Back to top

Nagy szöcskeszámlálás Németországban

Országos rovarszámlálásban való részvételre kérte fel a németeket a Német Természetvédelmi Szövetség (Nabu), hogy megállapítsák, mennyire csökkent a rovarok száma a növényvédőszerek hatására, és mely fajok szorulnak különleges védelemre.

A Nabu arra kérte a németeket, hogy a pénteken kezdődött és augusztus 12-ig tartó akcióban töltsenek el egy órát egy napsütéses, meleg, száraz és szélmentes, legfeljebb 10 x 10 méteres helyen bármilyen zöldterületen, és számolják össze az összes ott észlelt rovart - írja a beol.hu.

A zöldszervezet ingyenes mobiltelefonos alkalmazással segíti a rovarok azonosítását és az adatok rögzítését.

Kérték, hogy a „számlálóbiztosok” fordítsanak különleges figyelmet a 16 leggyakoribb rovarfajra, köztük a fecskefarú lepkére, a nappali pávaszemre, az admirálislepkére, a kis rókalepkére, a mezei poszméhre, a kék fadongóra, a hétpettyes katicabogárra, a csíkos pajzsospoloskára, a sebes acsára (az egyenlőtlen szárnyú szitakötők egy gyakori faja) a fürgeszöcskére és a zöld lombszöcskére.

A rovarállomány drasztikus csökkenése drámai hatással lehet a táplálékláncra, és nemcsak azért, mert szükségesek a virágok beporzásához, hanem mert maguk is más fajok, például madarak táplálékát jelentik.

Németországban becslések szerint 33 ezer rovarfaj él, ezek nagy többségéről semmiféle adat sincs. Kutatások szerint az elmúlt években jelentősen csökkent a rovarállomány, vélhetően az intenzív földművelés és a növényvédőszerek miatt.

Forrás: 
beol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi legyen a töménytelen fahulladékkal?

Franciaországban 6 millió tonnánál is több fahulladék keletkezik évente, és úgy tűnik, pirolízis egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a hulladékkezelésben.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Hiánycikk, és lassan megfizethetetlen a széna és a szalma

Szinte naponta dőlnek meg a csúcsok, sosem látott magasságokba emelkedett, és ki tudja, hol áll meg Németországban a széna és a szalma ára. A jelenség oka a tavalyi rekordaszály, következménye pedig az állatállomány csökkenése, mert sokszor egyszerűen fenntarthatatlan a takarmányozás.

Megdőlt a sörre bor népi bölcsesség

Mindegy milyen sorrendben, ha sokat iszunk, berúgunk, ezt állapították meg egy kísérlet eredményeképpen német és angol tudósok. Ezzel évszázados népi bölcsességet döntöttek meg.

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.

Véget vetnének a szemetelők elleni szélmalomharcnak

240 ezer önkéntes részvételével vette kezdetét az ország legnagyobb szemétszedő akciója, a TeSzedd! A „színfalak mögött” eközben egyre szélesebb körű összefogás van születőben, amely hosszú időre tenne rendet nemcsak a köztereken, hanem a fejekben is.