan ésszerű és működőképes szabály, illetve gyakorlat megvalósítását segítsük, amely védi a méheket és ezáltal a magyar méhészeket” – hangsúlyozta Feldman Zsolt.
A jászberényi méhésznapon csaknem kétszáz szakmai kiállító, hagyományos árus vett részt termékeivel.
Az éves méztermelés az elmúlt tíz évben az időjárás és az egyéb körülmények függvényében 15 és 30 ezer tonna között alakult. A méhészetek alapterméke az akácméz, amely már hungarikum. Magyarország évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportál, döntő hányadát az Európai Unió országaiba. A belföldi mézfogyasztás 7-8 tonna évente.