Back to top

Már Nógrádban is van aranysakál

Zabar és Szilaspogony külterületén, Kútágapusztán fényes nappal kaptak lencsevégre egy aranysakált, amely az ottani vadállatok etetésére kialakított szóróhoz teljes nyugalommal sétált oda. Rizmayer György már több, mint 20 éve vadászik ezen a területen, de ehhez foghatót itt még sosem látott.

– Már előtte pár nappal, az éjszakai vadászataim során felfigyeltem az állatra. Úgy voltam vele, biztos csak képzelődöm, ugyanis a sötétben nem lehetett jól kivenni a ragadozót. Elkezdtem bizonygatni magamnak, hogy amit láttam az nem lehet aranysakál, azonban az etetőnél elhelyezett vadkamera július 29-én, délután a feltételezésemet kétségkívül alátámasztotta. A kép nappal készült, amelyen a ragadozó a szórónál bóklászik és mint kiderült nem véletlenül – számolt be Rizmayer György a nool.hu-nak.

Aranysakálról röviden

Az aranysakál a kutyafélék családjába tartozó faj. Különleges ismertetőjele, a talppárnája, amelyről könnyen felismerhető. Ezt azt jelenti, hogy mind a négy mancsán összenőtt két középső ujjának ujjpárnája. Egyes vélemények szerint azonos a nádi farkassal, azaz a toportyánnal. Magyarországon főleg délen terjedt el, hazánkban körülbelül 3000 példány élhet, de ez a szám folyamatosan növekszik. A Vadászkamara adatai szerint 2013-ban 1813 példányt lőttek ki, ennek harmadát Somogy megyében.

Hozzátette: ezen állatok megjelenésének a vadászok egyáltalán nem örülnek, ugyanis roppant agresszívak a többi erdei élőlénnyel szemben. Megfojtják a borjúkat, gidákat, kismalacokat és szinte mindennek neki mennek, amely tőlük gyengébb vagy kisebb termetű.

– Már több hete folyamatos megfigyelés alatt tartottam egy különleges őz sutát, amelynek iker gidái voltak. Arról pedig, hogy a kicsikről múlt időben kell beszélnem, azt gyanítom a sakál tehet. Valószínűleg az anyaállattal nem bírt el, de a szaporulatát levadászta – mondta a megyei lapnak lesújtva a vadkamera tulajdonosa.

Fotó: Rizmayer György

Kiemelte: ugyanitt, egyik éjszaka feltehetően látott egy másik, nőstény sakált is, amely a kicsinyét vezette maga mellett. Ez azt jelenti, hogy Zabar területén több példány is jelen lehet annak ellenére, hogy eddig még senki nem számolt be hasonló esetről.

– Ahol az aranysakál megveti a lábát ott nagy a baj. Nem szeretném, hogy még több ilyen állat legyen a környéken, mert akkor súlyosan megtizedelnék a vadállományt. Somogy megyében például már tűzzel-vassal irtják őket, mert a számon tartott nyolcvan darab szarvastehénnek csupán egyetlen egy darab borját hagyták életben.

Kártékonysága miatt nem tartozik a védett fajok közé, ezért csakúgy mint a róka egész évben vadászható – közölte a tapasztalt vadász.
Forrás: 
nool.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A házimacskák túlnőttek vad rokonaikon

A legtöbb háziasított állat kisebb lesz vad társainál – egy átlagos kutya például 25 százalékkal kisebb, mint vad rokona, a szürke farkas. Azonban a macskákkal valami furcsa dolog történt - a vikingek kora óta nagyobbak lettek.

Eltűnőfélben a mezei nyulak

Bárhol is rójuk hazánk útjait, egyre ritkábban találkozunk mezei nyúllal. Úgy tűnik, több vidékről teljesen eltűnt. Valóban így van ez, vagy csupán az állatok egyszerűen távolabb húzódnak az embertől? Apróvadunk helyzetéről Szemethy László egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Vidékfejlesztési Intézet igazgatója tájékoztatott.

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

Jövőre láthatjuk a digitálisan felújított Vízipók-csodapókot

Március 22-én, a víz világnapján mutatják be a digitálisan felújított Vízipók-csodapók című egészestés rajzfilmet, amelynek vetítéseihez számos ismeretterjesztő program is kapcsolódik majd.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

Élen a vándorló vízimadarak védelmében

Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) legfőbb döntéshozó szervének konferenciáját december 4-8. között tartották a dél-afrikai Durbanben. A háromévente megrendezendő találkozót legközelebb, a Magyar Kormány meghívására 2021-ben Budapesten tartják meg.

Medvegázolások Erdélyben

Két medvét gázoltak el két nap alatt az erdélyi utakon. Személyi sérülés egyszer sem történt, de az egyik állat elpusztult a balesetben, a másik pedig sérülten is elmenekült a helyszínről.

Jövő január végéig döntenek a vadgazdálkodási pályázatokról

Az Országos Vadgazdálkodási Alap (OVA) 2018. évi pályázati felhívására összesen 835 pályázatot nyújtottak be a vadászkamarához.

Téli madárvendégünk

A hósármány körülbelül jókora veréb nagyságú, viszonylag hosszúszárnyú madár. Téli szálláson hallható kapcsolattartó hangja dallamos „pirrit”, főleg felrepülve hallatja. Hazánkban változó számban megjelenő rendszeres téli vendég, fészkelőhazája Eurázsia és Amerika legészakibb tájai, Európában Skandinávia, Izland és Grönland, valamint Oroszország legészakibb vidékei.