Back to top

Javában zajlik a dunavirágok nászrepülése

„Az idei évben valahogy minden olyan más.” Minden természeti jelenség korábban kezdődik és gyorsabban lezajlik. Legyen szó kis Apolló-lepkékről, szentjánosbogarakról, havasi cincérekről, szarvasbogarakról…vagy éppen az utóbbi napok során újra előtérbe kerülő dunavirágról.

Fotó: Potyó Imre
A természetvédelmi oltalom alatt álló dunavirág (Ephoron virgo) a megszokottnál korábban kezdte még a napokban is zajló rajzását (nászrepülését). E szerény, rejtett lárvakort élő vízi lények most sosem látott tömegben keresik párjukat, csodálatos, de annál rövidebb nászrepülést produkálva.

Miután ezek a rövid életű kérészek éjszaka kezdik keresni párjukat, így számukra létfontosságúak a tájékozódást segítő fények. Ha élőhelyük közelében nincs mesterséges fényforrás, akkor a Hold és a csillagok fényjelei jelzik számukra a helyes irányt.

A sötétedés utáni tömegrajzást azonban megzavarja a közvilágításból eredő fényszennyezés.

A hagyományos ökológiai fényszennyezés (a közvilágítás vonzó hatása) és a közelmúltban felfedezett poláros fényszennyezés (az aszfalt és a vízfelszín optikai hasonlósága) ugyanis egymás hatását erősítve, ökológiai csapdaként hat viselkedésükre. A hidak lámpáinál kialakuló fénycsapdában a dunavirágok az aszfaltútig érő csóvákat alakítanak ki, végül pedig a számukra vizet utánzó aszfaltra petéznek és elpusztulnak.

A kutatók a megoldást a hidak aljára szerelt speciális, védő fénysorompó beüzemelésében látják: ez a víz felett tartaná a kérészeket, ezáltal petéik a folyóvízbe süllyedhetnének.

Érdekesség, hogy az utóbbi napokban nem csak a Duna közvetlen közelében észleltek kérész-rajzást - egy beszámoló szerint még az Örs vezért tér és Gödöllő között közlekedő HÉV-re is "felszállt" néhány egyed.

Hogy ez is a dunavirág-e, vagy netán valami más faj, még megoldásra vár. Ezért kérik a természetvédők a lakosság segítségét a facebookon keresztül:

 

Forrás: 
www.dunaipoly.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méh, akinek két apja van

A mézelő méhek szaporodása máshogy működik, mint amit az emlősöknél megszoktunk. Ezért fordulhat elő, hogy egyes egyedeknek több apja és egy anyja van, vagy éppen két apja, de anyja egy szál sem.

Már biotea is van

Zöldségek, tojás, tej és hús után már az élvezeti cikkek piacán is egyre terjednek a bioélelmiszerek, így hamarosan a biotea, valamint a biominősítésű egyéb termékek is az asztalra kerülnek.

A házimacskák túlnőttek vad rokonaikon

A legtöbb háziasított állat kisebb lesz vad társainál – egy átlagos kutya például 25 százalékkal kisebb, mint vad rokona, a szürke farkas. Azonban a macskákkal valami furcsa dolog történt - a vikingek kora óta nagyobbak lettek.

Eltűnőfélben a mezei nyulak

Bárhol is rójuk hazánk útjait, egyre ritkábban találkozunk mezei nyúllal. Úgy tűnik, több vidékről teljesen eltűnt. Valóban így van ez, vagy csupán az állatok egyszerűen távolabb húzódnak az embertől? Apróvadunk helyzetéről Szemethy László egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Vidékfejlesztési Intézet igazgatója tájékoztatott.

Újabb pályázati forrás jut környezet- és természetvédelemre

Magyarország két LIFE integrált pályázatát is támogatja az Európai Bizottság, egyet környezetvédelmi, egyet pedig természetvédelmi területen - mondta el Nagy István agrárminiszter az MTI-nek csütörtökön.

Nem egyformán látogatják a virágokat a „fiú” és „lány” méhek

A méh-fajok különböző nemű egyedei külsőre talán hasonlítanak, de a táplálkozási szokásaik nagyon is eltérőek. Nektárra mindkét nemnek szüksége van, amit különböző virágokról gyűjtenek – annyira különbözőekről, hogy ez alapján akár két külön fajnak is lehetne őket tekinteni.

Beindulhatnak a dunai fuvarok

A Duna vízszintjének emelkedésével megugrott a kereslet a folyami áruszállítás iránt, ennek következtében magasak az árak is. Ám a szakma jó pozíciója ingatag: folyik a folyami fuvarozók piacvesztése – minderről Bencsik Attila, az MBFSZ elnöke nyilatkozott a Világgazdaságnak.

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

A környezetszennyezés aggasztja leginkább a magyarokat

A klímaváltozást, illetve a környezetszennyezést tartják az egyik legnagyobb társadalmi kihívásnak annak a hét országnak a lakói, akiket az E.ON megbízásából kérdeztek meg egy reprezentatív kutatásban. A felmérésből az is kiderült, öt magyarból négy a saját eszközeivel is igyekszik tenni valamit az üvegházhatás ellen.