Back to top

Javában tart az őzek násza, hamarosan indul a szarvasoké is

Zala megye vadban gazdag területnek számít, ami azzal is jár, hogy útjainkon szinte bármikor és bárhol felbukkanhat vadon élő állat. Ezekben a hetekben az őzek násza jelent fokozott veszélyt a közlekedőkre.

Ezzel kapcsolatban Győrvári Attila, a megyei vadászkamara titkára és a vadászszövetség megyei fővadásza úgy fogalmazott: a zalai vadsűrűség egész évben indokolja a fokozott figyelmet, s különösen az esti, hajnali szürkületben bukkanhatnak fel állatok az utaknál. A szakember elmondta, arról nincs pontos adat, hogy mekkora a megye őzállománya, a vadászati terv szerint a mostani vadászati szezonban ötezernél többet szeretnének terítékre hozni. Az őz állománya a becslések szerint körülbelül 360 ezer hazánkban és az évente elütött mintegy 5-6000 nagyvadból több mint 4000 az őz - tudósít a zaol.hu.

A párzási időszak veszélyes

A balesetek túlnyomó része a párzási időszakban történik, amikor a bakok űzik a sutákat. A zalai állomány nagyságára csak következtetni lehet abból, hogy a Zala megyénél harmadával kisebb Hevesben a vadgazdálkodók becslései alapján megközelítőleg 12 ezer példány él, és ott is hasonló számú őz kerül terítékre. A vadászat mellett az állomány különböző okokból ritkul,

az elhullások száma 3-400-ra tehető, aminek közel harmada a járművekkel való ütközés.

Ezekről a balesetekről a vadászati kamara ritkán értesül, a rendőrségi jelentésbe is csak akkor kerülnek be, ha az érintett autósok baleseti helyszínelést kérnek. Ez egyébként az esetleges bírósági kártérítési eljáráshoz feltétlen szükséges. Az egyenruhások ilyenkor értesítik a vadászatra jogosultat és kérik az elpusztult állat elszállítását. Ennek átvételéről bizonylatot kell kérni a vadásztársaság képviselőjétől.

Ha valakinek esetleg eszébe jutna, hogy az elgázolt állatot a konyháján hasznosítaná, nos, ez lopásnak számít, az állat ugyanis a vadásztársaság tulajdona holtában is.

A gépjármű és a vad ütközésére a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályt alkalmazzák. Az ilyen ügyekben kialakult bírói gyakorlat szerint csak akkor lehet némi esélye a gépjárművezetőnek a kártérítésre, ha a vadbaleset autópályán, autóúton, illetve vadveszélyt jelző tábla hatályán kívül, esetleg lakott területen történt.

Fontos a megelőzés!

A vadgázolások elkerülésére a rosszul belátható, magas fűvel, bozótossal, erdővel szegélyezett útszakaszokon különösen indokolt a sebesség csökkentése. Ha őz szalad át az úton, számítsunk a következő megjelenésére is. Ha mégis elénk kerül a vad, a legjobb megoldás a vészfékezés, még ha az állatot el is gázoljuk.

Az állat kikerülésére tett hirtelen kormányzás sokkal nagyobb bajhoz vezethet, mint amit a megrongálódott autó jelent.

Tény, az őzelütések többségében a vad sérül meg, és a járműben csak anyagi kár keletkezik, de következett már be személyi sérülés, tragédia is. Ezt okozta már az utastérbe csapódó elütött vad, de

többször megesett, hogy az állatot kikerülni akaró autós szembejövő járművel vagy út menti fával ütközött.

A motorkerékpárosok még védtelenebbek, ezért számukra a vadveszélyes útszakaszokon a lassúbb és óvatosabb közlekedés egyenesen kötelező. Nem mellőzhető az óvatosság, ha vadvédő kerítés húzódik az út mentén. Ennek hiányossága miatt kerülhet vad az útra, ezért fokozott figyelem indokolt, ha például az autópálya közelében vadakat látunk. Az autópályára tévedt és megrémült állat ugyanis pont a kerítés miatt nem tud majd elmenekülni.

Végezetül: az őzbak vadászatának szezonja szeptember végéig tart, míg a gímszarvasé szeptember 1-jén kezdődik, azaz nem lankadhat a figyelem az utakon.

Forrás: 
zaol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Népszerűsítik a vadhúsból készülő ételeket

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Megyei Szervezetei által közösen útjára indított eseménysorozat keretében a vadhúsfogyasztás népszerűsítésére gasztronómiai bemutatót tart Pécsett március 22-én – jelentették be az esemény szervezői közösen tartott sajtótájékoztató keretében.

A kígyászölyv nemcsak kígyón él

A kígyászölyv hazánkban a középhegységek déli kitettségű erdeit, elsősorban a tölgyeseket kedveli, különösen az öreg, ritkásabb állományokat, ahol az ágakon sárga fagyöngy tenyészik. Nevének megfelelően elsősorban kígyókkal él, de sok minden mást is eszik. Elfogja a gyíkot, a pockot és az egeret, esős, hűvös időben, amikor a hüllők nem jönnek elő, békákra vadászik.

Elkezdődik a tavaszi rókavakcinázás

2019. március 30-a és április 14-e között országosan megkezdődik a rókák veszettség elleni vakcinázása. Az immunizálás a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet alapján zajlik. A tavaszi vakcinázás Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Tolna, Somogy, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben történik.

Tyúkok csípték nyakon a betolakodó rókát

Egészen szokatlan módon vesztette életét a kíváncsi ravaszdi egy francia iskola tyúkóljában. Az ól automatikusan záródó ajtaja, és a harcias baromfik okozták a vesztét.

„Egy a természettel”: A megvalósítás szakaszában

Az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján ismét Magyarországon találkozik a vadásztársadalom színe-java, hiszen 2021-ben hazánk ad újra otthont a rendezvénynek. A nagyszabású tervekről, előkészületekről Kovács Zoltánt, az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás kormánybiztosát kérdeztük.

Nem csak hagyományőrzés

Székelyföld legrégebbi közösségi gazdálkodási formája a közbirtokosság. A szabad „székfoglalást” követően, a határvédő kötelezettségekkel együtt járó előjogok egyike volt ez, amely a XVI. századtól kezdve biztosította a méltányos erdőgazdálkodást a tagtelepüléseknek.

Lovak a tájvédelem szolgálatában

Németország egyes tájvédelmi körzeteibe 2002-től kezdve holland mintára konyik lovakat telepítettek a táj védelmének elősegítésére, főleg réti madarak élőhelyeinek fenntartására és a félig nyílt legelő tájak megőrzésére.

Óvodában az apró nagy marák

Az utóbbi években a helymeghatározó eszközök rohamos fejlődésével egyre többet tudunk meg a vadonélő állatokról úgy Európában, mint a világ más földrészein. Magyarországon például fény derült arra, hogy ha egy őzbak teheti, egész élete során csak néhány négyzetkilométeren mozog. A nagy marákról is hasonló módon szerezhettünk több információt.

Teljesen el is tűnhet a vaddisznó Békésből

Az afrikai sertéspestis miatt a vaddisznóállomány jelentős csökkenése várható. Még akár az is előfordulhat, hogy a vaddisznó, mint vadászható állat, lényegében eltűnik az országból. Ugyanakkor jelenleg évente másfél ezer egyedet lőnek ki megyénkben, néhány évtizede ez a nagyvad lényegében még nem is létezett Békésben.

Kullancsáradat okozza a jávorszarvas-állomány csökkenését

2018-ban az USA-ban, egy Vermont állambeli erdőben a jávorszarvas állománya rohamosan csökkeni kezdett. 80 egyedet jeladóval láttak el, hogy fény derüljön az elhullásokra.