Back to top

Már Nógrádban is van aranysakál

Zabar és Szilaspogony külterületén, Kútágapusztán fényes nappal kaptak lencsevégre egy aranysakált, amely az ottani vadállatok etetésére kialakított szóróhoz teljes nyugalommal sétált oda. Rizmayer György már több, mint 20 éve vadászik ezen a területen, de ehhez foghatót itt még sosem látott.

– Már előtte pár nappal, az éjszakai vadászataim során felfigyeltem az állatra. Úgy voltam vele, biztos csak képzelődöm, ugyanis a sötétben nem lehetett jól kivenni a ragadozót. Elkezdtem bizonygatni magamnak, hogy amit láttam az nem lehet aranysakál, azonban az etetőnél elhelyezett vadkamera július 29-én, délután a feltételezésemet kétségkívül alátámasztotta. A kép nappal készült, amelyen a ragadozó a szórónál bóklászik és mint kiderült nem véletlenül – számolt be Rizmayer György a nool.hu-nak.

Aranysakálról röviden

Az aranysakál a kutyafélék családjába tartozó faj. Különleges ismertetőjele, a talppárnája, amelyről könnyen felismerhető. Ezt azt jelenti, hogy mind a négy mancsán összenőtt két középső ujjának ujjpárnája. Egyes vélemények szerint azonos a nádi farkassal, azaz a toportyánnal. Magyarországon főleg délen terjedt el, hazánkban körülbelül 3000 példány élhet, de ez a szám folyamatosan növekszik. A Vadászkamara adatai szerint 2013-ban 1813 példányt lőttek ki, ennek harmadát Somogy megyében.

Hozzátette: ezen állatok megjelenésének a vadászok egyáltalán nem örülnek, ugyanis roppant agresszívak a többi erdei élőlénnyel szemben. Megfojtják a borjúkat, gidákat, kismalacokat és szinte mindennek neki mennek, amely tőlük gyengébb vagy kisebb termetű.

– Már több hete folyamatos megfigyelés alatt tartottam egy különleges őz sutát, amelynek iker gidái voltak. Arról pedig, hogy a kicsikről múlt időben kell beszélnem, azt gyanítom a sakál tehet. Valószínűleg az anyaállattal nem bírt el, de a szaporulatát levadászta – mondta a megyei lapnak lesújtva a vadkamera tulajdonosa.

Fotó: Rizmayer György

Kiemelte: ugyanitt, egyik éjszaka feltehetően látott egy másik, nőstény sakált is, amely a kicsinyét vezette maga mellett. Ez azt jelenti, hogy Zabar területén több példány is jelen lehet annak ellenére, hogy eddig még senki nem számolt be hasonló esetről.

– Ahol az aranysakál megveti a lábát ott nagy a baj. Nem szeretném, hogy még több ilyen állat legyen a környéken, mert akkor súlyosan megtizedelnék a vadállományt. Somogy megyében például már tűzzel-vassal irtják őket, mert a számon tartott nyolcvan darab szarvastehénnek csupán egyetlen egy darab borját hagyták életben.

Kártékonysága miatt nem tartozik a védett fajok közé, ezért csakúgy mint a róka egész évben vadászható – közölte a tapasztalt vadász.
Forrás: 
nool.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Népszerűsítik a vadhúsból készülő ételeket

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Megyei Szervezetei által közösen útjára indított eseménysorozat keretében a vadhúsfogyasztás népszerűsítésére gasztronómiai bemutatót tart Pécsett március 22-én – jelentették be az esemény szervezői közösen tartott sajtótájékoztató keretében.

A kígyászölyv nemcsak kígyón él

A kígyászölyv hazánkban a középhegységek déli kitettségű erdeit, elsősorban a tölgyeseket kedveli, különösen az öreg, ritkásabb állományokat, ahol az ágakon sárga fagyöngy tenyészik. Nevének megfelelően elsősorban kígyókkal él, de sok minden mást is eszik. Elfogja a gyíkot, a pockot és az egeret, esős, hűvös időben, amikor a hüllők nem jönnek elő, békákra vadászik.

Elkezdődik a tavaszi rókavakcinázás

2019. március 30-a és április 14-e között országosan megkezdődik a rókák veszettség elleni vakcinázása. Az immunizálás a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet alapján zajlik. A tavaszi vakcinázás Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Tolna, Somogy, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben történik.

Tyúkok csípték nyakon a betolakodó rókát

Egészen szokatlan módon vesztette életét a kíváncsi ravaszdi egy francia iskola tyúkóljában. Az ól automatikusan záródó ajtaja, és a harcias baromfik okozták a vesztét.

„Egy a természettel”: A megvalósítás szakaszában

Az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján ismét Magyarországon találkozik a vadásztársadalom színe-java, hiszen 2021-ben hazánk ad újra otthont a rendezvénynek. A nagyszabású tervekről, előkészületekről Kovács Zoltánt, az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás kormánybiztosát kérdeztük.

Nem csak hagyományőrzés

Székelyföld legrégebbi közösségi gazdálkodási formája a közbirtokosság. A szabad „székfoglalást” követően, a határvédő kötelezettségekkel együtt járó előjogok egyike volt ez, amely a XVI. századtól kezdve biztosította a méltányos erdőgazdálkodást a tagtelepüléseknek.

Lovak a tájvédelem szolgálatában

Németország egyes tájvédelmi körzeteibe 2002-től kezdve holland mintára konyik lovakat telepítettek a táj védelmének elősegítésére, főleg réti madarak élőhelyeinek fenntartására és a félig nyílt legelő tájak megőrzésére.

Óvodában az apró nagy marák

Az utóbbi években a helymeghatározó eszközök rohamos fejlődésével egyre többet tudunk meg a vadonélő állatokról úgy Európában, mint a világ más földrészein. Magyarországon például fény derült arra, hogy ha egy őzbak teheti, egész élete során csak néhány négyzetkilométeren mozog. A nagy marákról is hasonló módon szerezhettünk több információt.

Teljesen el is tűnhet a vaddisznó Békésből

Az afrikai sertéspestis miatt a vaddisznóállomány jelentős csökkenése várható. Még akár az is előfordulhat, hogy a vaddisznó, mint vadászható állat, lényegében eltűnik az országból. Ugyanakkor jelenleg évente másfél ezer egyedet lőnek ki megyénkben, néhány évtizede ez a nagyvad lényegében még nem is létezett Békésben.

Kullancsáradat okozza a jávorszarvas-állomány csökkenését

2018-ban az USA-ban, egy Vermont állambeli erdőben a jávorszarvas állománya rohamosan csökkeni kezdett. 80 egyedet jeladóval láttak el, hogy fény derüljön az elhullásokra.