Back to top

Javában zajlik a dunavirágok nászrepülése

„Az idei évben valahogy minden olyan más.” Minden természeti jelenség korábban kezdődik és gyorsabban lezajlik. Legyen szó kis Apolló-lepkékről, szentjánosbogarakról, havasi cincérekről, szarvasbogarakról…vagy éppen az utóbbi napok során újra előtérbe kerülő dunavirágról.

Fotó: Potyó Imre
A természetvédelmi oltalom alatt álló dunavirág (Ephoron virgo) a megszokottnál korábban kezdte még a napokban is zajló rajzását (nászrepülését). E szerény, rejtett lárvakort élő vízi lények most sosem látott tömegben keresik párjukat, csodálatos, de annál rövidebb nászrepülést produkálva.

Miután ezek a rövid életű kérészek éjszaka kezdik keresni párjukat, így számukra létfontosságúak a tájékozódást segítő fények. Ha élőhelyük közelében nincs mesterséges fényforrás, akkor a Hold és a csillagok fényjelei jelzik számukra a helyes irányt.

A sötétedés utáni tömegrajzást azonban megzavarja a közvilágításból eredő fényszennyezés.

A hagyományos ökológiai fényszennyezés (a közvilágítás vonzó hatása) és a közelmúltban felfedezett poláros fényszennyezés (az aszfalt és a vízfelszín optikai hasonlósága) ugyanis egymás hatását erősítve, ökológiai csapdaként hat viselkedésükre. A hidak lámpáinál kialakuló fénycsapdában a dunavirágok az aszfaltútig érő csóvákat alakítanak ki, végül pedig a számukra vizet utánzó aszfaltra petéznek és elpusztulnak.

A kutatók a megoldást a hidak aljára szerelt speciális, védő fénysorompó beüzemelésében látják: ez a víz felett tartaná a kérészeket, ezáltal petéik a folyóvízbe süllyedhetnének.

Érdekesség, hogy az utóbbi napokban nem csak a Duna közvetlen közelében észleltek kérész-rajzást - egy beszámoló szerint még az Örs vezért tér és Gödöllő között közlekedő HÉV-re is "felszállt" néhány egyed.

Hogy ez is a dunavirág-e, vagy netán valami más faj, még megoldásra vár. Ezért kérik a természetvédők a lakosság segítségét a facebookon keresztül:

 

Forrás: 
www.dunaipoly.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi legyen a töménytelen fahulladékkal?

Franciaországban 6 millió tonnánál is több fahulladék keletkezik évente, és úgy tűnik, pirolízis egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a hulladékkezelésben.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.

Véget vetnének a szemetelők elleni szélmalomharcnak

240 ezer önkéntes részvételével vette kezdetét az ország legnagyobb szemétszedő akciója, a TeSzedd! A „színfalak mögött” eközben egyre szélesebb körű összefogás van születőben, amely hosszú időre tenne rendet nemcsak a köztereken, hanem a fejekben is.

Feloldották a tűzgyújtási tilalmat

Az utóbbi napok csapadékos időjárásának köszönhetően jelentősen csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért nem indokolt a fokozottan tűzveszélyes időszak fenntartása.

Innovatív megoldások a fenntartható termelési és fogyasztási módok előmozdítására

Hazánk környezetpolitikájának célja, hogy az ország gazdasági fejlődése, a természeti erőforrások megőrzése és fenntartható használata mellett valósuljon meg - jelentette ki László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára a 4. ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésen, Nairobiban.