Back to top

Már Nógrádban is van aranysakál

Zabar és Szilaspogony külterületén, Kútágapusztán fényes nappal kaptak lencsevégre egy aranysakált, amely az ottani vadállatok etetésére kialakított szóróhoz teljes nyugalommal sétált oda. Rizmayer György már több, mint 20 éve vadászik ezen a területen, de ehhez foghatót itt még sosem látott.

– Már előtte pár nappal, az éjszakai vadászataim során felfigyeltem az állatra. Úgy voltam vele, biztos csak képzelődöm, ugyanis a sötétben nem lehetett jól kivenni a ragadozót. Elkezdtem bizonygatni magamnak, hogy amit láttam az nem lehet aranysakál, azonban az etetőnél elhelyezett vadkamera július 29-én, délután a feltételezésemet kétségkívül alátámasztotta. A kép nappal készült, amelyen a ragadozó a szórónál bóklászik és mint kiderült nem véletlenül – számolt be Rizmayer György a nool.hu-nak.

Aranysakálról röviden

Az aranysakál a kutyafélék családjába tartozó faj. Különleges ismertetőjele, a talppárnája, amelyről könnyen felismerhető. Ezt azt jelenti, hogy mind a négy mancsán összenőtt két középső ujjának ujjpárnája. Egyes vélemények szerint azonos a nádi farkassal, azaz a toportyánnal. Magyarországon főleg délen terjedt el, hazánkban körülbelül 3000 példány élhet, de ez a szám folyamatosan növekszik. A Vadászkamara adatai szerint 2013-ban 1813 példányt lőttek ki, ennek harmadát Somogy megyében.

Hozzátette: ezen állatok megjelenésének a vadászok egyáltalán nem örülnek, ugyanis roppant agresszívak a többi erdei élőlénnyel szemben. Megfojtják a borjúkat, gidákat, kismalacokat és szinte mindennek neki mennek, amely tőlük gyengébb vagy kisebb termetű.

– Már több hete folyamatos megfigyelés alatt tartottam egy különleges őz sutát, amelynek iker gidái voltak. Arról pedig, hogy a kicsikről múlt időben kell beszélnem, azt gyanítom a sakál tehet. Valószínűleg az anyaállattal nem bírt el, de a szaporulatát levadászta – mondta a megyei lapnak lesújtva a vadkamera tulajdonosa.

Fotó: Rizmayer György

Kiemelte: ugyanitt, egyik éjszaka feltehetően látott egy másik, nőstény sakált is, amely a kicsinyét vezette maga mellett. Ez azt jelenti, hogy Zabar területén több példány is jelen lehet annak ellenére, hogy eddig még senki nem számolt be hasonló esetről.

– Ahol az aranysakál megveti a lábát ott nagy a baj. Nem szeretném, hogy még több ilyen állat legyen a környéken, mert akkor súlyosan megtizedelnék a vadállományt. Somogy megyében például már tűzzel-vassal irtják őket, mert a számon tartott nyolcvan darab szarvastehénnek csupán egyetlen egy darab borját hagyták életben.

Kártékonysága miatt nem tartozik a védett fajok közé, ezért csakúgy mint a róka egész évben vadászható – közölte a tapasztalt vadász.
Forrás: 
nool.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Együttélési kisokos az emberért és a medvéért

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk.

A cinkelányok félrelépnek

A japán széncinege (Parus minor) tojói alapvetően monogám párkapcsolatban élnek, azonban ha az első költés sikertelen, hajlamosak félrelépni a sikeres szaporodás reményében.

Kószapocok, az ismeretlen ismerős

Különösen alkonyatkor találkozhatunk kószapocokkal, járjunk erdős, mocsaras területeken vagy akár a vizektől távolabb eső rengetegekben, ahová gyakorta elkószál. A felületes szemlélő patkánynak is nézheti az állatot.

Négy árva vidrakölyköt fogadtak be

Húsz éves születésnapját ünnepelte a hévégén a petesmalmi vidrapark. Erre az alkalomra meghívták a nagykorpádi Pöttömpark óvoda gyermekeit, akik a kemencénél színezhettek, fonalakkal kézműveskedhettek, miközben kétóránként azt is láthattak, hogyan eteti meg a gondozójuk a vidrákat.

Eddig négy kiemelkedő gímbikát bíráltak Somogyban

A gímszarvas vadászati szezonja szeptember elsején kezdődik, s ilyenkorra szép terítékkel büszkélkednek a vadászok. Az ország egyik leghíresebb szarvasállománya éppen Somogy megyében található. A szarvasbőgés véget ért, jó szezont zártak a somogyi nimródok.

Madármegfigyelésben verhetetlenek vagyunk

Immár negyed évszázados hagyomány, hogy október 1. hétvégéjén Európában madármegfigyelő napokat rendeznek. Napjainkban a rendezvény már túlmutat kontinensünk határain – Közép-Ázsiában is megtartják ezt e jeles eseményt. Összesen 41 ország madártani szervezete koordinálja a munkát, melynek adatai egy központi adatbázisba kerülnek.

Sikeres a szalakóták védelme

Növekszik a szalakóták állománya a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén. Ez főként annak köszönhető, hogy a védelmük érdekében indított Life+ projekt egyik kiemelt feladata facsoportok és fasorok ültetése, így később a szalakóta természetes odvakban is fészkelhet a jövőben, de addig is folyamatosan helyeznek ki mesterséges odúkat.

Medveháború tört ki Franciaországban

A medve-ellenes gazdákkal szemben az állatbarátok győzedelmeskedtek múlt csütörtökön, amikor a francia hatóságok titokban, légi úton juttatták el új élőhelyére a Pireneusokban azt a nősténymedvét, mely Szlovéniából érkezett.

Bajbajutott állatokat ment a herceg

A dubai trónörökös szabadidejében vadállatokat ment: Sheikh Hamdan bin Mohammed bin Rashid Al Maktoum, másnéven Fazza a közösségi oldalán osztott meg egy videót, amelyben kiszabadít egy hálóba akadt antilopot.

Ismét keselyű körözött Magyarország felett

Múlt hét pénteken figyeltek meg egy fakó keselyűt a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Montág-puszta felett. Bármily hihetetlen is, az egzotikusnak tűnő, dögevő madár hajdan közönséges fajnak számított a Kárpát-medencében.