Back to top

Gróf Károlyi József: Szívügye a kiállítás

„Magyarországon eddig még egyéb témából sem rendeztek ilyen rangot képviselő kiállítást” – olvasható egy korabeli erdészeti kiadványban, amely az 1971-es, budapesti Vadászati Világkiállítás előtt íródott. 2021-ben ismételten hazánk ad otthont egy nagyszabású, nemzetközi eseménynek, előkészületeit a rendezvény miniszteri biztosává kinevezett gróf Károlyi József hangolja össze.

A szakember számos országban élt, nem mellesleg a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) tagja, így kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel igyekszik elérni célját: ősei nyomdokain haladva öregbíteni szülőhazája hírnevét a korszerű, ugyanakkor hagyományokra építkező, széles közönséghez szóló rendezvénnyel, az EGY A TERMÉSZETTEL – vadászat és természet elnevezésű világkiállítással.

Tágabb megközelítés

Amíg 1971-ben a kiállítási tárgyak többsége a világ minden tájáról érkezett trófea volt, fél évszázad elteltével nagyon sokat változott a közfelfogás. A szervezők ezért azt tervezik, hogy a 2021-es rendezvénysorozaton holisztikus megközelítésben jelenik meg a természetvédelem és -hasznosítás. Így a vadászat, horgászat, halászat és erdészet – mint a fenntartható természethasználat formái – visszanyerhetik megérdemelt, eredeti helyüket a társadalmi megítélésében.

2017. január 1-je fontos nap volt a 2021-es budapesti világkiállítás előkészületeinek kapcsán: akkor nevezte ki ugyanis Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Károlyi Józsefet a rendezvény miniszteri biztosává. A döntés mögötti legfőbb ok az 50 évvel ezelőtti tapasztalatokra vezethető vissza: az 1971-es vadászati kiállítás 2 millió látogatójából ugyanis mindösszesen 400 ezer fő érkezett külföldről. A három év múlva esedékes rendezvénysorozaton – immáron EGY A TERMÉSZETTEL – vadászat és természet világkiállítás néven – azonban nagy számban, a világ minden tájáról várnak vendégeket, ezáltal is hozzájárulva Magyarország jó hírnevének tartós megalapozásához.

„A vadászatban és vadgazdálkodásban maradandót alkotó gróf Károlyi Lajos unokája diplomáciai és nemzetközi kapcsolatrendszere, illetve vadászati múltja révén a legalkalmasabb személy erre a pozícióra”

– mondta korábban Semjén Zsolt Károlyi József kinevezése kapcsán. Időközben eltelt egy esztendő, a közelgő világkiállítás előkészületei már javában zajlanak – mindennek a központja egy belvárosi iroda, ahonnan Károlyi József miniszteri biztos és három munkatársa szervezik az egész országot lefedő eseménysorozatot. Itt kerestük fel őt, s kérdeztük egyebek mellett személyes életútjáról, a természethez fűződő viszonyáról, s persze a világkiállítással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

Tapasztalt vezető

„Hároméves voltam, amikor a családommal elhagytuk a felvidéki otthonunkat és Ausztriába menekültünk” – emlékezett vissza 1945-re Károlyi József, aki az ezt követő évtizedekben túlzás nélkül világpolgárrá vált, hiszen élt Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Angliában, illetve az Egyesült Államokban is, jelenleg pedig Svájcban és Budapesten is lakik. Noha Magyarországra csak a rendszerváltozás óta jár haza, feltűnően jól beszél magyarul, ami annak is köszönhető, hogy nagymamája, aki egyébként Széchenyi István unokája volt, rendszeresen gyakorolta vele a nyelvet.

Nagy hatással volt rá ugyanakkor nagyapja, gróf Károlyi Lajos is, akit a múlt század egyik leghíresebb vadászati szakembereként tartanak számon, s akinek legérdekesebb történeteit összefoglaló könyvét (Egy élet a vadászatért) kötelező olvasmánynak tartják vadászberkekben.

„Legfőképp a rokonok és barátaim birtokain volt, illetve van alkalmam vadászni, ha nem is gyakran, de annál kellemesebb emlékeket szerezve” – folytatta a miniszteri biztos, akiben máig élénken él az a harminc nap, amikor éjt nappallá téve megfigyelt, majd terítékre hozott egy őzbakot, s szívesen emlékszik vissza egy hegyi vadászatra is, amikor zergét lőtt. A vadászat ügye azonban nemcsak a természetben, hanem az „íróasztal mögött” is foglalkoztatja: a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) kulturális osztályának volt vezetője és jelenleg is tagja. E szervezetnek egy hatfős tanácsadói csoportja is segíti őt a 2021-es világkiállítás előkészületeiben.

Az 1971-es Vadászati Világkiállítás főbejárata
Az 1971-es Vadászati Világkiállítás főbejárata
A miniszteri biztosnak választott Károlyi József vezetői tapasztalatait egyébként ennél jóval korábban szerezte, hiszen 36 évig dolgozott egy amerikai építőipari cégnél, amelynek aztán közép-európai vezetője lett, így egyre gyakrabban látogatott haza, illetve dolgozott Magyarországon is. A hosszú évek alatt megszerzett szaktudását és nemzetközi kapcsolatait figyelembe véve kapta meg végül a világkiállítás koordinátori tisztségét, a vezérletével megkezdett munka a tervek szerint minden eddiginél sokrétűbb és változatosabb eseménysorozatot eredményezhet.

A program gerince augusztus 21-étől október 22-éig tart majd fő helyszínként a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban, amely mellett fontos szerepet kap a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Városliget és a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum is.

„Noha a legtöbb látogatót Budapest vonzza majd, szeretnénk, hogy az egész országban érezzék, hogy 2021 a természet fenntartható használatának, ezen belül a vadászatnak is az éve. Az 1971-es Vadászati Világkiállítás óta sokat változott a világ és a vadászat megítélése, az emberek 95 százaléka nem vadászik, többségük városokban él messze a természettől, éppen ezért olyan programot szervezünk, amely mindenkihez szól” – részletezte Károlyi József, hogy szerinte éppen ez a lényege az EGY A TERMESZÉTTEL elnevezésnek is. „Jogunk van használni a természetet, de persze nem mindegy hogyan; nem szabad felemésztenünk, törődnünk kell vele” – hangsúlyozta a kiállítás miniszteri biztosa, s ezt emelte ki az esemény fő mondanivalójául is.

Nagyszabású együttműködések

A tervek szerint három év múlva egyedi, soha nem látott megoldásokat fölvonultató kiállítást tekinthetnek meg a látogatók, amely bemutatja, hogy Magyarország ezeréves történelme során miként hasznosították a természetet a Kárpát-medencében élők. Ám ez nem azt jelenti, hogy a program kizárólag a hazai sajátosságokra korlátozódik: a szervezők csaknem ötven ország részvételére számítanak, akik a saját jellegzetességeiket mutathatják be ez alkalomból.

A nagyszabású nemzetközi együttműködést jelzi, hogy a rendezvény részeként szervezik meg az Európai Lovasjátékokat a Kincsem Parkban, valamint világméretű kutyakiállítás, a FITASC Korongvadász nemzetközi versenyei, illetve a CIC konferenciasorozata is szerepel a programok között.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy a többi közt a Magyar Országos Horgász Szövetség, az Országos Magyar Vadászkamara, az összes hazai erdőgazdaság, a nemzeti parkok, illetve a Magyar Lovassport Szövetség is szorosan együttműködik már most az EGY A TERMESZÉTTEL kiállítás szervezőivel. „A világkiállítást kulturális programok is kísérik; egyebek mellett múzeumi kiállítások, zenei koncertek vagy éppen gasztronómiával kapcsolatos bemutatók” – tette hozzá a szakember, aki szeretné, ha a fenntarthatóság nem csak a világkiállítás tematikájára vonatkozna, a kiállítási tárgyaknak és épületeknek a későbbiekben is fontos szerepet szán.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közeleg a hazai agrárium legfőbb seregszemléje, az AGROmashEXPO

Bő egy hónap múlva kezdetét veszi a magyarországi agráripar csúcsrendezvénye, a 2019-es AGROmashEXPO. A rendezvény január 23-a és 26-a között, a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban várja majd a látogatókat mintegy 40 ezer négyzetméteren, több mint 350 kiállító részvételével, akik a legújabb mezőgazdasági technológiákat és gépeket vonultatják fel.

A legjobb újítások az almatermesztésben

Az idén osztottak először innovációs díjat az Interpoma 2018 kiállításon, a kétévente Bolzanóban megrendezett, kizárólag almára specializálódott rendezvényen. A nemzetközi zsűri a kiállítási standokon is megtekintette a versenyre nevezett 25 eszközt, mielőtt kiadta volna az elismeréseket.

Küszöbön az év eleji kiállítási szezon

Az év végi tempóban nem könnyű erre gondolni, ám hamarosan mégis itt a január, és megnyitnak a híres és nagy nemzetközi kertészeti kiállítások Európa-szerte. Ajánlunk néhány érdekes úti célt, kisebb és nagyobb szabású rendezvényt az év első heteire.

Kiállítás Rákosmentén immár negyvenkilencedszer

A Rákosmenti Kisállattenyésztők Egyesülete idén is megrendezte hagyományos bemutatóját a Jókai Mór Referomátus Általános Iskola tornatermében Rákoscsabán. Közel félezer kisállatot láthattunk: legtöbbjük galamb volt: a frank dobostól kezdve kingeken át a magyar díszpostáig sok szép fajta gyönyörű egyedei tették felejthetetlenné az eseményt.

Mindenki nevében szól majd Attenborough az ENSZ éghajlatváltozási tanácskozásán

David Attenborough fogja elfoglalni az "emberek székét" az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 24. ülésén, amelyet december 2. és 14 között tartanak a lengyelországi Katowicében - adta hírül szerdán a BBC News honlapja. A természettudós mindenkit arra buzdít, hogy mondja el véleményét, tapasztalatait a klímaváltozásról a közösségi médiában, felhasználva a #TakeYourSeat hashtaget.

Elragadja a dámborjakat is a toportyán

Míg tíz éve még alig-alig hallhattuk, addig ma egyre gyakrabban töri meg az éjszaka csendjét a toportyán semmivel sem összetéveszthető hangja. Egyes szakemberek szerint Somogyban szinte már kontrollálhatatlanul elszaporodott az aranysakál.

Vadászat miatti lezárások Szilvásvárad környékén

A szokatlan novemberi meleg után hétfőtől kezdetét veszi a fagyosabb idő. A meteorológusok szerint vasárnap éjjel megérkezik a lehűlés és akár havas esőre, a magasabb régiókban pedig havazásra is számíthatunk. Érdemes még kihasználni a közelgő napos hétvégét egy őszi kiruccanásra, erdei túrázásra.

Magyar Ködsárkány és zempléni hordók Stuttgartban

Az idei stuttgarti kiállításon több magyar cég is sikeresen mutatkozott be. Nagy kérdés, vajon mivel tudják a magyar gyártók meghódítani a nemzetközi piacokat?

A jövő technológiái a kapuban állnak

Mintegy 18 ezren látogattak el november elején Stuttgartba, az idei IVIFHO – Intervitis Interfructa HortiTechnika nemzetközi szakvásárra. A három nap alatt közel ötven országból utaztak szakemberek a helyszínre - a legtöbben Svájcból, Ausztriából, Olaszországból, Franciaországból és Luxemburgból -, akik a 13 országból érkező 302 kiállító szolgáltatásaival, termékeivel ismerkedhettek.

Megnyitotta kapuit az idei Bakony Expo

A hazai agrárium felemelkedésének kulcsa a magyar termék, ezáltal a magyar gazdák versenyképességének megerősítése, az agrárfoglalkoztatás növelése és a magasabb hozzáadott értékkel rendelkező mezőgazdasági termékek, élelmiszerek piacra jutásának elősegítése – hangsúlyozta Viski József Veszprémben, a Bakony Expo ünnepélyes megnyitóján.