Back to top

Csoportképzés, rangsor – amire ügyelnünk kell a lovaknál

A lovak társas lények. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a szabad természetben csapatokba szerveződve élnek. Ezen magatartásforma kialakulása az ősidőkre, több millió évre, azaz arra a korszakra vezethető vissza, amikor még az őslovaknak az életben maradásukért meg kellett küzdeniük a ragadozókkal.

Mének harca
Mének harca
A szabad természetben élő lovak csoportjai három alcsoportra különülnek el: a háremekre, a fiatalok csoportjaira vagy más néven agglegénycsapatra, illetve a területen egyedül élő példányokra.

Háremcsapat

Az alcsoportok legfontosabb eleme a háremcsapat, azaz a családi csoport, melyet a vezérmén, a mén kancái, illetve ezek ivadékai alkotnak. A rangsor élén a vezérmén, és a vezető kanca, vagy más néven az alfa kanca áll, de ők a ménesen belül más-más a szerepkört töltenek be. Veszély esetén a háremcsődör tartja össze és védelmezi háremét a betolakodók ellen.

Ennek szép példáját Bökönyi Sándor mutatja be Szalenszkij 1902. évi leírása alapján, aki a Grum-Grshimailo fivérektől szerzett információt a szabad természetben élő Prezewalski-lovak életmódjáról:

„Veszély esetén a mén csak akkor fut előre, ha nincsenek csikók a csoportban, különben gyakran oldalaz, és egész mozgásával rendkívüli nyugtalanságot árul el. Érdekes volt a mén magatartását megfigyelni. Veszélyt szimatolva horkantással adott jelt a csoportnak; a lovak tüstént libasorba rendeződtek, elől egy fiatal mén, a csikók középen, a kancák között. Ameddig a csoport mozgásban volt, a mén mindig ugyanazon az oldalon haladt, amelyen a vadászok voltak, a csoportot hol a fejével, hol patavágásaival az általa választott útra irányítva.

Mikor a lovak a vadászok gyűrűjét áttörték, és azok közvetlen közelről űzték őket, a mén az első csatasorba állott. Megkapó volt nézni, ahogy egy kiscsikót ösztökélt, amelyik gyenge lábaival a többiekkel nem tudott lépést tartani.

Háremcsapat
Háremcsapat
Csak mikor a kiscsikó kezdett már elmaradozni, próbálta meg a kanca halk nyerítéssel bátorítani; amikor aztán látta, hogy ez semmit sem segít, elmaradt a csoporttól, láthatóan nem akarván kicsinyét visszahagyni. A mén azonban nem tűrt ilyen rendetlenséget; két erőteljes rúgással kényszerítette, hogy a csoport után fusson, s maga vette át a csikó őrzését.”

Abban az esetben, ha veszély nem áll fenn, a háremmén vándorláskor csapata mellett vagy mögött helyezkedik el. Ilyenkor az alfa kanca áll a csoport élén, és ő határozza meg a vándorlás sebességét valamint irányát. A háremen belül, az állatok között szoros hierarchia uralkodik, és elmondható, hogy a csoport összetétele általában állandó.

Fiatal, vagy agglegénycsapat

Agglegények játéka
Agglegények játéka
Az agglegények csapatát azok a fiatal mének alkotják, amelyek ivarérettek vagy majdnem ivarérettek, akiket háremcsapatuktól elüldöztek, és még nem alapítottak önálló háremet. Ebben a csoportban találhatóak azok az idősebb csődörök is, amelyeknek sohasem volt háremük, vagy volt háremük, de elveszítették azt. Ennek a csapatnak laza a szerkezete, összetétele akár óránként változhat, hiszen a lovak „bandáznak” a területen hol az egyik, hol a másik agglegénycsapathoz csatlakoznak, és általában négy egyednél többen nem alkotnak nagyobb csoportokat.

A kutatók feljegyzései alapján az Egyesült Államok területén élő elvadult lovakon végzett megfigyelés alapján az átlagos állatlétszám 1,8 volt.

Fiatal mének számára az agglegények csoportja nagy lehetőséget biztosít a szociális tanulásra, a fizikai fejlődésre. Rengeteg rituális erőnléti játékot játszanak, így készítve fel magukat egy háremménnel történő összecsapásra. Általában 6-9 éves koruk körül rendelkeznek megfelelő tapasztalattal és fittséggel ahhoz, hogy önálló háremet alapítsanak.

Egyedül élő példányok

Egyedül
Egyedül
A területen azok a mének élnek egyedül, akik háremüktől valamilyen oknál fogva leváltak, és még nem csatlakoztak az agglegények egyik csoportjához sem (pl.: háremüktől elüldözött háremcsődörök, háremüktől elüldözött fiatal mének).

A rangpozíció

A lovak számára a csapaton belüli kölcsönös megértést a rangsorban elfoglalt pozíció biztosítja, hiszen az állat csak akkor érzi jól magát, ha a szociális ranglétrán biztos helye van. A rangpozíció a lovak között általában lineáris, de a kutatók megfigyeltek háromszög alakú kapcsolatokat is.

Lineáris sorrend kialakulásakor az állatok alá-és fölérendeltségi viszonyai jól megfigyelhetőek, mert a rangsorban elfoglalt első helytől az utolsó pozícióig a hierarchia sorrend felállítás egyenes. A háromszög alakú rangsor több szintű rangsort jelent, mely szerint ugyanazt a pozíciót több egyed is elfoglalhatja. Ennél a típusnál szintén csak egy vezető állat van, melyet általában egy vagy két rangkövetelő követ. Konfliktus helyzetek csak az egymást követő rangsor szintek között alakulnak ki, tehát a magasabb pozícióban található példány csak a közvetlenül alatta álló egyeddel érezteti fölérendeltségét.

Az alá-fölérendeltségi viszony nem csak egy csoporton belül létezik, hanem a csoportok között is fennáll. A rangsorban betöltött pozíció egyenesen arányos az adott egyed agresszivitásával.

Gere leírása alapján azonban a lovaknál is megfigyelhető a „láncreakció jelenség”, amikor a dominánsabb példány által fenyegetett társ nem fejt ki ellenállást az uralkodó állattal szemben, hanem agresszióját a hierarchiában alatta lévő példányra vagy példányokra hárítja át. Ez a tyúkokra jellemző magatartásforma, amelyet csípésrendnek nevezünk.

Az alacsonyabb pozícióban lévő példányoknál a rangviták élesebbek, ami azt jelenti, hogy amíg egy domináns egyed hatalmának megerősítésére fenyegető mozdulatot használ, addig a rangsorban alul lévő példány harapással, vagy rúgással dönti el hierarchia vitáját. A rangsor elvesztése bekövetkezhet tartós levertség, betegség vagy betegségből kialakuló kondícióvesztés miatt. Kondícióvesztés abban az esetben is előfordulhat, ha a hierarchiában feljebb álló példányok eleszik társaik elől az abrakot. Ez általában kötetlen tartásnál és/vagy korlátozott etetőhely rendelkezésre állása esetén fordul elő. Ilyenkor a rangsor elején lévő egyedek egyre erősebbek lesznek, míg az alárendelt állatok egyre soványabbá és gyengévé válnak.

Amikor egy idegen példány tűnik fel a csapat territóriumán, az állatok együttes összefogással próbálják a betolakodót elűzni, mert ebben az esetben a hierarchiában legutolsó helyen lévő egyed számára is pozícióilag veszélyes lehet a jövevény. Általában csak hosszabb idő elteltével hajlandó a csapat az idegent befogadni, akinek a legutolsó helyről kell magát fokozatosan felküzdenie a számára kijelölt pozícióhelyre.

Harc a rangpozícióért
Harc a rangpozícióért
A lovak a hierarchiában való elhelyezkedést egymás között fenyegetéssel vagy küzdelemmel döntik el, amelynél az ember jelenléte sem jelenthet akadályt. Agresszív összetűzéseik a sunyítástól a harapáson át a rúgásig terjedhetnek, azaz nagyon széles skálán mozognak. A harapás általában nyakra, fejre, vállra irányul, mely gyakran kiegészül rúgásokkal is.

Ritualizált harc a háremcsődör- háremcsődör vagy háremcsődör-agglegény összetűzéseknél figyelhető meg. Ilyenkor a két állat feltartott nyakkal és farokkal, jellemző „táncos” lépésekkel közeledik egymás felé. Összetalálkozásukkor végigszagolják egymást és éles hangokat hallatnak. Ezután „ürülékpárbaj” következik, amikor is a mének felváltva potyogtatnak egymás ürülékére, miközben egymás trágyáját szagolják.

Általában ezzel a ritualizációs magatartásformával fejeződik be a párbaj. Azonban előfordul az is, hogy az egyik mén megtámadja a másikat. Ilyenkor felágaskodnak, egymásra csapnak, és megpróbálják megharapni egymást. Harcukban tipikusan jellemző behódoló póz nincs, a vesztes fél feladja a harcot, és elfut az erősebb elől.

Egy csoporton belül a vezető pozíciót mindig az a mén foglalja el, akit a hierarchiában az alfa kanca követ. A domináns kanca egyben a család vezetője és alapítója. Ő a csoport vezére: megválasztja az etető-, itató- és pihenőhelyeket, vezeti a csapatot a vándorlások ideje alatt, meghatározza az útvonal irányát, valamint diktálja a vándorlások ütemét.

Ha a mén elpusztul, a vezető pozíciót az alfa kanca veszi át. Az alfa kanca alatt lévő kancák általában életkoruknak megfelelően foglalják el helyüket a hierarchia rendszerben. A csikók az anyjuk mellett tartózkodnak, és annak rangsorbeli pozícióját töltik be a csapatban, ami azt jelenti, hogy a rangsorban a csikó anyja alatt álló példány nem kísérli meg azt, hogy a csikót fenyegesse, esetleg elzavarja. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a csikók, valamint az anyakancák rangsora között pozitív korreláció van.

A szakembernek is fontos

Az előzőekből következtetve elmondható, hogy nekünk, szakembereknek szükségünk van arra, hogy munkánk során tekintettel legyünk háziasított állataink viselkedésére, és szerzett tapasztalatainkat is beszámítva hozzuk meg döntéseinket.

Hiszen a jó termelés egyik feltétele az optimális környezet, valamint a kedvező életfeltételek megteremtése állataink számára. A modern tartástechnológia sok esetben korlátozza lovaink természetes magatartásának megnyilvánulását, amely leggyakrabban az állatok szociális, illetve táplálkozási viselkedésében nyilvánul meg.

Ezért az a legjobb, ha azonos ivarú, hasonló korú és erőállapotú állatokból alakítjuk ki a csoportokat. Fontos szempont, hogy a csapaton belül az egyedeket ne cserélgessük, mert ezzel megbolygatjuk a már kialakult hierarchiát, okot adva egy újabb rangsorvitának. Ha nagy eltérés mutatkozik az állatok méreteiben, illetve korában, az általában a kisebb példány terrorizálásához vezet. Ez azonban nem igaz a nagy lovak között élő pónikra, hiszen ők képesek a nagyobb lovak csoportjában a rangsorban előkelőbb helyet kivívni maguknak, illetve rettegésben tarthatják akár az egész csapatot is.

A csikókat választás után ivar szerint rendezzük egy-egy csoportba azért, mert ilyenkor alakul ki az első rangsor, bár még a későbbiek folyamán ez módosul. Ilyenkor alakulnak ki a „baráti párok”, akik általában együtt mozognak és táplálkoznak.

„Fogságban tartott” állatainknál nagyon fontos az is, hogy az általunk nevelt csikók anyjuk mellett tanulják meg a társas viselkedés szabályait, hiszen a vadon élő fiatal lovak is testvéreiktől, illetve a ménes idősebb tagjaitól sajátítják el azt, hogy csapaton belül hol helyezkednek el a hierarchia rendszerben.

Ha egy csikót a születése után elszakítunk az anyjától, nem tanulja meg azt, hogy miként alakítsa társaival, illetve az emberrel szembeni kapcsolatát. Ezek az állatok tehát velünk, emberekkel szemben is veszélyesen viselkedhetnek azért, mert nem tudják mit jelent egy ménes életében a kötődési és alárendeltségi viszony. Sok esetben saját fajtársaik közé is csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak beilleszkedni. Jelzéseik más lovak számára félreérthetőek vagy érthetetlenek, ezért ezek az állatok gyakran válnak az agresszió célpontjává. Azért, hogy ezeket a problémákat elkerülhessük, fontos ismernünk lovaink szociális viselkedés mintáját.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/07 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méh, akinek két apja van

A mézelő méhek szaporodása máshogy működik, mint amit az emlősöknél megszoktunk. Ezért fordulhat elő, hogy egyes egyedeknek több apja és egy anyja van, vagy éppen két apja, de anyja egy szál sem.

A házimacskák túlnőttek vad rokonaikon

A legtöbb háziasított állat kisebb lesz vad társainál – egy átlagos kutya például 25 százalékkal kisebb, mint vad rokona, a szürke farkas. Azonban a macskákkal valami furcsa dolog történt - a vikingek kora óta nagyobbak lettek.

Aflatoxin: ember és állat ellensége

Kirívóan gyakran halmozódik fel ez a méreganyag tejben és tejtermékekben, és bár kisebb mértékben, de húsban és tojásban is megtalálható. Sokan vallják, hogy a fertőzések gyakoribbá válása összefüggésben van a klímaváltozással. Megkérdeztük a témáról Győri Zoltán egyetemi tanárt, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének vezetőjét.

Sertés állatjóléti támogatási kérelem benyújtása: most!

Bár még nem jelent meg a 140/2007. (XI. 28.) FVM rendelet helyébe lépő jogszabály, az Agrárminisztérium bejelentette, hogy folytatódik a sertés állatjóléti támogatási program.

Óriási agrárholding jön létre

A Mészáros-csoport holdingba szervezi azokat a többségi tulajdonában lévő agrárérdekeltségeket, amelyek országszerte többféle mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban tevékenykednek.

Christoph Hess átfogó edzése

A nemzetközi IGEQ konferencia előestéjén továbbképzést tartott Christoph Hess, a szervezet élére újonnan megválasztott elnök, nemzetközi díjlovasés lovastusa-bíró, számos könyv, cikk szerzője, társszerzője. A továbbképzés tematikája a különböző korú és képzettségű lovak szemszögéből vizsgálta a képzés során felmerülő nehézségeket, mindezt különböző szakágakon keresztül.

Saját sztorikkal jobban eladható a marhahús

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló második része.

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

A vegetarianizmus a jövő útja?

A vegetarianizmus területén listavezető Németország, ahol minden tizedik ember húsmentes diétán él. Európa sok országában népszerűek a növényekből készült termékek. Egy kutatás szerint a válaszadók 3,7%-a vallotta magát vegetáriánusnak, 1,6%-a pedig a vegán étrendet követi. Az élelmiszeripar intenzíven reagál erre.

Különböző módokon folyik a marhahús-előállítás

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló első része.