Back to top

Veterán csodák, és modern gépek egymás ellen

Hagyományőrzés és szántóverseny, a kettő nagyon jól megfér egymással; ezt bizonyítja a Jászkiséren augusztus 4-én már 3. alkalommal megrendezett „Hagyományőrző Veterán Szántóverseny és Gép- és Gépésztalálkozó”.

A szervezés oroszlánrészét idén is a Farkas-család vállalta; a főszervező Farkas László magán-gépgyűjtő, valamint testvére, Farkas Gábor (többszörös országos szántóverseny bajnok) és a család, a rokonok voltak.

A rendezvény ma már egész Jászkisért megmozgatja, mondhatnánk „kaláka” munkában zajlik.

A versenyzők – valamint a veterán gépek – reggel 7-8 óra között gyülekeztek Jászkiséren, a református templom melletti piactéren, és miután megkapták a rajtszámot, innen indultak a „tett helyszínére”, a Jászkisér és Jászapáti közötti út melletti „előkészített” tarlóra.

A cséplési bemutatót Farkas László tartotta
Fotó: Dr. Szekeres Béla
A főszervező Farkas László – akinek gyönyörű múzeuma, a „Mezőgazdasági Géptörténeti Magángyűjtemény” Jászkiséren megtekinthető – arra hívta fel a figyelmet, hogy itt most,

a verseny hagyományaként, a régi és az új technika „összevonva” mutatkozik be.

Tulajdonképpen nem is versengve egymással (hiszen nem is azonosak a gépi-, technikai feltételek), hanem bemutatva azt, hogy a régi gépek (és gépészek) is „tudtak valamit”, de azóta hova fejlődött a technika. A legmodernebb technikát képviselte, mutatta be egy Claas (AXIÁL), valamint egy Massey Ferguson kombájn és egy New Holland traktor, komplex talajművelő eszközzel, egységgel felszerelve.

Rövid megnyitó gondolatokat osztott meg a közönséggel Lukácsi György, Jászkisér polgármestere és Pócs János országgyűlési képviselő is. Utóbbi kiemelte a Parlamentben is napirenden levő nemzetépítés fontosságát, jelezve azt, hogy akik itt vannak, a mezőgazdaságban tevékenykednek, nap mint nap – kemény munkával – megdolgoznak a nemzetépítésért. Továbbadják azt a tudást és földszeretetet, amit nagyszüleiktől, szüleiktől örököltek.

Felsorakoztak a traktorok a szántóverseny helyszínén
Fotó: Dr. Szekeres Béla
Az eligazítás után – amelyet Farkas Gábor tartott – a 18 versenyző gépeivel felsorakozott az előkészített, számozott helyekre, és a megadott zászlójelre megindultak a traktorok a nyitóbarázda elkészítéséhez.

A nyitóbarázda szakmai zsűri általi kiértékelése után indult a versenyszántás.

A versenyzők doyenje (Fajka Béla, alias Pötyipapa 62 éves Ferguson traktorjával szaporította a barázdákat
Fotó: Dr. Szekeres Béla
A szántóverseny ideje alatt (és után) programok (szakmai, ügyességi és kulturális) sokasága, valamint különféle bemutatók szórakoztatták a több-százra tehető szakmai és „laikus” közönséget, látogatókat, akik közt feltűnően sok gyerek, fiatal volt – talán a jövő agrárszakemberei.

A DT-54-es lánctalpas szántással is bemutatkozott
Fotó: Dr. Szekeres Béla
A szakmaiakból kiemelve: volt talajművelési bemutató, cséplési bemutató, bemutatkoztak veterán traktorok (pl. a K-701-es Kirovec, vagy a DT-54-es 1967-es évjáratú lánctalpas traktor, amelyik szántott is), stabilmotorok (pl. egy HSCS MEB, 1926-os évjáratú működés közben), valamint motorkerékpárok, autók is.

A cséplési bemutatót Farkas László tartotta saját Szlavia (1920) szöges-dobos rendszerű cséplőgépével, egy 1954-es Steyr traktor általi meghajtással.

A cséplésre az a gabona került, amit a kézi(kaszás) aratási bemutatón lekaszáltak.

A HSCS MEB stabilmotort működés közben tekinthették meg az érdeklődők
Fotó: Dr. Szekeres Béla
A szakmai programok között szerepelt a már hagyományosnak mondható kerekasztal beszélgetés, melyet a jászkiséri illetőségű Sterzl Anna és Törőcsik Zsolt (különben a Kossuth Rádió munkatársai) vezettek. A témakör – nem teljesen a szántóversenyhez kapcsolhatóan – növényvédelem, növényvédőszeres versus bio termék-előállítás volt. Az asztalnál Ládi András, az AGROSZÖV, Bujdosó Attila, a Kwizda, és Hentz Károly, a SZIE Gépmúzeum képviselői ültek. Az izgalmas - különböző szempontokat és érdekeket felsorakoztató és ütköztető - vita végén annyi összegezhető volt, hogy  a mai társadalmi-gazdasági viszonyokat, termelési szükségletet és rendelkezésre álló technológiát figyelembe véve,

a hagyományos növénytermesztésben a felelősségteljes (lehetőleg minimális) vegyszeralkalmazásra, professzionális eszközökkel való kijuttatásra (precíziós gazdálkodás stb.) van szükség.

A legmodernebb technika is bemutatkozott
Fotó: Dr. Szekeres Béla
A jövő pedig bizonyára a „bio” termék-előállítás lesz, de ennek, nagyobb mértékű elterjesztésének igen sok feltétele ma még nem adott. Mindemellett egyik legfontosabb feladat ezzel együtt ma a mezőgazdasági termelés társadalmi értékének, presztizsének helyreállítása, tudatosítása, az agrár-szakma népszerűsítése.

A K-701-es Kirovec is bemutatkozott
Fotó: Dr. Szekeres Béla
A rendezvényen – nem először – standdal, bemutató hellyel képviseltette magát a Szent István Egyetem (SZIE) is; a Gépészmérnöki Kar, illetve a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum (Gépmúzeum). Hentz Károly múzeumigazgatóval, tanár úrral beszélgettem, aki ezt a rendezvényt azon kevesek közé sorolja, ami mellé az Egyetem és a Gépmúzeum jó szívvel, szakmaisággal „oda tud állni”.

Az egész napos program – a tombola-sorsolás után – a szántóverseny ünnepélyes eredményhirdetésével, díjak átadásával zárult.

A szántóverseny résztvevői a jászkiséri piactéren gyülekeztek gépeikkel
Fotó: Dr. Szekeres Béla

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az első magyar agrárhackathon

Március negyedik hétvégéjén rendezték meg az első éjjel-nappal zajló agrárinnovációs ötletversenyt Gazdálkodj okosan! NAK Agrotech Hackathon címmel. A rendezvény ideje alatt egyetemisták dolgoztak agrárszakértőkkel azon, hogy a legjobb, legújabb megoldások helyet találjanak maguknak az ágazatban, lehetővé téve agrárgazdaságunk fejlődését.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

TOP10: szántóföldi gépek

A német gazdák nemcsak az időjárás előrejelzésére szolgáló meteorológiai barométert figyelik, hanem a DLG (Német Mezőgazdasági Társaság) tagjai körében végzett közvélemény-kutatást is.

Az okos nő a precíziós gazdálkodást választja

Nagyszerűen működteti az általa vezetett gazdaságot egy négy gyerekes lengyel asszony, aki kimagasló eredményeket ért el a krumpli termesztésben a precíziós technológiának köszönhetően.

Gépmenedzser lesz a traktorosból?

Nem csupán gépek, hanem gépek rendszerei kommunikálnak egymással a legközelebbi jövőben a mezőgazdaságban – hangzott el a Claas szakmai konferenciáján. A végeredmény együtt dolgozó mezőgazdasági gépek csoportja, amelyben már nem traktoros irányítja a folyamatot, hanem „gépmenedzser”.

Jó évet zárt a CNH Industrial

A CNH Industrial 2018-ban 29,706 milliárd dollár árbevételt ért el, amely meghaladja az előző évit. A cégcsoport nettó nyeresége 1,1 milliárd dollárt tett ki, és a részvényeik árfolyama is nőtt.

Tavaly 175 milliárd forintot költöttek mezőgépekre

A magyar mezőgéppiac a 2017. évi fellendülés után 2018-ban is dinamikusan növekedett és ezzel rekordforgalmat ért el – közölte az AKI.

EASY on board alkalmazás most Tasc Controller basic-kel

A CLAAS EASY on Board alkalmazásával a gép vezérlése iPad segítségével, ISOBUS-kapcsolaton keresztül lehetséges. Mostantól az adatok dokumentációjához az ISOBUS Task Controller basic (TC BAS) funkció is elérhető az applikációban. A 365FarmNet-tel ráadásul kényelmesen, online is hozzá lehet férni a megbízás-menedzsmenthez és a dokumentációhoz.

Nagyobb komfort késélezés közben

2019-ben a CLAAS az AQUA NON STOP COMFORT automatikus késélezőt LED-es belső megvilágítással és a köszörülőkamrában belső öblítéssel látta el. A bálázó- és felszedőkocsi-kések köszörülése ezzel most még kényelmesebb lett.

Új megoldások a húsmarhatartásban

A húsmarhatartás természetközeli, extenzív állattenyésztési ágazat, ezért eddig viszonylag kisebb igény volt a költséges, az intenzív termelésű ágazatokba már korábban megjelent újszerű, digitális technológiák alkalmazására.