Back to top

Mindenki készüljön: az év eddigi legmelegebb hete jön

Perzselő forróság várható. Az országban egyre több helyen közelebb lehet majd a délutáni hőmérséklet a 35 fokhoz - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a Facebook-oldalán.

Két fontos kérdés vetődik fel, ebből egy biztos, a másik bizonytalan: mikor és milyen értékekkel tetőzik, és meddig tart a hőség? - tette fel a kérdést az OMSZ facebook oldalán.

Ami biztos: szerdától péntekig jó eséllyel fölülmúljuk az év eddigi legmagasabb maximumát (36.6 Celsius fok Budakalász július 29.). Bár a 36, esetleg 37 fok közeli csúcshőmérséklet nem lesz jellemző, de az országban egyre több helyen közelebb lehet majd a délutáni hőmérséklet a 35 fokhoz, mint a 30-hoz.

Jó eséllyel országszerte ez az időszak hozhatja az év eddigi legmelegebb napjait.

Ez természetesen egyáltalán nem ritka augusztus első felében, jól mutatja ezt, hogy az erre az időszakra érvényes napi maximumrekordoktól (39, 40 fok körüli értékek) várhatóan jócskán elmaradunk.

Ami bizonytalan: A jelenlegi számítások szerint péntek délután/este, szombatra virradóan, egy nyugatról érkező és felettünk lassuló, majd gyengülő/feloszló front a Dunántúlra, esetleg a középső megyékbe még érdemi (akár 5-8 fokos) bár átmenetinek tűnő enyhülést, felfrissülést hoz, de a keleti harmadban ennek hatása már alig lesz érezhető (ebben jelentősebb változások is lehetnek a következő napokban).

Forrás: 
Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook oldala

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Az elmúlt 26 év legrosszabb termését takarították be tavaly Finnországban

Két egymást követő évben is siralmas volt az aratás, erősítette meg a Finnországi Természeti Erőforrások Intézete (Luke) múlt hét csütörtökön. A jelentés szerint az összes betakarított gabona 2,7 millió tonna volt. Az elmúlt 26 évben ez volt a legrosszabb termés.

A jövő növénye lehet a cirok

A cirok a kukorica jó alternatívája lehet a száraz kontinentális éghajlaton, aszályra hajlamos területeken, mivel szárazságtűrése kiemelkedő. Ráadásul jövedelmezően termeszthető.

Klímaváltozás: új agrárszakértői generációra van szükség

A foltokban lehulló intenzív csapadékra és az extrém melegekre a kímélő és nedvességmegőrző talajművelés lehet a válasz, miközben a klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovarok elterjedése fenyegeti – hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon.

Nagyon kevés volt a csapadék

Ismét az átlagosnál melegebb és az ország nagy részén szárazabb hét áll mögöttünk, és az előrejelzések szerint az előttünk álló héten sem lesz ez másként. Főként az Alföld területén fokozódott a vízhiány, és a héten is csak hétfőn és vasárnap lehet némi csapadékra számítani, pedig az őszi vetések fejlődéséhez nagy szükség lenne a meleg mellett a nedvességre is.

Időjárás: egyre súlyosabb a csapadékhiány

Az egyre súlyosabb csapadékhiány előre láthatólag ezen a héten sem enyhül, bár több időjárási front is átvonul majd fölöttünk. A talaj egyre szárazabb, az őszi vetéseknek óriási szüksége lenne az esőre. A csapadék hiánya a tápanyagpótlás munkálatait is akadályozza.

Bizonyított a jégkármérséklő-rendszer

Tavaly a rendkívüli időjárás ellenére az összes mezőgazdaságikár-bejelentésen belül éves szinten harmadára csökkent a jégkár aránya a jégkármérséklő-rendszer üzembe állításával.

Szárazon indul a március

Bár még csak március elejét írjuk, és könnyen kaphatunk a nyakunkba sarkvidéki fagyos léghullámokat, az elmúlt és a következő napok enyhe időjárásában egyre több növényünk vegetációs időszaka indul el. Közben az országban a mélyebb talajrétegek nedvessége nem éri el az ideális szintet, hiszen nem pótlódott maradéktalanul a téli csapadékkal a hiány. A talajok fölső rétegei egyre jobban kiszáradnak.

Fokozódik a vízhiány a talajokban

Kevés csapadék hullott a múlt héten is, és az előttünk álló héten sem valószínű számottevő mennyiség, így fokozódik a vízhiány a talajokban. Ezzel együtt a száraz, gyakran szeles, enyhe időben egyre nő a száraz fűvel, gazzal, bozóttal borított területeken a tüzesetek esélye.

Klímaváltozás és a menekültek

A Világbank számítása szerint 2050-ig mintegy 140 millió ún. „klímamenekülttel” kell számolni a világban; megjegyezve, hogy a fogalom annyiban félrevezető, hogy a klímaváltozást hivatalosan továbbra sem ismerik el a menekülési okok sorában.