Back to top

Gróf Károlyi József: Szívügye a kiállítás

„Magyarországon eddig még egyéb témából sem rendeztek ilyen rangot képviselő kiállítást” – olvasható egy korabeli erdészeti kiadványban, amely az 1971-es, budapesti Vadászati Világkiállítás előtt íródott. 2021-ben ismételten hazánk ad otthont egy nagyszabású, nemzetközi eseménynek, előkészületeit a rendezvény miniszteri biztosává kinevezett gróf Károlyi József hangolja össze.

A szakember számos országban élt, nem mellesleg a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) tagja, így kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel igyekszik elérni célját: ősei nyomdokain haladva öregbíteni szülőhazája hírnevét a korszerű, ugyanakkor hagyományokra építkező, széles közönséghez szóló rendezvénnyel, az EGY A TERMÉSZETTEL – vadászat és természet elnevezésű világkiállítással.

Tágabb megközelítés

Amíg 1971-ben a kiállítási tárgyak többsége a világ minden tájáról érkezett trófea volt, fél évszázad elteltével nagyon sokat változott a közfelfogás. A szervezők ezért azt tervezik, hogy a 2021-es rendezvénysorozaton holisztikus megközelítésben jelenik meg a természetvédelem és -hasznosítás. Így a vadászat, horgászat, halászat és erdészet – mint a fenntartható természethasználat formái – visszanyerhetik megérdemelt, eredeti helyüket a társadalmi megítélésében.

2017. január 1-je fontos nap volt a 2021-es budapesti világkiállítás előkészületeinek kapcsán: akkor nevezte ki ugyanis Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Károlyi Józsefet a rendezvény miniszteri biztosává. A döntés mögötti legfőbb ok az 50 évvel ezelőtti tapasztalatokra vezethető vissza: az 1971-es vadászati kiállítás 2 millió látogatójából ugyanis mindösszesen 400 ezer fő érkezett külföldről. A három év múlva esedékes rendezvénysorozaton – immáron EGY A TERMÉSZETTEL – vadászat és természet világkiállítás néven – azonban nagy számban, a világ minden tájáról várnak vendégeket, ezáltal is hozzájárulva Magyarország jó hírnevének tartós megalapozásához.

„A vadászatban és vadgazdálkodásban maradandót alkotó gróf Károlyi Lajos unokája diplomáciai és nemzetközi kapcsolatrendszere, illetve vadászati múltja révén a legalkalmasabb személy erre a pozícióra”

– mondta korábban Semjén Zsolt Károlyi József kinevezése kapcsán. Időközben eltelt egy esztendő, a közelgő világkiállítás előkészületei már javában zajlanak – mindennek a központja egy belvárosi iroda, ahonnan Károlyi József miniszteri biztos és három munkatársa szervezik az egész országot lefedő eseménysorozatot. Itt kerestük fel őt, s kérdeztük egyebek mellett személyes életútjáról, a természethez fűződő viszonyáról, s persze a világkiállítással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

Tapasztalt vezető

„Hároméves voltam, amikor a családommal elhagytuk a felvidéki otthonunkat és Ausztriába menekültünk” – emlékezett vissza 1945-re Károlyi József, aki az ezt követő évtizedekben túlzás nélkül világpolgárrá vált, hiszen élt Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Angliában, illetve az Egyesült Államokban is, jelenleg pedig Svájcban és Budapesten is lakik. Noha Magyarországra csak a rendszerváltozás óta jár haza, feltűnően jól beszél magyarul, ami annak is köszönhető, hogy nagymamája, aki egyébként Széchenyi István unokája volt, rendszeresen gyakorolta vele a nyelvet.

Nagy hatással volt rá ugyanakkor nagyapja, gróf Károlyi Lajos is, akit a múlt század egyik leghíresebb vadászati szakembereként tartanak számon, s akinek legérdekesebb történeteit összefoglaló könyvét (Egy élet a vadászatért) kötelező olvasmánynak tartják vadászberkekben.

„Legfőképp a rokonok és barátaim birtokain volt, illetve van alkalmam vadászni, ha nem is gyakran, de annál kellemesebb emlékeket szerezve” – folytatta a miniszteri biztos, akiben máig élénken él az a harminc nap, amikor éjt nappallá téve megfigyelt, majd terítékre hozott egy őzbakot, s szívesen emlékszik vissza egy hegyi vadászatra is, amikor zergét lőtt. A vadászat ügye azonban nemcsak a természetben, hanem az „íróasztal mögött” is foglalkoztatja: a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) kulturális osztályának volt vezetője és jelenleg is tagja. E szervezetnek egy hatfős tanácsadói csoportja is segíti őt a 2021-es világkiállítás előkészületeiben.

Az 1971-es Vadászati Világkiállítás főbejárata
Az 1971-es Vadászati Világkiállítás főbejárata
A miniszteri biztosnak választott Károlyi József vezetői tapasztalatait egyébként ennél jóval korábban szerezte, hiszen 36 évig dolgozott egy amerikai építőipari cégnél, amelynek aztán közép-európai vezetője lett, így egyre gyakrabban látogatott haza, illetve dolgozott Magyarországon is. A hosszú évek alatt megszerzett szaktudását és nemzetközi kapcsolatait figyelembe véve kapta meg végül a világkiállítás koordinátori tisztségét, a vezérletével megkezdett munka a tervek szerint minden eddiginél sokrétűbb és változatosabb eseménysorozatot eredményezhet.

A program gerince augusztus 21-étől október 22-éig tart majd fő helyszínként a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban, amely mellett fontos szerepet kap a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Városliget és a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum is.

„Noha a legtöbb látogatót Budapest vonzza majd, szeretnénk, hogy az egész országban érezzék, hogy 2021 a természet fenntartható használatának, ezen belül a vadászatnak is az éve. Az 1971-es Vadászati Világkiállítás óta sokat változott a világ és a vadászat megítélése, az emberek 95 százaléka nem vadászik, többségük városokban él messze a természettől, éppen ezért olyan programot szervezünk, amely mindenkihez szól” – részletezte Károlyi József, hogy szerinte éppen ez a lényege az EGY A TERMESZÉTTEL elnevezésnek is. „Jogunk van használni a természetet, de persze nem mindegy hogyan; nem szabad felemésztenünk, törődnünk kell vele” – hangsúlyozta a kiállítás miniszteri biztosa, s ezt emelte ki az esemény fő mondanivalójául is.

Nagyszabású együttműködések

A tervek szerint három év múlva egyedi, soha nem látott megoldásokat fölvonultató kiállítást tekinthetnek meg a látogatók, amely bemutatja, hogy Magyarország ezeréves történelme során miként hasznosították a természetet a Kárpát-medencében élők. Ám ez nem azt jelenti, hogy a program kizárólag a hazai sajátosságokra korlátozódik: a szervezők csaknem ötven ország részvételére számítanak, akik a saját jellegzetességeiket mutathatják be ez alkalomból.

A nagyszabású nemzetközi együttműködést jelzi, hogy a rendezvény részeként szervezik meg az Európai Lovasjátékokat a Kincsem Parkban, valamint világméretű kutyakiállítás, a FITASC Korongvadász nemzetközi versenyei, illetve a CIC konferenciasorozata is szerepel a programok között.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy a többi közt a Magyar Országos Horgász Szövetség, az Országos Magyar Vadászkamara, az összes hazai erdőgazdaság, a nemzeti parkok, illetve a Magyar Lovassport Szövetség is szorosan együttműködik már most az EGY A TERMESZÉTTEL kiállítás szervezőivel. „A világkiállítást kulturális programok is kísérik; egyebek mellett múzeumi kiállítások, zenei koncertek vagy éppen gasztronómiával kapcsolatos bemutatók” – tette hozzá a szakember, aki szeretné, ha a fenntarthatóság nem csak a világkiállítás tematikájára vonatkozna, a kiállítási tárgyaknak és épületeknek a későbbiekben is fontos szerepet szán.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Út az életműdíjig: Tiffán Ede

Tiffán Ede szőlész-borásszal mindig élmény beszélgetni. Most azért kerestük föl, hogy gratuláljunk neki a Magyar Bor Akadémia életműdíjához, de szó esett az elismeréshez vezető életútról, borokról, szőlőről, virágokról és kvaterkázásról is.

Szikora Robi: Az üde kert kikapcsol

A hazai popélet egyik legegyedibb tagját, az örökifjú Szikora Róbertet mindenki ismeri. A különleges, szafaris-katonás stílust, a csikidamot megteremtő énekes-zenész-zeneszerző kertjére és otthonára is büszke lehet.

Sertéspestis: a vadászok képzése a leghatékonyabb megelőzés

Mintegy hatszázan vettek részt azon az afrikai sertéspestissel kapcsolatban rendezett járványügyi képzésen, melyet a napokban tartottak a Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az előadásokat a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági főosztályának részéről dr. Terjéki Edit tartotta a megyei vadászkamara és vadászszövetség kérésére.

A vadászok elárulták, hogyan védheti meg kertjét a vadaktól

Az elmúlt években a lakott területi vadkárok megyénkben is növekvő tendenciát mutatnak, amelyek rendre bosszúságot és anyagi veszteséget okoznak a kiskertek tulajdonosainak. A károsultaknak érdemes a vadásztársaságok segítségét kérni

Vadászok ünnepe Parádfürdőn

Hétvégén Parádfürdőn gyűltek össze Heves megye vadászai. Az EGERERDŐ Zrt. által is támogatott mátrai vadásznap sok érdeklődött vonzott, a borús időjárás ellenére is kígyózó kocsisorok alakultak ki a délelőtti órákra. Az egész napra szóló színes programok között íjászat, solymász bemutató, kiállítások, vadászkutya bemutató és kirakodó vásár is várta a vadászat szerelmeseit.

Expo 2019 – élj zölden, élj jobban

Több mint száz ország részvételére számítanak a 2019. április 29. és október 7. között Pekingben megrendezésre kerülő Flower Expo 2019 kertészeti világkiállításra a kínai nagy fal lábánál.

Átvette a rangos elismerést Bálint György

Az elmúlt évtizedekben végzett példamutató tevékenységéért vehette át a Magyar Szabadságért díjat Bálint György Gödöllőn, a Magyar Szabadság Napján. Ahogyan az ünnepségen elhangzott: az idén kilencvenkilenc esztendős kertészmérnök nemcsak szakmai, hanem személyes életútjával is erőt s hitet adhat legtöbbünk számára.

Újra Düsseldorfi Magyar Napok

Az Észak-Rajna-Vesztfália tartomány fővárosában, Düsseldorfban 2018. szeptember 27 és 30-a között ismét megtartják a Magyar Napok rendezvényt. Célja a magyarországi turisztikai, gasztronómiai kínálat népszerűsítése és a gazdag kulturális kínálat megismertetése.

Átadták a Vadászkamara elismeréseit Dombóváron

A Tolna Megyei Vadásznap helyszíne volt hétvégén a Szigeterdő. Fogadalmat tettek az új vadászok, illetve elismeréseket adtak át, majd a szakmai bemutatók mellett kulturális program várta az érdeklődőket a megyei vadásznapon.

Vadhajtás önkormányzati kérésre

Csökkentené az önkormányzat a vadak által okozott károkat Kaposváron a zártkertekben, illetve néhány belterületi részen is. Jellemzően a vaddisznók okozta károk a legsúlyosabbak, de az őzek, szarvasok és rókák is kellemetlenségeket okoznak az ott élőknek. Ezért a kaposvári önkormányzat úgy döntött, hogy vadkármegelőző hajtásra kéri fel a Surján–Kapos Völgye Vadásztársaságot.