Back to top

Már Nógrádban is van aranysakál

Zabar és Szilaspogony külterületén, Kútágapusztán fényes nappal kaptak lencsevégre egy aranysakált, amely az ottani vadállatok etetésére kialakított szóróhoz teljes nyugalommal sétált oda. Rizmayer György már több, mint 20 éve vadászik ezen a területen, de ehhez foghatót itt még sosem látott.

– Már előtte pár nappal, az éjszakai vadászataim során felfigyeltem az állatra. Úgy voltam vele, biztos csak képzelődöm, ugyanis a sötétben nem lehetett jól kivenni a ragadozót. Elkezdtem bizonygatni magamnak, hogy amit láttam az nem lehet aranysakál, azonban az etetőnél elhelyezett vadkamera július 29-én, délután a feltételezésemet kétségkívül alátámasztotta. A kép nappal készült, amelyen a ragadozó a szórónál bóklászik és mint kiderült nem véletlenül – számolt be Rizmayer György a nool.hu-nak.

Aranysakálról röviden

Az aranysakál a kutyafélék családjába tartozó faj. Különleges ismertetőjele, a talppárnája, amelyről könnyen felismerhető. Ezt azt jelenti, hogy mind a négy mancsán összenőtt két középső ujjának ujjpárnája. Egyes vélemények szerint azonos a nádi farkassal, azaz a toportyánnal. Magyarországon főleg délen terjedt el, hazánkban körülbelül 3000 példány élhet, de ez a szám folyamatosan növekszik. A Vadászkamara adatai szerint 2013-ban 1813 példányt lőttek ki, ennek harmadát Somogy megyében.

Hozzátette: ezen állatok megjelenésének a vadászok egyáltalán nem örülnek, ugyanis roppant agresszívak a többi erdei élőlénnyel szemben. Megfojtják a borjúkat, gidákat, kismalacokat és szinte mindennek neki mennek, amely tőlük gyengébb vagy kisebb termetű.

– Már több hete folyamatos megfigyelés alatt tartottam egy különleges őz sutát, amelynek iker gidái voltak. Arról pedig, hogy a kicsikről múlt időben kell beszélnem, azt gyanítom a sakál tehet. Valószínűleg az anyaállattal nem bírt el, de a szaporulatát levadászta – mondta a megyei lapnak lesújtva a vadkamera tulajdonosa.

Fotó: Rizmayer György

Kiemelte: ugyanitt, egyik éjszaka feltehetően látott egy másik, nőstény sakált is, amely a kicsinyét vezette maga mellett. Ez azt jelenti, hogy Zabar területén több példány is jelen lehet annak ellenére, hogy eddig még senki nem számolt be hasonló esetről.

– Ahol az aranysakál megveti a lábát ott nagy a baj. Nem szeretném, hogy még több ilyen állat legyen a környéken, mert akkor súlyosan megtizedelnék a vadállományt. Somogy megyében például már tűzzel-vassal irtják őket, mert a számon tartott nyolcvan darab szarvastehénnek csupán egyetlen egy darab borját hagyták életben.

Kártékonysága miatt nem tartozik a védett fajok közé, ezért csakúgy mint a róka egész évben vadászható – közölte a tapasztalt vadász.
Forrás: 
nool.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy bajban vannak az északi vándormadarak

A csapadékos és táplálékban gazdag nyár után a gólyák és fecskék jó kondícióban hagyhatják el Magyarországot. Rossz helyzetben van viszont a skandináv területek madárállománya, amelyet megviselt az aszály, és amelyre az Ibériai-félszigeten is rendkívüli hőség és táplálékhiány vár.

A rókáknál lehet a háziasítás genetikájának kulcsa

A 20. század közepe táján Szibériában végeztek háziasítási kísérleteket ezüstrókákkal. Ennek eredményeképpen olyan állatok születtek, melyek viselkedése a kutyáékhoz hasonlít: keresik az ember társaságát, bújnak, nyüszítenek, akár egy golden retriver. Azonban eddig senki nem vizsgálta a rókákban lezajló genetikai változásokat.

Javában zajlik a dunavirágok nászrepülése

„Az idei évben valahogy minden olyan más.” Minden természeti jelenség korábban kezdődik és gyorsabban lezajlik. Legyen szó kis Apolló-lepkékről, szentjánosbogarakról, havasi cincérekről, szarvasbogarakról…vagy éppen az utóbbi napok során újra előtérbe kerülő dunavirágról.

Javában tart az őzek násza, hamarosan indul a szarvasoké is

Zala megye vadban gazdag területnek számít, ami azzal is jár, hogy útjainkon szinte bármikor és bárhol felbukkanhat vadon élő állat. Ezekben a hetekben az őzek násza jelent fokozott veszélyt a közlekedőkre.

Értékes tölgyesek a Dráva mentén

Magyarország legdélebbi, Sellyei Erdészete mintegy 80 kilométer hosszan húzódik a horvát határ mentén, ahol a Dráva folyó meghatározó szerepet tölt be a táj kialakításában, így az erdők életében is. A síkvidéki erdőgazdálkodás főként a gyertyános-tölgyes és kocsányos tölgyes állományok felújítására épül.

Önuralmat gyakorol, és a társaival is kiszúr ez a kismadár

Döbbenetes felfedezést tettek a széncinkék viselkedését vizsgáló svéd tudósok a Lund Egyetemen: a madarak képesek uralkodni magukon. Ezt a viselkedési formát eddig főleg az intelligensebb főemlősöknél és hollóknál figyelték meg.

Pécsen zöld utat kapott a vaddisznógyérítés

Augusztus elejétől december végéig engedélyezte a rendőrség a kártékony belterületi vaddisznóállomány gyérítését Pécsett, a Mecsekoldalban - közölte szerdán a megyei főkapitányság a police.hu oldalon.

Még mindig vannak medvék Magyarországon

Továbbra is folyamatos a medvék mozgása a térségünkben, éppen a napokban kaptam tájékoztatást egy nőstényről, amelyiknek két bocsa van. Ez új, hiteles információnak tűnik, kép is készült az anyaállatról – közölte a Magyar Idők megkeresésére a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai szakreferense.

Újra dúl a szerelem a vadmadaraknál

Pacsirták, sordélyok, énekes és fekete rigók, mezei poszáták és erdei pintyek énekétől hangosak reggelente a Körös–Maros Nemzeti Park tájai. Az apró testű madarak egyes fajainál megkezdődött a második költés időszaka, ezért ilyen hangosak a hímek a hajnali és kora reggeli órákban – hívta fel a figyelmet a jelenségre a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatósága honlapján.

Újabb inváziós faj?

Szivárványos guppit észleltek Karcagon, a Füredi úti csatornában – számolt be a furcsa esetről a tiszafüredi székhelyű Magyar Haltani Társaság.